Az Intelnél ma sok-sok pezsgő durranhat, ugyanis a vállalat ma ünnepeli alapításának 50. évfordulóját, ami egy igen szép kerek szám. A fél évszázada működő cég sok nehézségen van már túl, hiszen megbüntették már piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt, és sikertelen termékek is okoztak kellemetlen perceket a vezetésnek – gondoljunk csak a mobilpiaci próbálkozásra. Jelenleg éppen új elnök-vezérigazgatót keres a cég.
Az Intel eredetileg nem is Intelként indult
1968. július 18-án két félvezetőipari nagyágyú, Robert Noyce és Gordon Moore úgy gondolták, közös vállalatot indítanak, amely a félvezetőiparban fog tevékenykedni. Akkoriban a cég NM Electronics néven indult el, amelynek eleje, azaz az NM rövidítés a két alapító vezetéknevének kezdőbetűjéből állt, a név másik fele pedig a „tevékenységi kört” jelölte. Nem sokkal később az integrált elektronika kifejezés két szavának első néhány betűjét összeollózva létrejött az Intel név, ám ennek használati jogát meg kellett vásárolni egy másik cégtől, amelyet Intelco névre kereszteltek.
Az első termék igazából nem is processzor volt
A félvezetőiparban tevékenykedő fejlesztőcsapat néhány hónap alatt elkészítette a 3101-es Schottky bipoláris memóriachipet, amely egy nagysebességű RAM chip volt. Ez a termék elég bevételt termelt, addig, míg 1969-ben el nem készült a 1101-es fémoxid félvezető (MOS) lapka. Ezt nem sokkal később a 1103-as chip követte, ami egy 1 KB-os DRAM volt – ez volt akkoriban az első olyan chip, ami jelentős mennyiségű adat tárolására volt képes, persze csak addig, míg a tápfeszültség rendelkezésre állt, hiszen mégis csak illékony memóriatípusról van szó.
Az Intel szakemberei 1971-ben mutatták be a 4004-es chipet, ami a világ első mikroprocesszora volt. A lapkát a japán számológép-gyártó, a Busicom rendelte meg, teljesítménye pedig az 1946-ban munkába állított ENIAC szuperszámítógépével vetekedett, ami 167 négyzetméternyi területet foglalt el, 17468 elektroncsövet tartalmazott, nagyjából 170 kW-ot fogyasztott és 27 tonnát nyomott.
A 4004-es lapka összesen 2300 tranzisztorral rendelkezett és 108 kHz-es órajelen ketyegett. A 4004-es processzor forgalmazásának jogát később meg kellett vásárolnia az Intelnek a Busicomtól, méghozzá 60 000 dollárért, ami akkoriban elég szép summa volt.
Moore-törvénye
Gordon Moore még az Intel alapítása előtt tett egy megállapítást, amely szerint a legsűrűbb áramkörökben található tranzisztorok száma nagyjából évente megduplázódik. Ezt a kijelentést Moore 1975-ben módosította, így már kétévente esedékes duplázódásról esett szó. A kijelentés aztán összemosódott az Intel egyik későbbi illetékesének megállapításával, David House ugyanis azt jósolta, hogy a lapkák teljesítménye nagyjából 18 hónap alatt növekszik a duplájára.
Az önbeteljesítő jóslatként funkcionáló „törvény” aztán hosszú évekig fontos motorja volt a piaci növekedésnek, ám a szufla idővel kifogyott, hiszen a csíkszélesség-váltás egyre költségesebbé és nehezebbé vált, ami a tempó csökkenését eredményezte, de ez már egy másik történet.
Megszületik az x86-os architektúra
Az asztali és mobil számítógépek piacán mára meghatározóvá vált az x86-os architektúra, amely 1978-ban mutatkozott be egy visszafelé kompatibilis utasításkészlet architektúra formájában, méghozzá az Intel 8086-os processzorának fedélzetén. Ez az architektúra ma már nem csak az asztali számítógépekben, hanem a szerverekben, munkaállomásokban és sok egyéb területen is fontos szereppel bír.
Elkészül az első Pentium processzor
1993-ban komoly váltás következett be az Intel processzor-nevezéktanában, ugyanis míg korábban főként számokkal jelölte processzorait a gyártó, 1993-ban az első „márkanévvel” ellátott processzor is elkészült. Az első Pentium processzor egyébként 3,1 millió tranzisztort tartalmazott. Ez egy Socket 4-es megoldás volt, ami 0,8 mikrométeres gyártástechnológiával készült, 8+8 KB-nyi elsőszintű gyorsítótárat használt és 60, illetve 66 MHz-es órajelen ketyegett attól függően, Pentium 60-as vagy Pentium 66-os megoldásról volt-e szó.
Az USB születésénél is bábáskodott az Intel
1995-ben az Intel több más gyártóval együttműködve kifejlesztett egy univerzális soros buszt, amellyel a perifériák egységes, szabványos keretek között csatlakozhattak a számítógépekhez. Az első USB vezérlők 1995-ben készültek az Intel gyárában. Az USB azóta több generáción is túl van, sokat fejlődött mind sebességben, mind pedig csatlakozók terén, így mára már meghatározó szerepet tölt be a számítógépiparban és a szórakoztatóelektronikai iparban is.
Az Ethernet kifejlesztésében is részt vett az Intel
Az Ethernet szabványt eredetileg három vállalat, az Intel, a Digital Equipment Corporation és a Xerox fejlesztette ki, céljuk pedig az volt, hogy a helyi számítógépek között hálózatot építsenek ki, amelyen szabványos keretek között zajlik a kommunikáció.
Az első többmagos processzorok
Az Intel 2005-ben mutatta be első olyan lapkáit, amelyen több processzormag is helyet kapott. A koncepció hamar letarolta a teljes termékpalettát, majd innentől a wattonkénti teljesítménnyel jellemezték a processzorok fejlődését.
2011-ben elkészült az első háromdimenziós tranzisztor
Az Intel hosszas fejlesztés eredményeként 2011 folyamán bemutatta a 3D Tri-Gate Tranzisztor Technológiát, amellyel a sorozatgyártás is megindult. Az új technológia drámai sebességnövekedést hozott, miközben az üzemi feszültség alacsony maradhatott, így Moore-törvényét tovább követhette az ipar.
Az Intel és a Micron együttműködéséből egy új memóriatípus jött létre, amely sokkal nagyobb adatsűrűséggel rendelkezik, mint a DRAM, sokkal alacsonyabb a késleltetése, mint a NAND Flashnek, plusz strapabíróság terén is új szintet képvisel. A 3D Xpoint lassan elkezdte meghódítani a piacot, igaz, a termékcsalád még ma sem bontakozott ki teljesen, hiszen az Optane sorozatú memóriamodulok megjelenésére még mindig várni kell. Ezen a néven (Optane) vezeti be a cég a piacra a 3D Xpoint technológiát.
Guinness-rekorddal ünnepel a vállalat
A jubileum alkalmából 500 IntelShooting Star drón repked esténként a vállalat főhadiszállása, a Robert Noyce Building felett, amelynek a California államban található Santa Clara ad helyet. A légiparádé mától egészen július 22-ig tart, ennek során az RGB LED alapú világítással ellátott drónok különböző alakzatokba rendeződve, animációkkal szórakoztatják a nézőket. A drónflottát egyetlen pilóta irányítja.
(az ipon.hu nyomán)
