A Jobbik kezdeményezésére hívtak össze pénteken ötpárti egyeztetést a kötelező bevándorlási kvótáról tartandó népszavazásról, melyet szerdán jelentett be Orbán Viktor kormányfő. Az egyeztetés végül hárompártira sikeredett, nem jelentek meg ugyanis az MSZP és az LMP képviselői. A találkozón a Fidesz, a KDNP és a Jobbik vett részt. A tanácskozáson Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Héjj Dávid, a miniszterelnök feladatkörébe tartozó ügyekben szükséges társadalmi és kormányzati egyeztetéseket koordináló miniszterelnöki biztos képviselte a kormányt.
Az MSZP és az LMP nem vett részt az egyeztetésen (Fotó: MTI)
Az egyeztetést követően Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője és Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke nyilatkozott a sajtónak.
„A KÉRDÉS KIÁLLJA A PRÓBÁT”
A Fidesz frakcióvezetője szerint a kormány népszavazási kérdése a kötelező betelepítési kvótáról feltehető, „kiállja a próbát”, jelezte ugyanakkor, hogy a jogszerűség eldöntése végső soron a Kúria feladata.
A Fidesz szerint a kötelező betelepítési kvóta kérdésével kapcsolatban nem lehet elvonni a magyar emberek véleményalkotási jogát, „ez egy szuverenitási kérdés” – hangsúlyozta Kósa Lajos pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a találkozó után.
A magyar választók és országgyűlési képviselők akarata ellenére, az ő megkérdezésük nélkül senkinek nincs joga arra, hogy „általunk nem ismert, nem ellenőrzött, ismeretlen szándékú embercsoportokat betelepítsenek kényszerrel az ország területére” – hangoztatta.
A szocialisták és az LMP-sek távolmaradásáról a pénteki egyeztetésről Kósa Lajos azt mondta: az MSZP kifogásokat jelzett, az LMP-nek pedig az időpont nem felelt meg, de utóbbi párt nyitott a kérdések megtárgyalására.
A többpárti egyeztetés a jövő héten vagy az azt követő héten folytatódik.
A frakcióvezetőt megkérdezték Martin Schulz európai parlamenti elnök, szocialista párti politikus azon kijelentéséről, amely szerint népszavazást tartani arról, hogy befogadjanak-e 1294 embert, önmagáért beszél. A Fidesz politikusa erre úgy reagált: Martin Schulz rosszul ítéli meg a kérdést, „ez nem 1200 emberről szól, hanem a magyar szuverenitásról”.
Arra a kérdésre, hogy az olasz miniszterelnök uniós támogatások megvonását helyezte kilátásba, ha Magyarország nem fogad be menekülteket, a frakcióvezető azt válaszolta: Magyarország menekülteket hajlandó fogadni, gazdasági bevándorlókat azonban nem.
MŰBALHÉ VOLT AZ NVI-BOTRÁNY?
A többpárti egyeztetésen szó volt a népszavazás-kezdeményezések eljárási szabályainak esetleges megváltoztatásáról is, mert – mondta Kósa Lajos – vannak anomáliák, és a Fidesz is méltatlannak tartja a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) kedden történteket. Hozzátette ugyanakkor, hogy a népszavazási kezdeményezések beadásának korábbi feltételei sem működtek jól. Most várják az NVI véleményét a szükséges módosításokról.
Arra a felvetésre, hogy sokan a Fideszt sejtik a keddi NVI-s eset – a vasárnapi boltzárral kapcsolatos kérdések leadásánál történtek – mögött, a politikus azt felelte: ez egy vélekedés, amit semmi nem támaszt alá, „a politikai érdek alapján inkább valószínű, hogy a szocialisták intézték a dolgot úgy, hogy ebből mindenképpen műbalhé legyen”.
A JOBBIK KITERJESZTENÉ A KÉRDÉST
A Jobbik továbbra is azon az állásponton van, hogy nem pusztán a kötelező betelepítési kvótáról kell megkérdezni az embereket egy országos népszavazáson, hanem minden kvótaszerű megoldásról, így a visszatoloncolásról és relokációról is. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke a találkozó után azt mondta: így is támogatható a referendum, mert egy részkérdést rendez, a céljuk azonban az, hogy a kérdéskört fedje le.
Mint mondta, értetlenül állnak az előtt, hogy a Fidesz és a KDNP miért nem nyitott az alaptörvény módosítására, amelyet pártja a héten kezdeményezett annak érdekében, hogy eloszlassa a szakjogászi vitákat.
A Jobbik nem pártérdekeket képvisel, hanem egy nemzeti sorskérdés mellett akar kiállni – hangoztatta, arra szólítva az összes ellenzéki pártot, hogy képviseljék ők is Magyarország érdekeit. Értékelése szerint a népszavazással a szélesebb körű eredményeket lehet elérni, az láncreakciószerűen végigroboghat akár a visegrádi négyeken és cselekvési kényszerbe hozná „azt a Brüsszelt is, amelynek a boszorkánykonyhájában most életveszélyes dolgokat főzhetnek ki Magyarországgal szemben”.
