Óriási bővülés előtt áll az USB-C alapú eszközök szegmense, 2019-re már több, mint 2 milliárd eszközre számíthatunk. Az USB-C idővel akár a HDMI és DisplayPort csatlakozók helyét is átveheti. Egy Thunderbolt 3-as vezérlős USB-C port 40 Gbps-os, igen gyors adatátvitelt tesz lehetővé, egy jelenlegi asztali számítógépnek még a leggyorsabb adatkommunikációs csatlakozóját is helyettesítheti.
Visszatekintésképpen, az USB 2.0 esetében a „High Speed” jelzőt használták, addig az USB 3.0 már a „SuperSpeed” jelzőt kapta, hiszen adatátviteli sávszélessége a korábbi 480 Mbps helyett már 5 Gbps volt. Míg az USB 1.0, 1.1 és 2.0 esetében Half-Duplex rendszerben zajlott a kommunikáció, azaz egyszerre egy irányban lehetett adatot továbbítani, addig az USB 3.0 bevezette a Full Duplex módot, azaz a rendelkezésre álló két csatorna közül az egyiken adás, a másikon vétel zajlik. Az USB 3.0-s kábelek és csatlakozók könnyebb megkülönböztethetősége miatt a műanyag betétek a korábbi fekete helyett már kék színűek, viszont a visszamenőleges kompatibilitás továbbra is biztosított. Az USB 3.1-es szabvány, átmenti az USB 3.0 tulajdonságait, és ezt hívja USB 3.1 Gen1-nek (első generációsnak). Az igazi előrelépést a Gen2 (a másod generációs), a SuperSpeed+ valósította meg, aminél a korábbi 5 Gbps-os Full Duplex kapcsolat sávszélessége megduplázódott, így már 10 Gbps-os sávszélességgel lehet gazdálkodni. Az USB 3.1 szabvány csak a Type-A, Type-B, Micro-A, Micro-B és Micro-AB alakú portokat öleli fel.
Az USB-C nem az USB 3.1-es szabvány része, csak egy önálló csatlakozó, amin USB 2.0, USB 3.1 Gen 1 (5 Gbps), USB 3.1 Gen 2 (10 Gbps) és Thunderbolt 3 (40 Gbps) típusú csatolófelület egyaránt megvalósítható. Az USB-C porttal ellátott eszközökre megfelelő kábellel akár korábbi USB porttal rendelkező periféria is kapcsolódhat, így a visszamenőleges kompatibilitás biztosított, igaz, a kábelekre nagyon oda kell figyelni, hisz egy rossz kábel akár az adott eszköz és/vagy az adott PC/noteszgép tönkremenetelét is eredményezheti. Az USB-C csatlakozó hasonlít egy picit a még ma is széles körben használt USB Micro-B portra, de a kettő abszolút nem ugyanaz. Az USB-C port sokkal több, szám szerint összesen 24 fizikai érintkezővel rendelkezik, ám ezek közül nincs feltétlenül használatban mindegyik az adott kábel, illetve az adott eszköz esetében. Az USB-C kábel alapból lehetőséget nyújt arra, hogy az USB csatlakozót fordítva dugjuk be. USB-C fronton alap esetben az USB Power Delivery támogatás hiányában csak az adott szabvány által biztosított áramerősség leadására van mód, ami USB 2.0 esetén mindössze 500 mA, USB 3.0 és 3.1 esetén pedig 900 mA. Az USB-C port rendelkezik egy extra szolgáltatással, az USB-Type-C Current funkcióval a 1500 mA vagy 3000 mA is rendelkezésre állhat. Ehhez persze megfelelő kábelre és megfelelő eszközökre van szükség mindkét oldalon.
