Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhellyé nyilvánításának 10. évfordulóját ünnepelték augusztus 13-án, a kegyhely főbúcsúján. A katekézisben Udvardy György pécsi püspök az irgalmasság testi cselekedeteiről beszélt. A hálaadó szentmisét Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek mutatta be.
Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhellyé nyilvánításának 10. évfordulóján 1939 óta első alkalommal köszönthették Nógrád megyében államalapító királyunk relikviáját. Az ünnep a Szent Jobb fogadásával kezdődött a bazilika előtt, majd az ereklyét elhelyezték a szabadtéri oltárnál.
Erdő Péter bíboros szentmisét mutat be a nemzeti kegyhelyen. Jobbra a Szent Jobb nemzeti ereklye
A főbúcsú szombati katekézisében Udvardy György püspök az irgalmasság testi cselekedeteiről beszélt. Konkrét feladatot bízott a zarándokokra: „Keressétek meg, kit kell meglátogatnotok akár a mai napon, ki a szegény a környezetekben, ki szorul rá ott vigasztalásotokra.” Ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy az irgalmasság cselekedetei mögött mindig konkrét személyek állnak, s a cselekedetek is mindig konkrétak. Mit jelent irgalmasnak lenni, miért és kinek kell ezt gyakorolni, hol a határa, mi a mértéke? – ezekre a kérdésekre válaszolt az előadásban.
A katekézis után a települések, plébániai közösségek lobogói és keresztjei hordozóinak bevonulásával kezdődött a szentmise. Népviseletbe öltözött fiatalok a szentély elé helyezték el a Szűzanya szobrát. Hosszú sorban léptek az oltárhoz a koncelebráló püspökök, paptestvérek, a kegyhelyet működtető ferences atyák.
Várnai Jakab OFM köszöntötte a rend nevében az egybegyűlteket. A kegyhely jubileumán a hálaadás szükségességét hangsúlyozta: „A nemzeti kegyhely azt a gondolatot élteti, hogy egész nemzetünket ide hozhatjuk, ma pedig azt a Szent Jobb jelenlétében tehetjük meg.” A tíz év kegyelmeiért hálát adó szentmise főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros volt.
„Tíz éve annak, hogy püspöki karunk a mátraverebély-szentkúti kegyhelyet nemzeti szentélynek nyilvánította. Abban az esztendőben imaévet hirdettünk a nemzet lelki megújulásáért. A nándorfehérvári győzelem 550., az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára emlékeztünk akkor. Sok minden történt abban az évben: nemzeti zarándoklatot tartottunk Fatimában, ahol hazánkat és nemzetünket a Szűzanyának ajánlottuk; ünnepélyes szertartáson hirdettük meg a kiengesztelődést népeink között a szlovák püspöki karral együtt. Ebbe a sorba illeszkedett a nemzeti kegyhelyek megalapítása is. Örömmel látjuk, hogy Mátraverebély-Szentkút a zarándoklat, az imádság és a lelkipásztori szolgálat eleven központjaként működik. Ébren tartja a nemzetünkért érzett felelősséget és a bizalmat az isteni gondviselésben. A mai napon a Szent Jobb ereklyéje is ellátogatott Szentkútra” – mondta szentbeszéde bevezetőjében a bíboros, aki ezt követően a Szűz Máriába mint Magyarország patrónájába vetett bensőséges hitről beszélt megemlítve közben, hogy a hit a török alóli felszabadulást, különösen Buda visszafoglalását (1686) és a zentai csatában (1697) aratott győzelmet is a Boldogságos Szűz Mária közbenjárásának tulajdonította.
Erdő Péter ezután homíliájában arról beszélt, hogy a Szűzanyát sok más nép is védelmezőjeként tiszteli. „Kizárólagos különleges kapcsolat az, ami bennünket közösségként is Máriához fűz, de nem úgy kizárólagos, hogy más népeket zár ki belőle” – fogalmazott.
„Nem tudunk egészséges nemzet lenni sem anélkül, hogy a saját vallási és kulturális azonosságunkat el ne fogadnánk. Ez ma azt jelenti, hogy népünk több mint fele katolikus hitre van keresztelve, hogy kultúránkban, köztudatunkban erőteljesen jelen van a katolikus örökség. Ez az örökség pedig egyszerre jelent bizalmat a Gondviselésben és a jövőben, nemzeti sajátosságaink értékelését és elfogadását, de jelenti azt is, hogy megnyitjuk a szívünket minden más nép felé” – üzente szentbeszédében az esztergomi–budapesti érsek.
