A Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke szerint a felvidéki politikai megosztottság miatt maradtak sokan passzívak a szlovákiai parlamenti választáson. Berényi József a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hétfőn azt is elmondta: felajánlja lemondását, miután pártja nem jutott be a parlamentbe.
Berényi József a választás napján szimpatizánsok körében (Fotó: MTI)
„Kész vagyok felelősséget vállalni” – mondta az MKP elnöke, jelezve: felajánlja pártja országos elnökségének, hogy lemond.
„Ami szükséges, azt meg fogom lépni”– fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy az MKP országos elnöksége hétfőn délután ül össze.
Kifejtette: a felvidéki politikai megosztottság nem tette lehetővé, hogy elvigyék az urnákhoz az magyarokat, sokan maradtak passzívak, nem vettek részt a voksoláson. A jövőt firtató kérdésre azt mondta: mivel a parlament valószínűleg nem tudja ebben az összetételben kitölteni a négyéves mandátumot, az MKP-nak is előrehozott választásra kell készülnie.
Az új pozsonyi parlamentbe nem jutott be a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP), amelyre a választók 4,04 százaléka adta szavazatát.
MAGYAR POLITIKAI MEGOSZTOTTSÁG
Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője szerint a magyar–magyar politikai megosztottság mindenképpen szerepet játszott a hétvégi szlovákiai választás eredményeiben, és rövid távon is csak az együttműködés jelentheti a megoldást. Az elemző a voksolást értékelve hétfőn újságíróknak elmondta: a civil szervezetek – mint a Csemadok vagy a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által – szorgalmazott választási együttműködés a 6,5 százalékot szerzett Most–Híd és az MKP között nem jött létre. Ez mindenképpen arra sarkalta a magyarokat, hogy a megosztottságot látva távol maradjanak az urnáktól. Az, hogy az elmúlt tíz évben mintegy tíz százalékkal csökkent a déli járásokban a szavazókedv, ennek a politikai megosztottságnak tudható be – fejtette ki.
Kitért arra is: hosszú ideig a magyar területek kiemelkedő aktivitást produkáltak, az elmúlt választásokon azonban már lehetett látni a választási kedv csökkenését; most ehhez Dunaszerdahely járás is csatlakozott, és az MKP gyenge szereplése javarészt ennek tudható be.
Az elemző szerint egy etnikai párt, az MKP áll szemben a szlovák-magyar együttműködést szorgalmazó és magát vegyes pártként meghatározó Most–Híd tömörüléssel, ez a két párt egymás mellett ugyanakkor jórészt ugyanazokért a szavazatokért küzd. A Most–Híd bázisát emellett kiegészítik már szlovák nemzetiségű szavazók is – tette hozzá.
EGYENRANGÚ VETÉLYTÁRSAKKÁ VÁLTAK
Harrach Gábor elemző a Most–Híd és az MKP választási eredményeit összehasonlítva kiemelte, hogy a tömbmagyar területeken a Most–Híd párt korábbi előnye elolvadt és az MKP-val egyenlő tényezővé vált. A szórványterületeken az MKP nem tudott szavazatot szerezni, míg a Most–Híd az ottani magyarság számarányánál több szavazatot szerzett, amiből arra lehet következtetni, hogy szlovák nemzetiségűek szavaztak a pártra. Kiemelte, hogy mindkét pártnál csökkent a megszerzett szavazatok száma az előző választásokhoz képest, azonban az MKP-nek jóval kisebb mértékben, mint a Most–Hídnak.
Összegezve az adatokat elmondta, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most–Híd vegyes párt a magyarok lakta dél-szlovákiai régióban egyenrangú vetélytársakká váltak, a Híd fölénye viszont egyértelműen csak a nagyvárosokban és az északi szórványvidéken mutatható ki.
MAGYAR VÁLASZTÓI ÉRDEKTELENSÉG
A szombati parlamenti választáson a felvidéki magyarok jelentősen alacsonyabb arányban mentek el voksolni, mint a szlovákok, ez okozta a magyar voksokra számító pártoknak, és közülük leginkább a Magyar Közösség Pártjának (MKP) a korábbinál gyengébb szereplését – mondta az MTI-nek Öllös László politológus a voksolás eredményeit elemezve hétfőn.
„Ez (az alacsony választási részvétel) az MKP-t, amely szinte kizárólag magyar szavazatokból él, különösen sújtotta” – hangsúlyozta Öllös László. Rámutatott: a két, magyar szavazatokra számító párt, az MKP és a Most–Híd szlovák–magyar vegyes párt közül a magyar lakosság körében az MKP világosan nyert, de ez kevés volt ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe.
„Sokkal nagyobb mozgósítási képességre volna szükség, de ez most hiányzott” – jegyezte meg, rámutatva: a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest az MKP abszolút számokban vesztett néhány ezer voksot, de választói magját megőrizte, és ha választóinak részvételi aránya meghaladta volna a szlovák választókét, a párt minden bizonnyal bejut a parlamentbe.
