2024. július 15., hétfő

Ukrajnai békekonferencia Svájcban

Emmanuel Macron: ki kell szélesíteni a résztvevő országok körét

– Ki kell szélesíteni az ukrajnai békefolyamatban résztvevő országok körét – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök ma Svájcban az ukrajnai háború lezárásával foglalkozó békekonferencia első napján.

Macron leszögezte: Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt.

– Mindannyian eltökéltek vagyunk, hogy tartós béke jöhessen létre. Ez nem lehet az ukránok kapitulációja. Itt van egy agresszor, és van egy áldozat – mondta a francia elnök.
Olaf Scholz német kancellár a tanácskozás első napján azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak muszáj részt vennie a békefolyamatban.

– El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül – jelentette ki a német kancellár.
    
Karl Nehammer osztrák kancellár délutáni nyilatkozatában azt emelte ki, hogy nem elegendő a Nyugat kórusában prédikálni arról, hogy még nagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, hanem feltétlenül be kell vonni a folyamatba a globális Dél országait is.
– Olyanok vagyunk mint egy nyugati visszhang-csarnok. Mindannyian egyetértünk, de ez nem elég. Ázsia, Afrika és Dél-Amerika bizonyos részei nélkül nem leszünk képesek rávenni Oroszországot arra, hogy változtasson a hozzáállásán – mondta Nehammer. Aláhúzta azt is: különösen fontos szerepet játszhat ebben India, Brazília, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság.
Nehammer az első reménysugárnak nevezte azt a tényt, hogy India és Brazília is képviselteti magát a rendezvényen.
Kamala Harris amerikai alelnök visszautasította az orosz elnök pénteken meghirdetett békejavaslatát, amely alapján szerinte világos, hogy Vlagyimir Putyin nem tárgyalni akar, hanem megadásra szólít fel.
   
A megbeszélésen 92 ország vesz részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten. Ezzel ez az esemény lesz az év egyik legnagyobb csúcstalálkozója. A delegációk az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint humanitárius kérdésekről, például a fogolycseréről akarnak tárgyalni.

A konferencia egy pénteki sajtóközlemény szerint a békefolyamat első lépése, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is úgy értékelt a találkozó kezdete előtt, hogy sikerült esélyt adni a diplomáciának. A házigazda svájci államfő, Viola Amherd úgy vélte, szerények a tanácskozás céljai, leginkább lökést szeretnének adni annak a folyamatnak, amely majd elvezethet egy tartós és igazságos békéhez.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem hívták meg. Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt. Oroszország más szövetségesei, például India és a Dél-afrikai Köztársaság részt vesz a találkozón, de még miniszteri szinten sem képviselteti magát. Brazília csak megfigyelőként vesz részt. A szervezők eredetileg azt remélték, hogy Oroszország legfontosabb szövetségeseinek állam- és kormányfői is megjelennek a tanácskozáson.
Az Oroszországgal jó kapcsolatokat ápoló országok közül Szaúd-Arábia az, amely a legmagasabb – külügyminiszteri – szinten képviselteti magát a svájci Ukrajna-csúcson.
    

A svájci szervezők azt remélik, hogy még az idén döntés születik egy újabb konferenciáról, Moszkva részvételével.
Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelte, hogy Ukrajna a harcok befejezésének feltételeként mondjon le Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről.
  

Nyitókép: Pixabay