Irán ballisztikus és talán hiperszonikus rakétákkal is válaszolt tegnap az ellene irányuló izraeli katonai csapásokra. Több izraeli várost ért találat, sokan meghaltak és megsebesültek. A háború pénteki kezdete óta összesen 24 személy halálát és 592-nek a sebesülését okozták a robbanások a zsidó államban. Teherán szerint az izraeli légitámadásokban eddig összesen 224-en vesztették életüket Iránban, s legalább 1277-en megsebesültek.
Irán hétfőn hajnalban rakétákkal támadta Izraelt, ahol találat érte Tel-Avivot, Bné Brakot, Petach Tikvát és Haifát is. A csapásokban nyolcan meghaltak és több mint százan megsebesültek. Az irániak ballisztikus és állítólag hiperszonikus rakétákat is bevetettek. Az utóbbiakra jellemző, hogy rendkívül nagy (akár az óránkénti 6100 kilométert is meghaladó) sebességgel repülnek, és képesek iránymódosításra, megnehezítve lelövésüket.
Tel-Avivban több lakóépület megsemmisült, ablakok törtek be. Az amerikai nagykövetség épületén is kár keletkezett, mert a közelben iráni rakéta csapódott be. A haifai kikötőnél egy erőműben tűz keletkezett.
A támadás válasz volt Izrael múlt pénteki, összehangolt és átfogó légicsapás-sorozatára, amely iráni katonai, hadiipari és nukleáris célpontok ellen irányult. Ennek következtében háború kezdődött a két ország között, amelyek nem határosak egymással, sőt több mint ezer kilométer választja el az egyiket a másiktól.
Az izraeli hadsereg (IDF) támadásainak meghirdetett céljai közé tartozik Irán atomfegyverprogramjának és felgyorsított rakétaprogramjának ellehetetlenítése, felszámolása. Izrael szerint Irán titokban nukleáris fegyverek gyártására készül, és amint meglesznek a bombák, azok létében fenyegetik a zsidó államot. Teherán elismeri, hogy dúsított uránt birtokol (amely szükséges az atomfegyverhez), de tagadja, hogy a program katonai célokat szolgálna. Maszúd Peszeskján iráni elnöke hétfőn megismételte: hazája nem akar atomfegyvert. A külügyminisztérium ugyanakkor közölte: a parlament jogszabályterveztet készít elő, amely elfogadás esetén lehetővé tenné, hogy Irán kilépjen az atomsorompó egyezményből.
ÁTTÖRTÉK A RENDSZERT
Teherán bosszút ígért és ellencsapásokkal válaszol. Drónokat és rakétákat küld Izrael ellen. Az előbbi harci eszközöket eddig sikerült még Izrael területén kívül megsemmisíteni, a rakéták egy részéhez hasonlóan. Az utóbbiakból azonban mindig átjutott valamennyi a védelmi rendszereken és nagy pusztításokat okoztak.
A támadások emberéleteket követeltek és (súlyos) sebesüléseket okoztak mindkét oldalon. Iránban főtisztek, katonák, kémfőnökök és civilek (köztük atomtudósok) is meghaltak a légi csapásokban. Több nukleáris létesítmény (urándúsító központ) kapott találatot, köztük a föld alá telepített natanzi (amely a legnagyobb), az iszfaháni és a fordói.
MÁSOK IS BELESODRÓDHATNAK
A háborúval új és rendkívül veszélyes szakasz kezdődött a Közel-Kelet életében. A világ több országában is aggódnak, mivel a háborúba akár az Egyesült Államok és más nagyhatalmak is belesodródhatnak. Vezetőik – köztük Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – telefonon egyeztettek egymással a megoldás reményében. Peking hétfőn felszólította az érintetteket, hogy azonnal enyhítsék a feszültséget, s akadályozzák meg a térség további destabilizálódását.
Izraeli képviselők és amerikai tisztviselők szerint a háború valószínűleg még hetekig tart. Irán közölte: addig nem hajlandó tűzszüneti tárgyalásokra, amíg Izrael folytatja a támadásokat.
A VEZETŐ HALÁLÁT KÍVÁNTÁK
Az iráni egészségügyi minisztérium tegnap arról számolt be, hogy az izraeli csapásokban eddig már 224 személy vesztette életét (többségük civil), s legalább 1277 megsebesült. Médiahírek szerint a hétmillió lakosú Teheránból, amelyet több csapás ért, menekül a lakosság. Az IDF a hétvégén közölte: a földdel teszik egyenlővé, ha Irán tovább lövi Izraelt.
Az IDF időközben megsemmisítette az iráni hírszerzés központi épületét és a Forradalmi Gárda elit erőinek (Kudsz) központját Teheránban, s támadta húsz bázisukat is. Eltalálta a külügyminisztérium épületét, sőt a főváros reptereit is, amelyek lángba borultak. A bombázások közepette többen állítólag rezsimellenes jelszavakat kiabáltak Teheránban és az ország legfontosabb vezetőjének, Ali Hámenei ajatollhanak a halálát kívánták.
Efi Defrin, az IDF szóvivője hétfőn arról számolt be, hogy Izrael már szétzúzta Irán nagy hatótávolságú rakétaindítói állásainak egyharmadát.
HITELTELEN AJÁNLAT
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerint hazája a létéért harcol. A Fox News amerikai hírtévének arról is beszélt, hogy az IDF támadásainak célpontjai a katonai és nukleáris létesítmények. Megerősítette, hogy Washingtont előzetesen tájékoztatták a támadásról. Hozzáfűzte: folyamatos kapcsolatban áll az amerikai elnökkel, és Izrael „teljes mértékben” egyeztet az Egyesült Államokkal.
Hiteltelennek nevezte az iráni külügyminiszter ajánlatát, hogy Teherán abbahagyná a légi csapásokat, ha Izrael is ezt tenné. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha Irán elfogadná Trump feltételeit az atomfegyver kifejlesztésére irányuló programjának megszüntetéséről, az más helyzetet teremtene. Ezzel arra utalt, hogy Izrael leállítja a támadásokat, ha Teherán (az amerikai kéréseknek megfelelően) felszámolja vitatott atomprogramját.
Ismét hangsúlyozta: nem cél a rezsimváltás Iránban, de az is megtörténhet, mert nagyon gyenge az iráni vezetés.
MEGÁLLAPODÁST SÜRGET
Trump azt nyilatkozta az ABC Newsnak, hogy jelenleg nem részesei az Irán elleni katonai műveleteknek. Ám hozzáfűzte: „lehet, hogy beszállunk a konfliktusba”. Támogatásáról biztosította azt az ötletet, hogy az orosz elnök vállaljon békeközvetítő szerepet Irán és Izrael között. A két országnak „meg kellene állapodnia és meg is fog állapodni” – üzente a közösségi médiában, megjegyezve, hogy „hamarosan béke lesz Izrael és Irán közt”.
Nyitókép: Tel-Avivban jelentős pusztítást okoztak a becsapódott iráni rakéták (Fotó: Beta/AP)
