A nagy érintőkijelző adott, már csak egy billentyűzetes tok kell, hogy elkészítsük androidos hibridünket. A recept egyszerű, ámde nehezen kivitelezhető.
Hiába próbálkoznak a platformok fejlesztői, a Windows nem tud markáns ellenfele lenni az Androidnak és az iOS-nek a tartalomfogyasztó eszközökön, míg a zöld robotos rendszer a munka terén nem tudta megszorongatni ellenfelét. Pedig próbálkozik mindkét oldal. A redmondiak a Windows 8-cal például teljes pályás letámadást indítottak, ám a kisebb kijelzőkön végül kénytelenek voltak visszavonulót fújni, az Android pedig egyre inkább próbál olyan masszív rendszerré válni, amelyen a tartalom-előállítás is kényelmesen kivitelezhető. Ennek jegyében elsőként megjelentek az osztott kijelzők, majd a különféle dokkolómegoldások, ám az emberek zöme továbbra is Windowst használ munkához, Androidot vagy iOS-t pedig tartalomfogyasztáshoz. A piaci adatok alapján hosszú távon átalakulnak majd a felhasználói szokások, és habár egyelőre nem látszik, hogy a két ellenfél veszélyes lehetne egymásra, az biztos, hogy a hibridek egyre inkább általánossá válnak majd, az Android pedig phabletekkel fogja leigázni mobilos ellenfeleit. De mi van akkor, ha fordítunk egyet a történeten, és egy 8-10 hüvelykes tabletből próbálunk meg hibridet csinálni? Mindössze egy külső billentyűzetre van ehhez szükségünk, hogy egész nap használható munkaállomást cipelhessünk magunkkal.
Ha a játékokkal nem számolunk, és lecsupaszítjuk a rendszereket, akkor a Windows és az Android is használható jegyzetelésre, könnyű szerkesztésre, böngészésre, levelezésre, azaz elméletben mindkettő alkalmas arra, hogy a munkahelyen és az iskolában társunk legyen. Mindemellett nem véletlen, hogy az emberek iskolakezdéskor noteszgépekből vásárolnak be. Egyrészt mindig felbukkan az „egyébként játszani is szeretnék rajta” érv, ami a tömeget azonnal a PC-k felé tereli, másrészt viszonylag kevés jó minőségű Android-tablet és Bluetoothbillentyűzet található a piacon, pláne, ha magyar kiosztású példányokat keresünk. Harmadrészt, míg a Windows programokat a vásárlók zöme alaposan ismeri, csak kevesen tudják, hogy azokat a funkciókat, amelyekre szükségük van, a meglévő Androidalkalmazások is ki tudják szolgálni. Persze sokan túl nagyra becsülik saját igényeiket, és még képkivágáshoz is a Photoshopot telepítik, miközben azért havi több ezer forintot kellene kifizetniük. Egy szó mint száz, egy jó minőségű klaviatúrával elvileg egy remek androidos munkaállományt is kaphatnánk. A gyakorlatban viszont több probléma is felmerül. Egyrészt a klaviatúrák vagy különállóak, és – megfelelő eszköz híján – külön kell figyelni tárolásukra, valamint a tablet megtámasztására, vagy billentyűzetes tokok, amelyeknél ugyan hasonló problémák nem merülnek fel, viszont gyors gépelés esetén – az érintőkijelző közelsége miatt – könnyen kitörölhetünk egy hosszú szöveget az ujjunkkal, véletlenül. Sajnos ennek kivédésére az Android nincs felkészítve, pedig gyakran felmerülő jelenségről van szó többhetes tapasztalatunk alapján. Másrészt gondot jelent, hogy míg Windows esetén a programokat egér és billentyűzet alapú bevitelre optimalizálták, az Androidnál a legtöbb applikáció érintéses kezelést vár. Emiatt nem tudtak az Android TV-re építő megoldások igazán elterjedni, és emiatt kell komoly kompromiszszumokat kötnie annak, aki egy egész napot akar egy droidos tablettel és bluetoothos billentyűzettel végigdolgozni.
Samsungok egymás között
A harmadik problémát a billentyűzetek jelentik. A 9,7 hüvelykes Samsung Galaxy Tab S3, kapóra jön, hogy rendelkezik saját klaviatúrás tokkal. A Samsung Book Cover Keyboard látszólag nem kevés előnnyel indul, hiszen papíron csak ezzel az egyetlen egy tablettel képes együttműködni, a közepén található Pogo interfész által ráadásul könnyen csatlakoztatható, és azon keresztül a Tab és a perifériája képes árammal táplálni egymást. Ez jól hangzik, az első komoly probléma azonban, hogy a kiegészítő nem vásárolható meg országunkban, csak külföldről lehet megrendelni, és vámmal együtt kb. 12-15 ezer dinárba kerül. Ebből adódóan nem várhatjuk el, hogy magyar kiosztással rendelkezzen, ami megnehezíti az ékezetes karakterek használatát. Sajnos a speciális vezérlőkkel, gyorsgombokkal is spóroltak, de így legalább nem lett zsúfolt az elrendezés, ami a kényelmes gépelést segíti.
Hiába profi
A Logitech Keys-to-go megoldása akár tesztgyőztes is lehetne, hiszen egy remek klaviatúráról van szó, amelyen a hosszú távú gépelés is meglehetősen kényelmes, ráadásul Windowson és Androidon aktiválható gyorsgombokat is kapunk, ám nem készül belőle lokalizált példány, így itthon csak angol kiosztással vásárolható meg, esetleg a skandináv, német, spanyol, francia olasz, svájci kiadásokkal is találkozhatunk. Meglehetősen könnyű, egyszerűen takarítható eszköz, amely ráadásul rendkívül hosszú üzemidővel kecsegtet, nagy kár, hogy a kiosztás miatt csak korlátozottan használható. Problémát jelent emellett, hogy ugyan a dobozában találhatunk egy külső, a klaviatúrához erősíthető állványt, az maximum phableteket képes megtartani, 8-10 hüvelykes táblagépeket kevésbé.
Nevető harmadik
A két riválishoz képest harmadannyiba kerül az Alcor billentyűzetes tokja, mégis rendelkezik több funkcióval, amelyek hiányoznak a többi eszköznél. Egyrészt magyar kiosztással vásárolható meg, ami önmagában hatalmas előny, másrészt Windows- és Android-eszközökkel használható gyorsbillentyűkkel is alaposan telepakolták. Igaz, a végeredmény kissé szoros lett, és a gépelés sem mondható kényelmesnek, így kezelését egyrészt tanulni kell, másrészt nem javasolt a BT-100 egész napos használata. Anyaghasználat terén érződik az árkülönbség, a termék ráadásul vaskos és nehéz. Mellette szól, hogy rendelkezik támasztékkal, a 8-10 hüvelykes tabletek rögzítésére külön pántokat találunk, valamint a billentyűzet mágnessel kapaszkodik a tokhoz, ezért bármikor távolabb helyezhetjük. A töltésről ez esetben is egy microUSB-csatlakozó gondoskodik, közvetlen tabletes töltésre azonban nincs lehetőség. Messze nem hibátlan az Alcor BT-100, a jelenlegi egyik legjobb tabletes klaviatúráról van szó. (PC World füzetek: Android Superguide 2018 nyomán)
