Az IT szuperatlétákat nevel, és megváltoztatja a sportot mind a versenyzők, mind a nézők szemszögéből; a játék nem játék többé.
Big data, hordható kütyük, felhő, mobilitás, netes vásárlás, közösségi média. Mindegyiknek hatalmas szerepe van abban, ahogy ma nézzük és űzzük a sportokat. A profi sportolók minden eddiginél több, jobb minőségű és részletesebb statisztikával dolgozhatnak felkészülésük és versenyeik során. A szülők 4K-videókat készíthetnek a gyerekek futball edzéséről, hogy azokat aztán megosszák a Facebookon és a Twitteren. A rajongók azonnali Google- /Eurosport- /ESPN értesítéseket kapnak kedvenc csapatuk eredményeiről, csak hogy napi 24 órában megbeszélhessék a sikereket és a veszteségeket. A technológiai innováció tehát oly mértékben megváltoztatta a sporthoz fűződő kapcsolatunkat az elmúlt húsz évben, hogy sok sportágra nagyapáink szinte rá sem ismernek.
„Már több IT-szakember van itt körülöttünk, mint bárki más” – mondta el Tamás Krisztina, a Magyar Tenisz Szövetség sajtófelelőse a Hungarian Ladies Open pályájának építése kapcsán. Ma már a nagy teniszversenyek alapfelszereltsége a live stream, a sólyomszem- és a live score-technológia. Előbbi az élmény közösségivé és bárhol elérhetővé tétele miatt fontos, utóbbi kettő pedig a bírók munkáját segíti. A live score technológia használatával összekötik a bírók PDA-ját a LED-falakkal és az online eredményjelzőkkel, ám utóbbiakon csak 30 másodperces késleltetéssel jelennek meg automatikusan az eredmények. A bírónak így nem kell foglalkoznia az eredmények jelzésével, de a netes fogadási csalásokat is ki lehet küszöbölni. A sólyomszem rendszert a brit Paul Hawkins fejlesztette ki az ezredfordulón, és először 2001-ben alkalmazták a krikettben. Azóta a tenisz, a tollaslabda, a rögbi, a hurling, a snooker és a röplabda is használja. A stadion más-más pontjain elhelyezett hat (néha hét), nagy felbontású, 600 képkocka/másodperccel fényképező kamerából álló rendszer különféle szögekből vizsgálja a labda útját, majd háromszögeléssel és más matematikai formulákkal háromdimenziós képet készít a röppályáról. A hibahatár öt milliméteren belül van. A futball sokáig ellenállt a bevezetésnek, azonban a 2010-es világbajnokság sorozatos hibás bírói döntései miatt a FIFA végül engedélyezte a sólyomszemen alapuló gólvonal-technológia tesztelését. A 2014-es férfi és a 2015-ös női futball-világbajnokságon már hivatalosan is alkalmazták, míg az Európa-bajnokságon, a Bajnokok Ligájában és a Copa Americán 2016 óta, mára pedig a nagyobb európai bajnokságokon is működik (a Bundesligában például 2015-ben vezették be). A kamerák egyébként már szinte a tévés technológia megjelenése óta segítik a versenyeken a bírók, a felkészülés során pedig az edzők munkáját. Újdonság azonban, hogy az elmúlt évek miniatürizálási trendjeiből adódó árcsökkenés miatt már nemcsak egyszerű kamerákra telik a csapatoknak, hanem teleszkópos és drónkamerákra is. A Bundesligában játszó Hoffenheim drónja például 60 méteres magasságból, különféle perspektívából szemléli az edzéseket a jobb kontratámadások kidolgozása érdekében, és bizonyos hírek szerint akár a versenyek közben is engedélyezni fogják használatát. Szintén az edzőket és a játékosokat segíti a vízilabdát is lassan elérő kamerarendszer, amelynek segítségével azonnali adatok jeleníthetők meg a játékosok által leúszott távról és az úszás sebességéről. A Dagály uszodában például már megtekinthetők a medence fölé telepített kamerák. A pálya mellé elhelyezett kamerák képét különféle videóelemző szoftverek segítségével dolgozzák fel az edzők. A legsikeresebb a svájci fejlesztésű Dartish, amely például Usain Bolt sikerei mögött is áll. A cég – rendkívül magabiztos – állítása szerint több mint 120 ezer profi sportoló 3000 olimpiai érme köszönhető szoftverüknek.
