A következő években a magyar államnak korábban nem tapasztalt nagyságrendű anyagi erőfeszítéseket kell tennie egy olyan integrált Kárpát-medencei magyar munkaerő-gazdálkodás érdekében, amelynek stabilizáló ereje és hatása van minden magyarra. Amely minden magyar munkavállalót – akár Magyarországon, akár a külhonban – nemcsak érzelmi, hanem érdekalapon is megerősít a szülőföldön való megmaradásban – jelentette ki Kövér László, házelnök, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma elnöke.
Kövér László (Fotó: MTI)
Az Országgyűlés elnöke szerint létfontosságú stratégiai ügy a magyar munkaerő megőrzése a Kárpát-medencében, különös tekintettel a külhoni magyar közösségekre. A házelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) pénteki, budapesti plenáris ülésén kiemelte: nyilvánvalóan nemcsak magyar gondról van szó, sőt, a szomszédos nemzetekhez képest a magyar munkaerő kiáramlása – akár Magyarországról, akár a külhoni magyar közösségek soraiból – lényegesen alacsonyabb, mint a többi közép-európai országból, de a magyar politikusoknak a magyarok gondjaira kell megoldást találniuk.
Ebben a stratégiai gondolkodásban és tervezésben fontos szerepe kell legyen a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának – tette hozzá.
GEOPOLITIKAI ÜTKÖZŐZÓNÁBAN ÉLÜNK
Az Országgyűlés elnöke kitért arra is: a nemzetpolitika érdekérvényesítő ereje azon múlik, hogy a legitim magyar törekvéseket a Kárpát-medencében a térségi stabilitást erősítő tényezőkként meg tudják-e védeni a nagyvilágban, vagy politikai ellenfeleiknek sikerül meggyőzniük a nagyvilágot, hogy a magyar nemzetpolitika a Kárpát-medencében instabilitási és kockázati tényező. Megjegyezte: eddig az esélyek inkább az utóbbi felé billentek el.
Kövér László rámutatott: a magyar nemzetpolitikai érdekérvényesítést alapvetően módosíthatja – egyaránt növelheti vagy csökkentheti – az elkövetkező esztendőkben az a folyamat, amely révén a Kárpát-medence országai ismét két katonai világhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország között ütközőzóna részévé váltak.
Ez a helyzet mindaddig fennáll – folytatta az Országgyűlés elnöke –, amíg az Európai Unió el nem dönti, hogy az euroatlanti és az eurázsiai politikai, gazdasági és katonai nagytérségek között nem az elválasztó ék, hanem az összekötő kapocs szerepét kellene betöltenie.
Mindaddig, amíg ez a döntés nem születik meg, a Kárpát-medencében mindannyian egy geopolitikai ütközőzónában fogunk élni, amely – ha szerencsénk van – akkor nem válik egy szép napon katonai ütközőzónává is – fogalmazott Kövér László.
A házelnök szerint a magyar külpolitikának és a legitim külhoni magyar politikai szervezeteknek minden korábbinál nagyobb politikai erőfeszítést kell tenniük, hogy a nagyvilágban és a szomszédságban egyaránt világosan és egyértelműen kinyilvánítsák, elmagyarázzák és megerősítsék a magyar nemzetpolitika álláspontjait és törekvéseit.
KÜLHONIAKNAK IS JÁR ELEKTRONIKUS IGAZOLVÁNY
Kövér Lászlót követően Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes számolt be arról, hogy a külhoniak közül eddig 825 ezren szerezték meg vagy kapták vissza magyar állampolgárságukat. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kifejtette: 762 ezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában mintegy 61-62 ezer ember magyar állampolgárságát állapították meg, azaz azt, hogy őseik a mai Magyarország területéről mentek el.
Semjén Zsolt (Fotó: MTI)
Jelezte: folyik az új elektronikus személyigazolvány előkészítése, amely a magyar állampolgárságot kapott külhoniaknak is ingyenesen rendelkezésére áll, és útlevélként is funkcionál.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy eddig soha nem látott források szolgálják a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítását, a minisztériumi keretek nélkül 22 milliárdos keret áll rendelkezésre a Bethlen Gábor Alapnál és a nemzetpolitikai államtitkárságnál.
Jelezte: 2017-től azokra a fejlesztésekre lesz forrás, amelyek be vannak tervezve a költségvetésbe, ezért előre fel kell mérni, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani.
Bejelentette: a vajdasági programhoz hasonló, „arányos nagyságrendű” gazdaságfejlesztési programot akar a kormány Kárpátalján indítani.
