2024. június 16., vasárnap

Elfogadták a Srebrenica-határozatot

A boszniai szerb entitás harminc napon belül békés elválási tervet küld Szarajevónak

Az ENSZ Közgyűlése New Yorkban tegnap délután 84 igen, 19 nem és 68 tartózkodó szavazattal elfogadta a srebrenicai nemzetközi emléknapról szóló javaslatot. Szerbiát az ülésen Aleksandar Vučić államfő és Marko Đurić külügyminiszter képviselte.

A Németország és Ruanda által előterjesztett javaslat július 11-ét a genocídium emléknapjának nyilvánította, valamint felhívta a figyelmet arra is, hogy az országok oktatási rendszerükben megfelelőképpen dolgozzák fel a népirtást, annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetővé váljék a tagadás és félremagyarázás.

Aleksandar Vučić szerb államfő az ülésen közölte, hogy maga is fejet hajtott a srebrenicai áldozatok emléke előtt, nem kérdőjelezi meg a bűntettet, de feltette a kérdést: ha

individuális a felelősség, s a felelősöket már elítélték, miért van szükség a határozatra éppen most, megbékélést hoz-e a döntés Bosznia-Hercegovina számára, miért

rejtegette Németország a határozat előkészítését, amikor Ruanda esetében teljesen transzparens volt a rezolúció előkészítése korábban? Szerinte a háttérben politikai okok vannak, s ezt tudja mindenki, aki a közgyűlésen részt vesz.

A szavazás előtt Radovan Višković, a boszniai Szerb Köztársaság kormányfője kijelentette: harminc napon belül előkészíti „a békés elválás javaslatát tartalmazó szerződést”, és továbbítja a bosnyák-horvát entitás vezetőségének. Úgy értékelte, nem maradhatnak egy államban együtt olyanokkal, akik a másikat genocídiumot végrehajtott népként kezelik. A közlést a nap folyamán Milorad Dodik, a szerb entitás elnöke is megerősítette. Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke a Nenad Stevandićtyal, a boszniai szerb parlament elnökével folytatott telefonbeszélgetés során elmondta: „a szerb nép egységes marad ezekben a nehéz időkben, történjen bármi is”. Ivica Dačić belügyminiszter közölte: Szerbia, függetlenül az ENSZ-közgyűlés döntésétől, továbbra is azon munkálkodik, hogy igazságok megállapítását szorgalmazza az 1990-es évek eseményei kapcsán, és a szavazás alapján megmutatkozik majd, mely országok barátságára számíthat, s melyek nem tudnak ellenállni a nyugati nagyhatalmak nyomásgyakorlásának. Marko Đurić külügyminiszter szerint Szerbia számára egyszerre volt nehéz és szomorú a tegnapi nap, mert a szavazás során a voksoló országok egyszerű többsége mindig felül tud kerekedni; ám meggyőződése, hogy a világ lakosságának nagyobb része nem áll a srebrenicai határozat elfogadása mellett.

Nyitókép: Képernyőfelvétel/Szerbiai RTV