Főként a keleti és a déli határ mentén helyezkednek el Magyarország legfejletlenebb járásai, amelyekben majdnem egymillió ember él. Az átlagosnál sokkal kevesebb arrafelé a foglalkoztatott, több a gyermekkorú és az eltartott. Magas a munkanélküliség, alacsonyak a bérek és a nyugdíjak, rengeteg a rokkantnyugdíjas, a gyerekek majdnem fele pedig szegényes körülmények között él. A képzett munkaerő folyamatosan költözik el a fejletlen vidékekről, ami tovább súlyosbítja a járások kilátástalan helyzetét – többek között ezeket a megállapításokat tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kiadványa, amely az ország legelmaradottabb vidékeit vette górcső alá.
A fejlettségi rangsor legvégén szereplő 36 járás adja Magyarország területének ötödét, és itt lakik a hazai népesség egytizede, mintegy 982 ezer ember.
Az összesen 197 járás közül a legfejletlenebbek az ország periferikus részén helyezkednek el, jórészt a keleti határ mentén, elsősorban Szabolcs és Borsod megyében.
A legfejletlenebb járások átlagos népsűrűsége mindössze fele az országosnak, mivel a térségekre a falvak dominanciája jellemző. Ezeken a területeken száz lakásra 243 lakos jut, hússzal több mint országosan. A 2011-es népszámláláskor az érintett járások lakásainak 16 százaléka komfort nélküli, szükség- és egyéb lakás volt, ami az országos átlag két és félszerese. A 2015 eleji adatok alapján az érintett lakások tíz százalékában nincs vezetékes víz, ami az országos arány kétszerese.
A vizsgált települések 54 százalékában nincs helyben háziorvos (országosan 49 százalék ez az arány). Egy háziorvosra és gyermekorvosra 1693 lakos jut, 139-cel több mint országosan.
A legfejletlenebb járásokat az átlagosnál magasabb halandóság jellemzi. Az élve születések ezer lakosra jutó számának éves átlaga is meghaladja az országosat.
Az itt élők iskolai végzettsége is elmarad a többiekétől: a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 7,8 százalék, vagyis az országos átlag felét sem éri el. A munkanélküliek, az inaktívak és az eltartottak aránya pedig magasabb az országosnál.
A 2011-es népszámlálás önbevalláson alapuló adatai szerint a legelmaradottabb járások népességének tíz százaléka cigány, ami jóval meghaladja a 3,2 százalékos országos átlagot.