A pályán található sporttechnológia nemcsak a bírói döntések pontosításában, illetve a játékosok teljesítményének monitorozásában játszik szerepet, hanem a nézők szórakozását és a versenyekben való részvételüket is megváltoztatja. Az új és felújított amerikai stadionokban például a futball- vagy a baseball-meccsek előtt, alatt és után a stadionban ülők speciális és exkluzív (a netes és a tévés közönség számára nem elérhető) tartalmakat kapnak. Az azonnali statisztikák és a végeredményre vonatkozó előrejelzések második bíróvá teszik a nézőket, és ezzel a lehetőséggel szeretnék az amerikai szövetségek visszacsábítani a stadionokba a 4K-hoz és a kanapé kényelméhez szokott rajongókat. Az interaktivitás nézőcsalogató jellege Németországban már bebizonyosodott. A 2014-es lovagló-Európa-bajnokságon először alkalmazták az SAP által fejlesztett speciális appot, amely nemcsak az indulási sorrendet, az elért eredményeket, a verseny adott állását és a szabályokat tartalmazta, hanem lehetőséget adott, hogy a nézők a bírókkal együtt, élőben pontozzák az idomítást, aztán pedig a sisakkamerák élő képét a telefonjukon követve nézzék az akadálylovaglást. Az alkalmazás már első bevezetésekor igen népszerű volt, és a következő évben megtöbbszörözte a jegyváltó felhasználók számát.
Hordható szenzorok
A pulzusmérő, lépésszámláló, kalóriafogyasztást számláló okoseszközök már mindennaposak a versenysportban. A szívritmus-monitorok és a kiszáradást mérő eszközök pedig egyenesen életmentőek lehetnek. Amikor 2001-ben az amerikai focista, Korey Stringer a hőségtől strokeot kapott, majd több sportoló Európában is meghalt szívmegállásban (például Fehér Miklós 2004-ben) és agyvérzésben, számos cég elkezdett foglalkozni a szívritmus és a dehidratáció mérésével – alig tíz éven belül drasztikusan csökkent az emiatt elhunyt sportolók száma. A szakértők szerint azonban a biztonságban az okossisak elterjedése jelentett áttörést. Az Amerikai Futballszövetség évtizedekig tagadta, hogy a folyamatos ütközéseknek hatása lenne az agyműködésre, ám a 2000-es évek eleje óta egyre több tanulmány bizonyította a krónikus traumatikus enkefalopátia kialakulását az NFL-ben és az amerikai egyetemi futballban. A cégek mára egymással versenyezve igyekeznek okosabbnál okosabb sisakokat gyártani, amelyek egyrészt mágnesekkel csökkentik az ütközések erejét, másrészt azonnali tájékoztatást küldenek az edzőnek a versenyzőt ért erőhatás nagyságáról. A taktikát illetően a csapatsportokban elengedhetetlen a GPS, mert az folyamatosan monitorozza a sportolók mozgását és egymáshoz mért helyzetét a pályán. Vízilabdázóknak és úszóknak azonban nehezebb viselhető eszközöket gyártani, mivel problémás megoldani a vízhatlan burkolatot. A magyar fériválogatott például a Hosand szívritmusmérőt használja, amely valós időben akár 32 sportoló adatait tudja kezelni egy saját fejlesztésű szoftver segítségével, 200 méteres körzetben. A kinyert helyadatok aztán a hatékony pályakihasználás megtervezését segítik. A biciklisták egyik legfontosabb eszköze a pedálba épített teljesítménymérő, amelynek adatait a fitneszkarkötőben vagy okosórában lévő szívritmusmonitor adataival kombinálva kiszámolható, hogy milyen felszínformák között milyen erőkifejtésre van szükség az optimális eredmény érdekében. A bob esetében az eszközök hidegtűrése okozhat gondot. Először a Szocsiban zajló olimpián mutatkoztak be azok a bobok, amelyeket 3D-giroszkóppal, gyorsulásmérővel és 3D-irányjelzővel szereltek fel. A valós időben olvasható adatok pedig segítettek javítani a következő kör időeredményén. A teniszt a Babolat okosteniszütője változtatta meg, amely méri a tenyeres és a fonákütések számát, az ütések erejét (a maximum erőkifejtés arányában is), formáját és pontosságát. Az adatokat, miután rögtön megjelennek az adott pálya kijelzőjén, tárolja az ütőhöz párosított mobilapplikáció, amelyen keresztül a versenyző meg is oszthatja azokat.