Az USB-C port kompaktságának köszönhetően vékonyabb eszközök készülhetnek. Az USB-C port előtt nagy karrier állhat, ugyanis számos meglévő csatlakozótípust küldhet süllyesztőbe, mert meglehetősen sokoldalú, nagyon kevés helyet foglal, megfordíthatósága miatt pedig ideális összetevő az átlagfelhasználóknak és profiknak szánt konfigurációkon, illetve perifériákon. Remek példa erre, hogy egyre több mobilgyártó dönt úgy, a 3,5 milliméteres Jack Audió csatlakozót is, ami komoly múltra tekinthet vissza, lecseréli az új USB-C portra, az új eszközök pedig sokkal gazdagabb funkcionalitást nyújthatnak, mint elődeik. Az USB-C kábelek maximum 1 méterre korlátozódnak a 10 Gbps-es sebesség fenntartásához. Az 1 métertől hosszabb, de 2 métertől rövidebbek már csak 5 Gbps-ot bírnak, ami szintén elég a maximum 100 wattos teljesítmény továbbítására és a 4K-s megjelenítők kiszolgálására. A 2 méternél hosszabb, de 4 méternél rövidebb USB-C kábelek már csak USB 2.0-s sávszélességgel gazdálkodhatnak és maximum 15 wattnyi teljesítményt vihetnek át. Az USB-C portnak és csatlakozónak ki kell bírnia legalább 10 000 csatlakoztatást és kihúzást, de a silány minőségű kábelek gyártói ilyesmivel nem törődnek.
Az USB-C porttal kapcsolatos tudnivalók mennyiségét jelentősen növeli, hogy kedvező tulajdonságai miatt az Intel is meglátta a portban rejlő lehetőségeket, így az aktuális, harmadik generációs Thunderbolt vezérlő a megszokott Mini-DisplayPort helyett USB-C port kivitelben érkezik, tehát, a Thunderbolt 3 csatlakozás is egy USB-C porton át valósul meg, amelynek négyszer akkora a maximális adatátviteli sávszélessége. A Thunderbolt 3-as vezérlőre kapcsolódó USB-C port esetében maximum 40 Gbps-os teljes adatátviteli sávszélesség érhető el és még élvezhetőek a PCI Express 3.0 és a DisplayPort 1.2 szabványban rejlő lehetőségek is. Mindez úgy, hogy a 10 Gbps-os USB 3.1-es sávszélesség, illetve a korábbi USB portokkal való kompatibilitás is biztosított.
A Thunderbolt 3-as vezérlőre kapcsolt USB-C csatlakozó nyolc darab DisplayPort sávot foghat munkára, így akár két darab 10-bites paneles (30bit/pixel), 60 Hz-es képfrissítési ráta mellett dolgozó 4K-s monitor meghajtására is lehetőség nyílik. Alternatív módon egy 120 Hz-es 4K-s vagy egy 60 Hz-es 5K-s monitor kezelése is megoldható. Ezzel együtt négy darab PCI Express 3.0 x4-es sáv is rendelkezésre áll, ami egyebek mellett szintén igénybe vehető külső videokártyaház csatlakoztatására is. Tápellátás terén az általános eszközöknél 15 wattos a maximum teljesítmény, de az opcionális, Power Delivery szabványt támogató eszközökkel akár 100 wattnyi teljesítményt is kiszolgálhat. A kábelek terén van néhány fontos szabály, kétféle van: aktív és passzív. Az olcsóbb passzív kábelek közül csak a 0,5 méteres vagy rövidebb példányok képesek a 40 Gbps-os maximális sávszélesség továbbítására. Amennyiben 1 vagy 2 méteres passzív kábelt választunk, akkor felére, azaz 20 Gbps-ra esik vissza az elérhető adatátviteli sávszélesség. Ezzel szemben aktív kábel esetén akár 2 méteres távolságra is elvihető a 40 Gbps-os maximum, de ennek ára van, hiszen az aktív kábel többe kerül. A Thunderbolt 3 természetesen visszafelé kompatibilis a régebbi szabványokkal, megfelelő átalakító kábellel.
