A Kúria kedden kimondta, hogy törvénysértő a Fővárosi Ítélőtábla tavaly nyári döntése, amellyel új elsőfokú eljárásra utasított az 1956-os forradalom utáni megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolt 95 éves Biszku Béla ügyében. Ez az ítélet elsősorban elvi jelentőséggel bír, a vádlott bűnösségéről nem született döntés, a folyamatban lévő eljárás menetét nem befolyásolja a Kúria keddi határozata.
Kónya István tanácsvezető bíró ismerteti a Kúria határozatát (Fotó: MTI)
A Biszku Béla elleni perben 2014 tavaszán kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék öt év hat hónap szabadságvesztést szabott ki. Másodfokon a tábla 2015 júniusában megalapozatlanság miatt új elsőfokú eljárásra utasított.
Tavaly decemberben megszületett az újabb elsőfokú döntés, melyben Biszku Bélát két év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A döntés ellen fellebbeztek, így újra másodfokra kerül az ügy. Időközben a Legfőbb Ügyészség megtámadta a tábla tavaly júniusi határozatát. A Kúria kedden ebben az ügyben mondta ki – elvi éllel –, hogy az új eljárásra utasító döntés törvénysértő volt.
A Legfőbb Ügyészség képviselője felszólalásában főként azt hangsúlyozta, hogy az új eljárásban előírt bizonyítást az ítélőtábla is elvégezhette volna tanúk, szakértők meghallgatásával. Álláspontja szerint tehát a másodfokú bíróság szükségtelenül helyezte hatályon kívül a korábbi elsőfokú ítéletet, ehelyett magának a táblának kellett volna meghoznia az érdemi döntést.
A Kúria keddi ítélete szerint a tábla törvénysértően és indokolatlanul utasította új eljárásra az elsőfokú bíróságot. Szükségtelen volt a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatás, így többek között a történész és levéltáros szakértők kirendelése. A szóbeli indoklásban kitértek arra is, hogy ha megalapozatlan lett volna bizonyos mértékig az elsőfokú döntés, az csupán részleges, másodfokon kiküszöbölhető lehetett. Szükség esetén a tábla maga is kiegészíthette volna a tényállást, hogy azután érdemi döntést hozzon.
A Kúria szerint helytelenül kifogásolta a tábla az elsőfokú bíróságnak azt a megoldását, hogy a sortűzperben korábban született jogerős ítéletre hivatkozott.
A Kúria hangsúlyozta, hogy a másodfokú bíróságoknak lehetőség szerint érdemi döntést kell hozniuk: vagy felmentő rendelkezést, vagy az elsőfokú döntés megváltoztatását. A hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás csupán egyfajta végső eszköz lehet, amelynek feltételei ebben az ügyben nem álltak fenn, a táblának tehát érdemi döntést kellett volna hoznia.
A Kúria hangsúlyozta azt is, hogy keddi határozatában Biszku Béla bűnösségéről, a büntetőper érdemi kérdéseiről nem foglalt állást.
