Válassz egy provokatív nevet, mondj, énekelj, cselekedj nyilvánosan valami meghökkentőt, polgárpukkasztót, olyasmit, ami puritánéknál biztosan kiveri a biztosítékot, esetleg gúnyold ki a kormányt és az elnököt, és biztos lehetsz, hogy rövidesen komoly hírnévre teszel szert.
Mivel a mindenkori hatalomtartók, erkölcscsőszök szinte szükségszerűen ráharapnak a „csalira”, s államérdekre, jó ízlésre, isteni kinyilatkozásra hivatkozva kitiltanak, betiltanak, kicsuknak és lecsuknak, ám oda se neki, ennyit el kell tűrni, hisz ez szavatolja a világsikert.
Van valaki, aki ne hallott volna a Pussy Riotról? És hallott már valaki egyetlen Pussy Riot dalt is? No, ugye! Ha azt utóbbira netalán mégis „igen” a válasz, megkockáztatom a feltevést, csak azok után hallgattak bele a tavaly szeptemberben alakult, orosz feminista punkzenekar zenei termésébe, hogy letartóztatásuk és elítélésük révén médiasztárrá avanzsáltak.
Bizonyára mindenki tudja, a három Puncilázadó (Nagyezsda Tolokonnyikova, Marija Aljohina és Jekatyerina Szamucevics) februárban a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban egy „punkimát” testált, ami után a fellebbviteli bíróság vallási gyűlöletkeltés címén első fokon két évre ítélte őket. Valójában azért lakoltak meg, mert – a május 6-ai elnökválasztási kampány hevében – azt kérték Szűz Máriától, mentse meg Oroszországot Putyintól. Feltehetően a „Putyin felszította a forradalom lángját” című dalukkal nyomták fel az elnök cukrát, különösen pedig annak záróstrófájával (Tartóztasd le az egész várost május 6-án/ Hét év börtön nem elég, adj nekünk 18-at!/Tiltsd meg, hogy sikítsunk, sétáljunk és imádkozzunk!/Aztán menj, és vedd feleségül Lukasenko bátyuskát) hágták át az elnöki türelem ingerküszöbét. Putyin érthetően elégedetten nyugtázta, amikor a bíróság kimondta a penitenciát, mondván, azt kapták, amit kértek. (Nem mellékesen az oroszok 35 százaléka vélekedett ugyanígy, 43 százalékuk pedig még túl enyhének is találta a büntetést.)
Az ítélet jellemző módon a világhírnév kozmoszába repítette a triót, amit pusztán zenei teljesítményévél soha sem ért volna el. Számos neves előadóművész, közéleti személyiség vette őket pártfogásba, menet közben még az ortodox egyház is megenyhült s jelezte; meg kellene kegyelmezni nekik, ha megbánást tanúsítanak. Az, hogy szerdán másodfokon Szamucevics büntetését egy év feltételesre módosították, a másik kettő büntetését pedig megerősítették, nyilvánvalóan „a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad” kategóriát meríti ki. A sztorinak további fellebbezések, újabb tárgyalások formájában még lesz folytatása, de e fejleményektől függetlenül a Pussy Riot már végérvényesen helyet váltott a halhatatlanok között.
A Puncilázadókat kísérő hírverés, és felhajtás láttán azonnal déjà vu élményem támadt, felidéződtek a napok, amikor a punk porondról – többek között – a Dead Kenndys és a Sex Pistols szállította futószalagon a botrányokat.
Az 1978-ban alakult San Franciscó-i kvartett már nevével (Halott Kennedyek) jelezte, hogy nem akar ismeretlen maradni, aztán tett is egy s mást ennek érdekében. Az 1985-ös Frankenchrist c. albumjuk fedőlapjául pl. Hans Rudolf Giger svájci szürrealista festő (1980-ban Oscar-díjat kapott a legjobb vizuális effektusokért, ő kreálta ugyanis Alient a Ridley Scott rendezte sci-fi horror számára) egyik munkáját, a Landscape XX, ismertebb nevén Penis Landscape c. illusztrációját választották (ezen kilenc hímtag hatol be ugyanennyi vaginába), ami rendesen kihozott a sodrából egy gondviselő Los Angeles-i anyukát – miután 14 éves lánya megvásárolta és hazavitte a lemezt. Panaszlevele és feljelentése nyomán perbe fogták a bandát, de az eljárást végül ítélethirdetés nélkül szüntették meg, az esküdtszék ugyanis nem tudott egyöntetű állást foglalni a vádlottak bűnössége, ill. ártatlansága tekintetében.
Polgárpukkasztás és botránycsinálás terén azonban senki sem volt oly tevékeny és sikeres, mint a Sex Pistols. Ma is csodálom, hogy a „77-es kislemezüket (hja, akkor még volt ilyen!) a God Save the Queen címűt, amelyben John Lydon, alias Johnny Rotten sajátos módon költötte át a brit himnuszt (Isten óvd a királynőt/és a fasiszta kormányt…), nem tiltották be, és a tagságot nem csukták le örökre. Akadtak persze ilyen irányú elképzelések; Bernard Brook Partridge, londoni tanácsos például egy ízben kifejtette nézetét, miszerint: „Ők az emberiség antitézise. Szeretném látni, hogy valaki egy nagyon nagy, rendkívül mély gödröt ás, és az egész bandát beledobja.”
Így vagy úgy, a Sex Pistols a popkultúra elengedhetetlen részévé vált, általa pedig a punk a XX. század végének legfontosabb kulturális mozgalmává.
Függetlenül, hogy a Sex Pistols-sztori nem (pontosabban: sem) annyira a zenéről, mint inkább az akkori társadalmi állapotok elleni „nihilista” lázadásról szólt, az Anarchy in the U.K., a God Save the Queen és Never Mind the Bollocks számokat a popzene történetének legfontosabb kiadványai között tartják számon. A BBC 2002-es közvélemény-kutatása szerint a britek történelmük száz legnagyobb alakja közé sorolták Johnny Rottent (Mick Jagger és Károly herceg nem került a Top 100-ba), 2006 februárjában pedig az együttest – a négy eredeti tagot és a '79 februárjában heroin-túladagolásban meghalt Sid Vicioust – a rock and roll halhatatlanjai közé (Hall of Fame) is beiktatták. Jellemző módon a tagok elutasították a „koronázó” ünnepségen való részvételt és a clevelandi Rock and Roll múzeumot „húgyfoltnak” nevezték.