„Összességében elmondható, hogy bármilyen adathalmaz, amelyet a szoftveres segítséggel összeszedünk, előbb-utóbb Excel-táblázatokban köt ki. Ezzel rendszerezzük a felméréseket és tesszük a trendeket a legjobban láthatóvá” – mondta el Petrov Iván úszóedző, aki többek között Jakabos Zsuzsanna felkészítését is végzi. Märcz Tamás, a féri vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya a Magyar Vízilabda Szövetség által folyamatosan vezetett statisztikai adatbázis hasznosságára hívta fel a figyelmet. Szakértők szerint a részletes adathalmazok olyan apró öszszetevőkre bonthatók le, amelyekben ha csak 0,1 százaléknyi javulást sikerül elérni, az összkép máris nagyságrendekkel javul. Az adatok nyomán pedig számos részlet kiderülhet arról, hol érdemes javítani a sportoló teljesítményén, így pedig exponenciálisan javuló eredmény érhető el. A brit olimpiai csapat edzői ennek a hozzáállásnak tulajdonítják az elmúlt három olimpián elért rekordszámú brit sikert. Pelva Gábor, a Tenisz Szövetség vezetőedzője az adatok azonnaliságát és az ebből levonható gyors következtetések erejét emelte ki, például az olyan szoftverek által, mint az iOS-, Android- és Windows-telefonokon is működő Coaches Eye. A szoftver azonnali visszajátszást, lassítást és egymás melletti összehasonlítást tesz lehetővé. A tenisz mellett a fociban, a baseballban, a hokiban, a golfban, sőt még a versenytáncban is elterjedt. „Az új technológiák megkönnyítik az életünket, mert nem kell a videót a meccs után elemezni, hanem rögtön meg lehet mutatni a hibákat a játékosnak az edzés során vagy a meccs végén. De olyan is előfordult, hogy egy meccs szünetében két-három perc alatt elkészült egy elemzés, és össze lehetett hasonlítani a két játékos szerváit, ütéseit” – magyarázta a szakember.
Gyakorlati próba
A magyar fejlesztésű The Champion kiállítás képességfelmérő játékai vizsgálták az ideg-izom kapcsolatot, mérték a reakcióidőt, a szemkéz koordinációt, a gyorsaságot, a robbanékonyságot és a megigyelőképességet is. Az interaktív sportélményt nyújtó kiállítás kimondott célja az volt, hogy segítsen a gyerekeknek felfedezni, milyen sportághoz van tehetségük. A résztvevők 1500 négyzetméteren tucatnyi játékos sportteszten vehettek részt, amelyek eredményeit egy NFC karkötő tárolja. A kiállítás végén a szervezők speciális algoritmusok segítségével kiszámolták, hogy az adott résztvevő „képessége melyik sportágban lenne kimagasló, így melyiket érdemes művelnie” – mondta el Illés Gabriella, a kiállítás főszervezője. Az előrejelzés pedig olyan pontos, hogy a világ-, Európa- és olimpiai bajnok Benedek Tibornak – aki a kiállítás fővédnöke is – például az úszás vagy a vízilabda a legtesthezállóbb sportág a szoftver szerint. Nem véletlen, hogy a szintén többszörös világ-, Európa- és olimpiai bajnok Kiss Gergely „nagyon látványos, a XXI. század követelményeinek megfelelő élményt adó” kiállításként írta le az eseményt, amely tanító jellege nyomán egyéb hozzáadott értékkel is bír.
A versenysport után a tömegsportra is rányomta bélyegét a technológiai változás. A futást például csak Európában ötvenmillió ember űzi napi szinten, és ezért közel tízmilliárd eurót költenek évente cipőkre, ruhákra és a legújabb technológiákra. Ötből ketten ma már rendszeresen sportolnak valamit, és a futás, illetve a biciklizés a két legnépszerűbb sportág.
A Dutch Measure szerint nemcsak azért, mert divat ma egészségesen élni, hanem mert a hozzá tartozó felszerelés még sosem volt ilyen kifinomult. Az amatőr atléták olyan high-tech teljesítménymérő és analizáló eszközökhöz férhetnek hozzá, amelyek néhány évvel ezelőtt csak a profik kiváltsága volt. A poliuretán, illetve az üveg- és karbonszálas anyagok megkönnyítik a mozgást, a folyamatos adatelemzés pedig csökkenti a sérülésveszélyt, illetve sérülés esetén segíti a megfelelő terápia kidolgozását. „Az amatőr sport jelenti az igazi piacot, mert itt fordul elő a legtöbb sérülés. A profi sportolókat megtanítják, hogyan essenek, az amatőröknél ez hiányzik” – magyarázta Mark Lehew, az SAP sport és szórakoztatási üzletágának vezetője. Az SAP például speciális, beépíthető szenzorokat fejleszt, amelyek túlmutatnak a már ma is elterjedt GPS-en, gyorsulásmérőn, illetve girométeren. Ezek fontos információt tartalmaznak a megtett út mennyiségéről, irányáról és gyorsaságáról, a külső szenzorok pedig a fizikai állapotot jelzik