Oroszországnak minden szükséges ereje megvan ahhoz, hogy sikeresen befejezze az ukrajnai „különleges műveletet” nukleáris fegyverek bevetése nélkül, bárhogyan is provokálják erre – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az állami tévé újságíróival folytatott beszélgetésben. A Szaida Medvegyeva és Pavel Zarubin által készített Oroszország. Kreml. Putyin. 25 év című dokumentumfilmben elhangzottak egyes részleteit a Telegramon tették közzé vasárnap.
„Provokálni akartak minket, azt akarták, hogy hibázzunk. Nem volt szükség annak a fegyvernek a használatra, amit az imént említett. Remélem, nem is lesz rá szükség” – fogalmazott a nukleáris fegyverek esetleges bevetésével kapcsolatban. „Elég erőnk és eszközünk van ahhoz, hogy amit 2022-ben elkezdtünk, azt logikusan befejezzük, és olyan eredménnyel, amilyenre Oroszországnak szüksége van” – tette hozzá.
Zarubin kérdésére válaszolva, miszerint lehetséges-e a jövőben a megbékélés az ország ukrán lakosaival, Putyin azt hangoztatta, hogy a megbékélés elkerülhetetlen, és csak idő kérdése. Putyin szerint Oroszország 2014-ben nem hagyhatta, hogy a Krím népét kettészakítsák, még akkor sem, ha nyugati szankciókat helyeztek ellene kilátásba.
„2014-ben egyszerűen arra kényszerültünk, hogy meghozzuk a döntést a krími és a szevasztopoli lakosok támogatásáról. Mert a másfajta magatartás azt jelentette volna, hogy kitesszük őket az elszakadásnak” – hangsúlyozta. „Abból indultam ki, hogy ez természetesen az ismert súlyos nehézségekkel járna. Így is lett – 2014-ben azonnal szankciókat vezettek be”.
„Úgy vélem, helyesen tettük, amit akkor tettünk” – jelentette ki. Ráadásul Oroszország gazdasága azóta csak erősödött – jegyezte meg. „2014 óta olyan nagyot ugrottunk, köszönhetően azoknak a szankcióknak, amelyeket a nyugati országok a krími események után hoztak Oroszország ellen” – mutatott rá.
Az orosz nép dönt majd az utódomról
Végső soron az orosz népnek kell döntenie arról, hogy ki vezesse majd Vlagyimir Putyin után az országot – mondta a 72 éves politikus, amikor arról kérdezték, szokott-e azon elmélkedni, hogy ki fogja őt követni az elnöki székben. „Úgy vélem kell lennie egy személynek, vagy inkább személyeknek, akik közül az emberek választhatnak” – fűzte hozzá.
Putyin gyakorlatilag 1999. december 31., vagyis Borisz Jelcin elnök lemondása óta irányítja az Oroszországot államfői vagy miniszterelnöki minőségben. 2000-ben és 2004-ben is négy évre elnökké választották, majd, mivel az alkotmány nem enged meg kettőnél több egymást követő elnöki ciklust, távozott a tisztségből, amelyre Dmitrij Medvegyev addigi miniszterelnököt választották, Putyin pedig a kormányfői posztot töltötte be, majd az elnöki mandátum hat évre történő meghosszabbítását követően 2012-ben ismét államfő lett, majd a 2018-as és 2024-es választást is megnyerve hivatalban maradt.
Zelenszkij cinizmussal vádolja Oroszországot
Volodimir Zelenszkij a legnagyobb fokú cinizmussal vádolta meg vasárnap Oroszországot Vlagyimir Putyin orosz államfő háromnapos tűzszüneti ajánlata kapcsán, amely a II. világháborús győzelemről való megemlékezések időszakára vonatkozik. „Az oroszok tűzszünetet szorgalmaznak május 9-én miközben naponta lövik Ukrajnát. Ez a legnagyobb fokú cinizmus” – hangoztatta az ukrán vezető, aki szerint az orosz hadsereg az utóbbi egy hétben 1180 drónnal és 1360 irányított légibombával támadta Ukrajnát. Csak a vasárnapra virradóra 165 drónt indítottak kijevi, harkivi, cserkaszi és mikolajivi célpontok ellen, míg Donyeck és Szumi régiót heves bombázás érte a reggeli órákban. Zelenszkij ugyanakkor ismételten kijelentette, hogy Ukrajna készen áll egy olyan tűzszünetre, amely nem csak a második világháborús győzelmi ünnepély idejére vonatkozik. (Oroszország hétfőn háromnapos tűzszünetet hirdetett május 8–10-re.)
Nyitókép: Dróntámadás érte az éjjel az ukrán fővárost. Kijevben legalább 11-en megsebesültek, több épület lángba borult. A megsemmisített drónok lehulló törmelékei tüzet okoztak épületekben Obolonszki
