Az idei showt az okosasszisztensek által vezérelt okosotthonok, -robotok, -autók, -tévék, a 8K, 4K HDR, OLED s a QLED, valamint a VR előretörése határozta meg. Csúcstermékek, új koncepciók és prototípusok furcsa kavalkádja a CES, ám nem valószínű, hogy a bemutatottak meg is jelennek az év folyamán.
Az újév technikai szempontból mindig a Las Vegas-i CES-szel kezdődik, amely idén ünnepelte ötvenéves évfordulóját. Az 1967-ben megrendezett első még jóval kisebb volt, a mindössze 17 ezer látogatónak csupán 117 kiállító mutatta be fejlesztéseit, többnyire tranzisztoros rádiókat és katódsugaras tévéket. A Panasonic már akkor is ott volt, és azóta se húzta le a rolót. Közben az elektronikai ipar akkorára nőtt, hogy mára 150 ország 3800 kiállítója vonultatja fel megoldásait. Mintegy kétszázezer iparági szakértő, üzletember és újságíró költözik át január elején a fény városába, hogy lássa a friss termékeket.
A Consumer Electronics Show a világ egyik legnagyobb technológiai eseménye, amelyen a legnagyobb nevek mellett 33 ország több mint 600 startupja is képviseltette magát, néhányan először érkeztek.
ELEKTROMOS AUTÓK
Az autóipar képviselői is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a CES-re, ahol bemutathatják a legfrissebb technológiával felszerelt autóikat. Az idén autonóm és félautonóm járművek álltak a középpontban. Robotsofőrből sem volt hiány, kilenc nagy autógyártó és több mint száz autóipari vállalat volt jelen a kiállításon.
A kínai pénzből az USA-ban indított Faraday Future cég önvezető autója, az FF91 a Teslát szorongatja az elektromos autók piacán. A bemutató azonban nem sikerült hibátlanra. A pódiumon az autónak ki kellett volna mennie és leparkolnia, azt szimulálva, milyen is az, amikor a garázsba küldjük. Az első gombnyomásra azonban nem történt semmi sem, a másodikra végre elindult. Először jelentkezett a shown a Fiat-Chrysler, szintén egy elektromos koncepcióautóval, amely a Google-lel közös Waymo projektre épült. Bemutatkozott az új Ford Fusion hibrid is, az amerikai gyártó teljesen önjáró autóinak új verziója is. Hamarabb bevezethető újítás a biometrikus védelemmel ellátott fedélzeti rendszer, amely csak az arcunk vagy az ujjlenyomatunk felismerése után hajlandó elindítani az autót.
ROBOTIKA
A CES bepillantást adott a robotika legújabb vívmányaiba, az interaktív autók és egyéb, egymással kapcsolatban álló kütyük világába. A szervezők a VR-technológia eddigi legnagyobb bemutatójával rukkoltak elő. A virtuális valóság átalakítja a televíziózást és a mozit, az okoseszközök, -autók és -robotok konfigurálását.
A felvonultatott autók is VR-technológiát alkalmaznak, hogy jobban leképezzék környezetüket, és hasonló VR-alkalmazásokat mutattak be az egészségügy, sőt még a szépségipar részére is. Bár a VR-ben bőven vannak megoldandó problémák (vezeték nélküli csatlakozás, nagyobb látószög és felbontás), a virtuális valóság témájában nagyobb előrelépésre számítunk az év folyamán a tartalomgyártás terén, több cég is bemutatja a 360 fokos kameráját. Az Insta360 új kamerája például már 8K felbontású képeket rögzít, aminek azért van értelme, mert jó sok pixel kell ahhoz, hogy kitöltsünk egy gömbpanorámát.
A házirobotoknál is a hangvezérelt asszisztensek hozhatják el az áttörést. Az egyre emberszerűbb gépek mellett gyermekfelvigyázó, játékos vagy éppen házimunkában segédkezet nyújtó robotok, porszívók is bemutatkoztak. A mesterséges intelligenciával felturbózott elektromos fogkefe talán már túlzás, de minden háztartási gép irányítható kimondott parancsokkal, bonyolult menürendszerek és nehezen elérhető gombok nélkül. Az okostelefonok legfrissebb újdonságai mellett pedig az okosotthonokban alkalmazható új technológiák is felvonultak, egyebek mellett olyanok, amelyek a villanykörtéktől kezdve a hűtőszekrényekig mindent irányítanak. A hangeszközök okosodásával a Google Home és az Amazon Echo okosotthonrendszerek várják a tulajdonos utasításait, kérdéseit, zenét játszanak le, híreket olvasnak, és kapcsolják a rájuk csatolt lámpákat. Bár némely tévékben is akadnak már szófogadó személyi asszisztensek, a panelek képszépségi versenyét az OLED és a QLED nyeri. A képminőségben bajnok panelek ára is csúcskategóriás, ám 2017-ben biztosan lesz árcsökkenés. Felbontás terén a 4K már általános, s az új tévék prototípusainak többsége képes a vadiúj HDR (magas dinamikatartományú) tartalmak kijelzésére is. Sajnos a HDR nem mindegyik tévén jelent jobb képminőséget.