a pulzus- és a vérnyomásmérés segítségével. De számos gyártó tette elérhetővé például okossisakjait az amatőrök számára is, így ma már a hétköznapi biciklisták, síelők, motorosok is gyorsulásmérővel, GPS-szel és élettani jellemzőket mérő érzékelőkkel felszerelt sisakokban sportolhatnak. Ezek a szenzorok ma a legelterjedtebb formában az okosórákban és a fitneszkarkötőkben találhatók meg. Tökéletes példa erre a Samsung Gear S3 okosórája, amely hűséges sporttársa az életüket és teljesítményüket folyamatosan monitorozni kívánó felhasználóknak. A Gear S3 beépített GPS-funkciója pontosan figyeli tulajdonosa napi aktivitását, míg a magasságmérővel, barométerrel és sebességmérővel minden nyomon követhető, az időjárástól kezdve a megtett távolságig. A Samsung célja, hogy készülékei segítségével felszabadultan, kötöttségek nélkül sportolhassunk. Ezt az érzést a vezeték nélküli fülhallgatók segítségével fokozhatjuk. A Gear IconX képes nyomon követni az olyan, sportoláshoz köthető adatokat, mint a távolság, a gyorsaság, az időtartam, a pulzus vagy az elégetett kalória, emellett különálló zenelejátszóként is használható, így a sport egy valóban felszabadító és szórakoztató élménnyé válik. Ám, egy gép sosem ad olyan pontos tanácsot, mint egy emberi edző. Igaz, hogy a tudósok a rengeteg applikációban összegyűjtött adatot elemezve öt típusba sorolták az edzettségi szinteket, ez alapján számos okoseszközt fejlesztő cég már olyan applikációkat tud párosítani saját eszközeihez, amelyek az első adatok nyomán besorolják a felhasználót, és utána ennek megfelelően ajánlanak edzéstervet, de ezt sokszor nem veszik figyelembe az amatőr sportolók. Az Eindhoveni Műszaki Egyetem professzora, Steven Vos szerint olyan világban élünk, ahol a gyorsabban és a meszszebbre a trend, és ennek felelnek meg az edzőalkalmazások is. „Kiváló, hogy az okostelefonok testünk természetes kiterjesztésévé váltak, de tudnunk kell, hogy az edzés hatása nem azonnali. Időbe telik az edzettségi szint fejlődése, és ezalatt nem szabad feladni. Ha viszont maratont akarunk futni, akkor igazi edzőhöz kell fordulnunk, mert ő a gép adatain túli trükköket is ismeri” – magyarázta Vos.
Szakértők a még kisebb, még kényelmesebben hordható és még többet tudó érzékelőkben látják a jövőt. A Leap Technology például egy, az izom működését követő, sőt izomszerűen működő, nagyon vékony anyagot készít, amelynek méréseivel maximalizálható az erőkifejtés. A Dániai Műszaki Egyetem okostelefonba építhető EEG-t fejleszt, hogy az ütközésekkel járó sportágak azonnali visszajelzést kaphassanak a sportolók hogylétéről. A Kaliforniai Egyetem tudósai olyan időleges tetováláson dolgoznak, amely képes a vércukorszint mérésére. Az MIT-n pedig a jövő ragtapaszát szeretnék előállítani, amely valójában egy hőérzékelő szenzorokkal és gyógyszerrel teli felszívódó zselé. Összességében a sport-IT még gyerekcipőben jár, de hatalmasak a lehetőségek. Bíró Attila, a magyar női vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya szerint például a vízilabda területére „még csak most fog megérkezni a sport-IT komolyabb használata”, és Magyarország sajnos sokszor még „az új eszközök teszteléséig sem tud eljutni” a szűkös anyagi források miatt. Pelva Gábor a teniszt illetően nyilatkozott hasonlóan: „Jelenleg Magyarországon még viszonylag kevés okos segédeszköz található.” Ugyanakkor sportrajongók és -szakértők is remélik, hogy elindult a lassú változás, így a remélhetőleg hamarosan rendelkezésre álló high-tech eszközökkel még kiválóbb eredményeket érhetnek el a sportolók.
A legelterjedtebb futóappok az EU-ban
Az Endomondo (Dánia) méri a megtett távolságot, az útvonalat, a futás hosszát és az elégetett kalóriákat. A felhasználók a saját korábbi vagy barátaik által elért célokhoz mérten újakat tűzhetnek ki. A Runtastic (Ausztria) személyes naplót vezet a futási eredményekről. Személyre szabható kijelzővel és részletes információkkal rendelkezik az elvégzett gyakorlatokról, amelyet meg is lehet osztani a közösségi médiában. A Spotify (Svédország) a telefon szenzorait felhasználva érzékeli a futó sebességét, és ehhez igazítja a lejátszandó zenéket. A Zombies, Run! (Nagy-Britannia) egy zombikkal teli világban kalauzolja el a futókat, ahol különféle feladatokat is teljesíteni kell. Az edzés tökéletesen baljós hangulatához megfelelő zenével is rendelkezik. (A PC World nyomán.)
