Lassan Szerbiában is megteremtődnek a feltételek az elektronikus hulladék újrahasznosítására. A használt mobiltelefonok begyűjtésével foglalkozó szerbiai Telenor mobilszolgáltató továbbra is 1500 dináros vásárlási kedvezményben részesíti azt a vevőt, aki átadja használt mobil- vagy vezetékes telefonját.
Előfordulhat-e az a visszás helyzet, hogy előbb léptetnek életbe egy új, az európai követelményeknek eleget tevő törvényt, mint hogy betartásához a társadalmi-technikai föltételek megteremtődnének? Joggal tehetjük föl ezt a kérdést a mai törvényalkotói lázban égő Szerbiában, ahol az évtizedes lemaradások leküzdésére egymás után hozzák az uniós elvárásokkal egyeztetett, új szemléletmódot képviselő jogi dokumentumokat. A Környezetvédelmi Minisztérium révén hamarosan elkészül a hulladékgazdálkodásról szóló törvény függeléke, melynek határozatai a kiürült elemekkel és akkumulátorokkal kapcsolatos hulladékkezelési bánásmódot fogják jogi keretekbe terelni. Ezzel pedig megteremtődnek a feltételek, hogy az említett veszélyes hulladékok újrahasznosításával foglalkozó üzemek nyíljanak az országban.
Ezzel talán az elején föltett kérdésre is választ kaptunk: amikor teljes a jogi űr egy területen, akkor a törvényhozás megelőzheti a technikai föltételeket, avagy maga a törvény az előfeltétel. Kisebb baj ez, mint a társadalmi feltételek hiánya. De hogy is állunk e tekintetben?
Tapasztalatból tudhatjuk, a kialakult hulladékgazdálkodási kultúra és a Nyugaton már megoldott szelektív hulladékgyűjtés hiányában a polgárnak nincs más választása, mint hogy az elemeket a szemeteskukába dobja, ahonnan az kikerül a szeméttárolóba a benne lévő, környezetre veszélyes mérgező anyagokkal együtt. Szerbiában is léteznek már olyan vállalatok, melyek összegyűjtik és tárolják a veszélyes hulladékokat. Ezek feldolgozására még nem szakosodott, a fönt említettek miatt nem is szakosodhatott egyetlen üzem sem, a tárolt hulladékot egyelőre külföldre szállítják. Nenad Antić a Telenor marketingosztályából a minap azt nyilatkozta, hogy a vállalatukban összegyűjtött használt elemeket Európába szállítják, ahol három különböző üzemben végzik a szétszerelésüket. A neves norvégiai multinacionális vállalat szerbiai részlegében – az új szemlélet meghonosítására és nyilván jól megfontolt gazdasági érdekből – úttörőként, az országban elsőként hirdettek akciót a használt mobiltelefonok és vezetékes telefonok átvételére. Minden egyes behozott mobil- vagy vezetékes telefonért a vásárló 1500 dináros kedvezményben részesül a Telenor bármely üzletében.
Megkeresésünkre a nagyvállalat információs osztályán közölték, hogy a használt mobiltelefonok begyűjtésére vonatkozó, 2007 áprilisában indult akció eredményeként eddig több mint 65 000 készüléket vettek át, ami tömegében több mint 6 tonnát jelent. A vezetékes telefonok felvásárlására vonatkozó, tavaly decemberben indult újabb akciójuk eredményeivel is elégedettek.
– Ez egy úttörő munka Szerbiában, ugyanis a hulladéknak számító mobiltelefonok összegyűjtésére és újrahasznosítására eddig nem volt semmiféle kezdeményezés, sem szervezett megoldás, annak ellenére, hogy veszélyes hulladékról van szó, melynek a környezetkárosító hatásait még mindig nem ismerhetjük teljességgel – figyelmeztetnek a Telenorból.
____________________________________________________
Ismeretes, hogy – pénztárcánk mérete miatt – a szerbiai számítógépes állomány meglehetősen kiöregedett. A külföldről beszállított használt komputerek Mekkája vagyunk. Ebből azonban nem következik, hogy számítógépek újrahasznosításának az „ígéretföldje” is itt volna nálunk.
2006-júliusában kezdte meg munkáját a Božić i sinovi nevű vállalat számítógépbontó üzeme, az első, minden szükséges jogosítvánnyal rendelkező ilyen jellegű vállalkozás az országban. Hatalmas kapacitással rendelkeznek: naponta 3000 komputer és hozzá tartozó eszköz szétszerelésére van lehetőségük. Az ügyfél kérésére a szállítást is vállalják. A felhasználható alkatrészekből új számítógépeket is összeállítanak. Megkeresésünkre a vállalat részéről Mraznica Ernő elmondta, hogy ezek az összeszerelt komputerek körülbelül fele annyiba kerülnek, mint az újak, de nem ez a fő tevékenységük, hanem a hulladékfeldolgozás. Ő is megerősítette, hogy Szerbiában a polgárok kiöregedett számítógépes állománnyal rendelkeznek, azokat is mindaddig használják, amíg csak lehetséges. A szétszerelt számítógépeknél az újrahasznosítható anyagok a komputer tömegének 70–80 %-át teszik ki, ebből 4% műanyag, 96 % pedig fémhulladék.
____________________________________________________
A Telenor adatai szerint az elektronikus hulladék mennyisége a technológiai fejlődés jóvoltából négyszer nagyobb gyorsasággal növekszik, mint amennyire a kommunális hulladék. Évente több százezer tonna elektronikus hulladék termelődik. Ennek nagyobbik részét a háztartási (43 %) és a számítógépes készülékek (39 %) teszik ki. A hulladéktömeghez az eldobott mobiltelefonok, már méretüknél fogva is, a szerénynek mondható 1 %-os aránnyal „járulnak hozzá”. Ám itt is egy olyan technológiai újításról van szó, amelynek kereskedelme egyelőre még fölfelé ível: a világon 2004-ben 1721 milliárd, 2005-ben 2151, 2006-ban pedig 2495 milliárd mobiltelefont használtak. Az emberek többsége kétévente cseréli a készülékét. Az elemek, melyeket Szerbiában még nem hasznosítanak, a telefon tömegének 15-30 %-át teszik ki. 100 kg mobiltelefon-hulladékból – az elemeket nem számítva – az újrahasznosítható tömeg tekintetében az első helyen a műanyag áll (67%), ezt követi a réz (13,5%) és az alumínium (8,8%).