LG, SAMSUNG
Papírvékony OLED tévével, az Amazon hangalapú virtuális asszisztensével, Alexával felszerelt Smart InstaView Door-in-Door 29 hüvelykes érintőképernyős okoshűtővel és mindjárt négy robottal érkezett a CES-re az LG. A cég a jövőben egy gépét sem hagyja Wi-Fi nélkül. Az LG W7 3,85 milliméter vékony tévéje csúcskategóriás, 4K felbontású OLED panelje van.
A készülék kifejezetten könnyű, a 65 hüvelykes verzió alig több mint 8 kilogrammot nyom. A vékony tévén a csatlakozópaletta nem fér el, ezek egy hangdobozon – a soundbaron, amin minden csatlakozó, a tápellátás áramkörei és a hangszórók – találhatók meg, amely egy kábellel csatlakozik a tévéhez. A gyártó szerint az extrém vékony kialakítás nem megy a képminőség rovására, az OLED-techológiának nincs szüksége ennél lényegesen többre, a W7 modellek hozzák az ugyancsak 2017-es, de vaskosabb testvéreiktől megismert minőséget. Ez a vállalat szerint a tavalyi eszközökhöz képest 25 százalékkal nagyobb, akár ezer nites fényerőt jelent, az új tévék továbbá támogatják a Dolby Vision és a HDR10 HDR formátumokat is.
A Samsung az idei CES-en kihívta az OLED-tévéket, amelyekkel az új, csúcsot jelentő kvantumpontos, QLED szériás televíziói szállnak szembe. A Samsung szerint a Q9, Q8 és a Q7 az eddigi legjobb képminőséget és élményt garantálja. A Samsung szerint nagy előrelépéseket tettek, a tavalyi 1000 nites csúcsfényerőt például sikerült 1500 és 2000 közöttire növelni. A színeket a QLED-tévék a DCI-P3 skáláján már 100 százalékosan lefedik, vagyis bármilyen fényerő mellett képesek minden színt visszaadni. A gyártó szerint ez azért lehetséges, mert egy új fém anyagot használtak a kvantumpontos technológiában. Természetesen a QLED TV-k háttérvilágítással működnek. A 2017-es Samsung csúcstévéket Tizen rendszer vezérli, a kezelőfelület gyakorlatilag nem változott, persze azért fejlődött. Képes például egy tévéműsorból a Shazammal kikeresni a zenéket és lejátszani azt egy streaming szolgáltatásban.
SZÁMÍTÁSTECHNIKA
Hosszas várakozás után az Intel végre teljes termékportfóliójára kiterjedően bevezette a Kaby Lake (a 7. Core i) generációt, amelynek típusszámai a hétezressel kezdődnek. A mobilcsipek oldalán elrajtoltak a négymagos, illetve az erősebb grafikával szerelt modellek is, s az asztali oldalon is teljes a választék, a Celeronoktól a Pentiumokon át a legerősebb K-sorozatú i7-es egységekig minden modell hamarosan megvásárolható lesz. Fontosabb változás: az Intel tökéletesítette a 14 nanométeres eljárást. A tranzisztorok alacsonyabb feszültségen is megbízhatóan működnek, és magasabb feszültségen gyorsabban kapcsolnak. Ez annyit hoz, hogy a Kaby Lake a hasonló Skylake processzorokhoz képest 10–15 százalékkal magasabb órajelet (és teljesítményt) tud kisajtolni ugyanakkora fogyasztásból, némelyeknél azonban ennél jóval magasabb előrelépés van. Az egyik ilyen a vékony laptopok helyzete, amelyeknél huzamosabb, CPU-t és GPU-t is igénylő feladat komoly fékezéshez (throttling) vezet, ahogy az energiamenedzsment igyekszik a szűkös hőkeretet megosztani a processzor elemei között. Játékok alatt, ilyenkor a CPU sebességét 1,5 GHz-ben maximálja a Skylake lapka, a Kaby Lake esetében viszont 2 GHz-es a korlát, ami már igen számottevő, 30 százalékos gyorsulásnak felel meg. Az új csipek grafikus magjai pedig pont annyival gyorsabbak, amennyivel nagyobb órajelet tudnak produkálni. Az asztali felhozatal csúcsán szokás szerint egy K-sorozatú, nyitott szorzózáras modell, a négymagos i7-7700K áll, 4,2 GHz-es alap és 4,5 GHz-es Turbo Boost frekvenciával. Az i7-7700K mögött összesen 16 Core, 5 Pentium és 3 Celeron alkotja hivatalosan a Kaby Lake-S családot. Ezek (listaár szerint) 339 dollártól 42 dollárig fedik le a piacot, tehát gyakorlatilag minden árszinten kínál már az Intel frissített lapkát. Nem csupán árban van sokszínűség, a csipek két- és négymagos kivitelben (i7 és i5), Hyper Threadinggel, illetve anélkül (i5-ös négymagosok és Celeronok), 35-91 watt közötti hőkerettel érhetőek el. Ami egyelőre hiányzik, az az erős GPU-val szerelt kiadás, asztali kivitelben továbbra sincs utódja az i7-5775C és i5-5675C párosának. A legolcsóbb asztali négymagos az i5-7400 3,0-3,5 GHz-es, 170 dolláros. A legolcsóbb asztali kétmagos pedig az i3-7100 3,9 GHz-es, 117 dolláros.
