A számítógépek elterjedése, az internet, a szabad szoftverek, valamint a digitális kép- és hangfeldolgozó eszközök fejlődése a huszonegyedik századra lehetővé tette, hogy minden eddiginél olcsóbban, jobb minőségben és könnyebben állítsunk elő tartalmat, és azt fillérekért el is juttathassuk azokhoz, akiket érdekel. A legtöbb figyelem az írott tartalomra és a videókra irányul, miközben a podcast már másodvirágzását éli. A podcast az iPoddal és az iTunesszal együtt megjelent fogalom, az iPod és a műsorszórás (broadcast) szavak frigyéből született.
Hang- vagy videofájlok sorozatát kínálja egy podcastcsatorna, az epizódokat legtöbbször a közös téma kapcsolja össze. A világ nem almás fele leginkább csak hangfelvételekre számít e szó hallatán, e felvételek formátuma pedig rendszerint MP3, streamelhető formában kódolva. A csatorna tartalmát legtöbbször RSS formátumú jegyzékben (feed) teszik közzé podcastgyűjteményekben és a csatorna weboldalán. A feedhez kapcsolódva a megfelelő programokkal könnyen lehet válogatni az adásokból, azok igény szerint letölthetők, és internet hiányában is hallgathatók. Alternatív kifejezést az egészre, az audioblog, hangblog, nethangnapló. Míg egy rádiócsatorna elindítása sok millió dináros befektetés, addig egy podcasthez csak számítógép és internet kell; akár minimális felszerelés és némi utánajárás - önképzéssel megszerezhető szaktudás - is elég. A műsor készítője igen olcsón kinyilváníthatja véleményét, megoszthatja ötlete prózai vagy zenei munkáit, a hallgató pedig nincs az adás időpontjához kötve. Az sem baj, ha kezdetben csak néhányan követik, mert az alacsony költségek miatt pusztán szórakozásból, önmegvalósítás céljával is belevághat egy-egy ilyen projektbe. Így tehát nem probléma az sem, ha a célközönség eleve kicsi; a podcast kiválóan alkalmas olyan témák közvetítésére, amelyek csak egy szűk réteget érdekelnek. Rengeteg beszélgetős műsor, hírműsor lát napvilágot podcastcsatornán, de megjelennek ilyen formában folytatásos regények és zeneművek is.
A legalapvetőbb persze, hogy legyen egy olyan téma, amelyre fókuszálunk. Kevésbé számít, hogy a téma mennyire szűk és behatárolható, mint az, hogy milyen mélyen és szenvedélyesen tudjuk feldolgozni, illetve mennyi örömet találunk benne. Menet közben, a tapasztalatok és visszajelzések alapján könnyen tágítható vagy épp szűkíthető a podcast fókuszterülete, de a kezdeti időszakban nem árt ragaszkodni az eredeti irányhoz. Elsődleges a tervezés. A legtöbb hallgató legfeljebb egy órán keresztül képes figyelni, legyen tehát ez a felső korlát, és az összeállításkor vegyük hát figyelembe a bevágott hanganyagok, nyitó és záró szignálok hosszát is. Minden podcastadásról készítsünk előzetesen tervet (szkriptet), amelyben felvázoljuk, hogy egy adott témáról körülbelül hány percben fogunk beszélni. Ez akkor is áll, ha a szöveget rögtönözzük - a legtöbb podcaster így tesz - a sorvezető különösen abban az esetben segít, ha egy adás több szegmensből áll. Általában nem érdemes egész szövegblokkokat előre leírni, de emlékeztető címszavakat, kifejezéseket vagy átvezető frázisokat annál inkább. Nagyon fontos, hogy előre eltervezzük és tartsuk az ütemtervet; a legtöbb podcaster hetente publikál.
