Lejárt az a türelmi idő, amelyet az amerikai elnök adott Moszkvának az Ukrajna elleni agressziója befejezésére. Donald Trump júliusban szólította fel Oroszországot, hogy legkésőbb augusztus 8-án vessen véget a háborúnak Ukrajnában, különben újabb amerikai szankciókkal sújtja, a kereskedelmi partnereivel együtt. Kilátásba helyezte, hogy követelésének elutasítása esetén akár 100 százalékos behozatali vámot vet ki az orosz árukra, valamint másodlagos vámokat azokra az államokra, amelyek oroszországi kőolajat, földgázt és egyéb energiahordozókat importálnak.
A hét derekán már (a Kremlnek is szánt figyelmeztetésként) lecsapott Indiára. Elrendelte, hogy az onnan az Egyesült Államokba érkező árucikkek 25 százalékos importvámját további 25 százalékkal meg kell emelni (augusztus végétől). Hivatalnokai közben igyekeznek összeírni a többi országot is, amelyek az oroszoktól vásárolnak energiahordozókat.
Alighanem már el is készült a lista a tilalmat megszegőkről. A Fehér Ház a minap ugyanis megerősítette: a rájuk vonatkozó büntetések „várhatóan pénteken hatályba lépnek”. Kérdés, hogy ez vonatkozik-e Oroszországra, amely csütörtökön jelentette be, hogy elnöke, Vlagyimir Putyin hamarosan, valószínűleg a jövő héten találkozik Trumppal. Már a helyszínt is kijelölték, de még titokban tartják.
Annyi tudható, hogy megbeszélésük kiemelt témája lesz az évek óta kiélezett kétoldalú kapcsolatok normalizálása és a negyedik éve dúló ukrajnai háború lezárásának lehetősége. Trump ezt régóta szorgalmazza; eddig sikertelenül, pedig a globális béketeremtő címére pályázik. Bő fél éve tartó mandátuma alatt sikeresen közbenjárt egy regionális háború és két fegyveres konfliktus befejezése érdekében. Határozott fellépésének köszönhetően hagyta abba egymás (katonai erővel történő) támadását májusban India és Pakisztán, júniusban Izrael és Irán, majd júliusban Thaiföld és Kambodzsa. Pénteken (augusztus 8-án) pedig a Fehér Házba várták Ilham Alijev azerbajdzsáni elnököt és Nikol Pasinján örmény kormányfőt, hogy (a Trump-kormányzat ösztönzésére) aláírják a két ország közötti békemegállapodást, amely több évtizedes ellenségeskedésük végét jelentheti.
Most Oroszország következhet. Ám Trump nincs irigylésre méltó helyzetben. Eddig ötször tárgyalt telefonon Putyinnal. Rendszerint dicsérte a megbeszélést, de olykor bírálta is az orosz elnököt. (Májusban azt állította róla, hogy „teljesen megőrült”.) Nyilvánosan arra is felszólította, hogy hagyja abba Ukrajna pusztítását. Merthogy sem a telefonos egyeztetéseik, sem az amerikai és orosz delegációk találkozói, sem az idei ukrán–orosz közvetlen tárgyalások (Isztambulban) még a fegyverszünetig sem vezettek el. Pedig Kijev márciusban elfogadta Trump 30 napra szóló azonnali és általános fegyverszüneti javaslatát, amelyet Moszkva visszautasított. Azóta – időhúzásra játszva – többször is megismételte régi elvárásait, feltételeit. Csakhogy ezek Ukrajnának nem felelnek meg.
Ezúttal ismét Trumpon és Putyinon a sor, hogy érdemi megoldást találjanak. És nyilván Kína sem kerülhető meg ebben az „ügyben”, sőt Európa és Ukrajna sem. Persze az is lehet, hogy a kulisszák mögött már mindenki mindenkivel megegyezett. De ezt mások nem tudják. Az orosz és az ukrán hadseregek sem, hiszen pénteken is támadták a másik oldalt.