Bemutatkozott a felettébb tehetős gamerek új kedvenc monitora. Az Asus ROG Swift PG27UQ a világ első olyan gamerkijelzője, amely 4K / Ultra HD (3840×2160 pixel) felbontás mellett képes 144 hertzen frissíteni a képet, a beépített Nvidia G-Sync HDR vezérlőegységnek köszönhetően pedig a képkockasebesség erős ingadozása esetén is konzisztens maradhat a játékok megjelenítése. A HDR technológiát támogató termékbe 27 hüvelykes, kvantumpontos IPS kijelző került, a szokásos sRGB-nél mintegy 25 százalékkal tágabb DCI-P3 színtérrel rendelkezik. A panel LED-es háttérvilágítása 384 zónában szabályozható, a kijelző teljes maximum fényereje 1000 cd/m². A jelforrások bekötésére két DisplayPort 1.4 és egy HDMI 2.0 port áll rendelkezésre, garantáltan drága lesz.
A Razer tavalyi Blade Pro noteszgépe combos hardvere ellenére vékony és könnyű kivitelben érkezett, egy GTX 1080-as videokártyával, kijelzője 3840×2160 pixel natív felbontású, 100%-ban képes lefedni az Adobe RGB színterét. A gyártó most egy különleges Project Valerie prototípust épített az említett noteszgépből, amelyben kihajlíthatóan három darab 17,3 hüvelykes IGZO panel áll rendelkezésre, 11520×2160 pixel használható képtérrel, ami nagyban növeli a produktivitást.
A HDMI Forum szerint készül az új 2.1-es HDMI szabvány, végleges kiadása az év második negyedévében a partnerek számára is elérhető lesz. Kompatibilis lesz az előző kiadásokkal, de egy új kábeltípust is bevezet, amire csak és kizárólag a nagyobb sávszélességű adatátvitel miatt van szükség. Ezzel akár 120 Hz-es frissítési ráta mellett is működhet a 10K-s felbontású kijelző, amint lesz ilyen.
Hamarosan piacra kerülnek az AMD A320-as belépőszintű, a B350-es középkategóriás és X370-es felső kategóriás lapkakészleteire építő alaplapok és a beléjük illő Ryzen architektúrára épített processzorok. Az X370 XPower Gaming Titanium mindent tud, amit a csúcskategóriában elvárunk. Az AMD legjobb, X370-es lapkakészletére épít, támogatja a Ryzen processzorokat is. A tuningmestereket is kiszolgáló termék opcionálisan egy 6 tűs PCIe csatlakozóból is kaphat energiát, ami a több GPU-s rendszerek stabilizálásában segít. Az ezüst-fehér alaplapon négy DDR4-es memóriafoglalat, Nvidia SLI-HB és a CrossFireX támogatás, két M.2 slot, egy U.2 és hat SATA port, négy USB 3.1 csatlakozó, nyolc USB 3.0 port, továbbá gigabites Ethernet és integrált audiomegoldás található.
Az AMD VEGA grafikus processzora elég nagy változásokat hozhat. Az árnyalást végző shader magjaikra ezúttal már Next generation Compute Unitként (NCU) hivatkoznak. A PlayStation 4 Próban az integrált GPU képes teljes sebességgel kezelni az FP16-os számokat, a VEGA
is képes lesz erre, és ennél tovább halad: sima 8 bites integer számokkal is dolgozhat, az FP32-höz viszonyítva négyszeres sebességgel. Az NCU-k magasabb órajel elérésére képesek, mint az eddigi megoldások, és több utasítást képesek feldolgozni órajelenként. Átdolgozták a geometriai motort is, kétszer erősebbé vált, a feladatok ütemezése és a terheléselosztás is elvileg jobb lesz. A HBM2 memória kétszeres sávszélességet jelent majd a kétszeres órajel miatt. Az Nvidia a Maxwell architektúrájának egyik titka, hogy csempékre bontja a képet, és egyszerre a képnek csak egy kisebb szeletével foglalkozik. Az AMD is ekképpen tervezi a VEGA-t.
