A kisebbségek, a kisebbségi nyelvek védelme gazdagítja és segít megőrizni Európa kultúráját, sokszínűségét – mondta Mikola István tegnap Budapesten az Európa Tanács (ET) regionális és a kisebbségi nyelvek európai chartájáról rendezett konferencia megnyitóján. A külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára kiemelte: az Európában élő kisebbségeknek joguk van az anyanyelvüket mind a közéletben, mind a hivatalokban használni, és törekedni kell e jogok biztosítására.
Mikola elmondta: a kisebbségek nyelvhasználatával több országban vannak problémák, amelyeket együttműködéssel kell megoldani. Magyarország mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy biztosítsa a területén élő kisebbségek jogait – jelentette ki.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy Budapestnek azért fontos a kisebbségi jogok kérdése, mert a magyarság egyharmada a mai országhatárokon kívül él, továbbá mert 13 nemzetiség él Magyarországon. Ezért Magyarországnak létfontosságú, hogy a nemzetiségek megőrizhessék identitásukat, nyelvüket, kultúrájukat, s hagyományaikat. Az anyaországnak mindent meg kell tennie ezért – mutatott rá.
Claudia Luciani, az ET demokratikus kormányzásért és antidiszkriminációért felelős igazgatója elmondta: 25 éve írták alá az ET chartáját, amihez Magyarországnak is komoly érdeke fűződött, és az ország azóta is dolgozik a kisebbségi nyelvek védelméért. Kiemelte: az államnyelv és a kisebbségi nyelvek nem egymást kizáró dolgok, „nem szabad ellenségként tekinteni a kisebbségi nyelvekre”.
Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke arról beszélt, hogy az egyezmény védi a kisebbségek nyelvhasználathoz való jogát, hagyományaik megőrzését. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az EU-ban nincs mechanizmus, amely a kisebbségeket védelmezné.
A chartát 1992-ben fogadta el az ET azzal a céllal, hogy támogassa a kontinensen beszélt helyi és kisebbségi nyelveket.
A szórványban élő magyarságot mutatja be ma sokszínű műsorokkal az anyaországi közmédia: a Duna World mellett a Duna, az M1, az M5, és a Kossuth rádió műsorai is foglalkoznak a témával. A magyar szórvány napjára, vagyis november 15-ére időzített műsorok felölelik mindegyik külhoni régiót, így a Délvidéket is. A program összeállítói kiemelt figyelmet szenteltek a tömbmagyarságtól leszakadó területeken élő közösségeknek.