A podcastkészítés három technikai fázisa a hangrögzítés, szerkesztés (vágás) és publikálás; ma már egyik sem számít túl költségesnek. Ha van egy számítógép, beépített vagy külső mikrofon a felvételhez és a szerkesztéshez, illetve internet a publikáláshoz, akkor a legalapvetőbb feltételek adottak. Elvileg bármilyen digitális hangrögzítő eszköz jó lehet egy podcasthez, így akár a telefon diktafon funkciójával is munkához lehet látni. Speciális, kültéri felvételekhez ez sokszor még hangulatos is lehet, de a beszélgetős, felkonferálós szakaszokhoz nem ideális, egy jobb mikrofon vagy minőségi mikrofonos headset már jobban megfelel. Ha ketten szeretnének beszélni, kényelmetlen lehet folyton átadni egymásnak a mikrofont, ilyenkor már egy mikrofonállvány is nagy előrelépést hozhat. Több vendéggel a stúdió az optimális infrastruktúra, szükség lesz több mikrofonra, állványra, keverőpultra és egy olyan szobára, ahol jól minimalizálható a háttérzaj. Persze a hardverberuházásokkal haladhatunk apránként is, kezdhetjük a beépített mikrofonnal vagy a telefonos headsettel.
Hangszerkesztéshez számos program használható, akár az ingyenes Audacity is kiválóan megfelel. Tartalmaz zajszűrést, normalizálást, kompresszort, ezekkel az effektusokkal alapszinten szépen rendbe hozható a hang, és non-destruktív vágóeszköz lévén szerkesztésre is kiválóan alkalmas, no és az ingyenes Lame MP3 kodekkel a konvertálást is elvégzi. Léteznek kényelmesebb, integrált megoldások is, köztük az ingyenes WildVoice Studio, de persze a fizetős, komplettebb és kényelmesebb szoftverek - például az ePodCast Producer - többet tudnak, illetve jobban kezelhetők. Távoli felek bevonásához, riportkészítéshez a legjobb jelenleg a Skype-kapcsolat, amelynek rögzítése az ingyenes MP3 Skype Recorder vagy a több szolgáltatást nyújtó Pamela segítségével megoldható. Többszemélyes teleriporthoz célszerűbb lehet egy olyan, podcastre szabott, komplett szolgáltatás használata, mint a tryca.st, amely minden munkafázist lefed pusztán a Chrome böngészővel, egyéb telepítendők nélkül. A 7-9 dolláros havidíjért már nagyon jó szolgáltatást nyújtó tryca.st felvételekhez három vendég meghívható egyszerű linkmegosztással, és az első próbahónap ingyenes. Ha mindenről (dizájn, RSS, statisztikák) képesek vagyunk magunk gondoskodni, akkor egy saját weboldal adja a legnagyobb szabadságot, bár némi pénzbe kerül. Kiválóak persze az ingyenes blogszolgáltatók is, a tárhelykorlátokat pedig áthidalhatóak úgy, hogy például a SoundCloudra töltjük fel az adásokat. A legkomplettebb megoldást persze a podcastre szakosodott szolgáltatók (pl. Blubrry, Buzzsprout, Libsyn, Podbean, Spreaker) nyújtják. Számítsunk rá, hogy jó eséllyel sokáig nem lesz anyagi haszon hangos blogunkból. A legkönnyebb út a pénzszerzéshez, ha találunk néhány, a témához illő szponzort, ám vannak tárhelyszolgáltatások, zenei anyagok, amelyek csak reklámmentes podcastekhez használhatók jogszerűen.
Fokozottan ügyeljünk arra, hogy ha zenét közvetitünk vagy ha csak a műsor hátterében szó valamilyen dallam, az legyen saját, vagy ingyenes. Mivel zenét szerezni es felvenni időés munkaigényes feladat, nem könnyü ingyen minőségi muzsikához jutni, a kedvenc műfajban megoldás lehet a Creative Commons, a CC Mixter, a Podsafe Audio, a GarageBand vagy a BeatSuite kínálatából válogatni. Nem kereskedelmi podcastekben fel-használhatók a Magnatune kiadó müvei, de megkérhető egy kiszemelt, még ismeretlen előadó a Bandcampen, hogy küldje át hozzájárulását és az MP3-at e-mailben. (PC World nyomán)
