A magyar kormány stratégiai célja Szerbia uniós tagsága

A vajdasági magyar közösség 2026-ban is számíthat a magyar kormány támogatására. Erről beszélt lapunknak adott interjújában Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere, aki a hétvégén a Vajdasági Magyar Szövetség Szent István-napi központi rendezvényén vett részt Palicson. A beszélgetésben szó esett még Szerbia uniós csatlakozásáról, a jövőre esedékes magyarországi országgyűlési választásokról és a térség egyik legnagyobb beruházásáról, a Budapest–Belgrád gyorsvasút megépítéséről is.

A magyar kormány 15 éve összefogja és segíti a Kárpát-medence magyarságát. Ön szerint a világon jelenleg uralkodó kaotikus helyzetben fenntartható-e ez a támogatási rendszer a jelenlegi formában?

– Nemcsak hogy fenntartható, hanem fokozni is kell, amit az elmúlt 15 esztendőben a nemzeti összetartozás jegyében közösen elértünk. A magyarság megerősítése érdekében mindez szép eredmény, de meghaladandó. Annak vagyok a híve, hogy 2026-ban is növelni kell a támogatásokat, és erősíteni a közösséget. Dr. Pásztor Bálinttal arról beszéltünk, hogy milyen újabb támogatástípusokat kellene és lehetne nyitni. Vajdaságban egy nagyon sikeres gazdaságfejlesztési programot hajtottak végre 500 millió euró értékben, ami óriási dolog, sőt az elmúlt száz év egyik legnagyobb gazdasági növekedését eredményezte a kisebbségben élő vajdasági magyarok számára, de most már el kell kezdenünk azzal foglalkozni, hogy személyesen milyen támogatást tudunk adni. Meg kell keresnünk dr. Pásztor Bálinttal közösen azokat az eszközöket, hogy hogyan tudunk minél több támogatást adni minél több vajdasági magyar családnak. A Vajdasági Magyar Szövetségnek és dr. Pásztor Bálintnak konkrét elképzelései vannak a vállalkozások, közösségek támogatására, családok és egyének segítésére is.

A térség egyik legnagyobb beruházása a Budapest–Belgrád gyorsvasút megépítése. Ennek szerbiai szakasza hamarosan átadásra kerülhet. Magyarországon hol tart az építkezés?

– Magyarországon az építkezés novemberben kerül műszaki átadásra, decembertől, illetve januártól pedig lakossági használatra. A Magyar Államvasutak azt tervezi, hogy Budapest és Belgrád között napi három pár járat lesz, tehát három oda és három vissza. Jó minőségű szolgáltatást fogunk garantálni magas sebességen, a két főváros összekötésével. Óriási jelentősége van a vasútnak a gazdaság szempontjából, hiszen az Európába érkező áru nagy része ezen a vasútvonalon jut majd el Nyugat-Európába. A Budapest–Belgrád gyorsvasút annak a célunknak a jelképe, hogy Szerbia Magyarország segítségével, Magyarország támogatásával, Magyarország föltétel nélküli együttműködésével legyen az Európai Unió tagja, és a szerbek, a szerb gazdaság, a szerb áruforgalom rajtunk keresztül lépjen be Európába.

Az elmúlt időszakban sokan bírálták a Budapest–Belgrád gyorsvasút megépítését. Mit válaszolna azoknak, akik szerint ez egy soha meg nem térülő beruházás?

– Amikor a XIX. században Budapesten az Operaházat építették, azt is nagyon sokan bírálták. Azt mondták, hogy fölösleges a fővárosba operaházat építeni, ma pedig az operaház a nemzeti büszkeségünk. Annak, hogy Szerbiát Magyarországgal, a Vajdaságot az Alfölddel szorosan összekapcsoljuk, alapvetően gazdasági érdekei vannak: jobban, és jól akarunk élni a dél-alföldi régióban. Vajdaságnak és Csongrád megyének az az érdeke, hogy együttműködjön és megszüntesse a határokat. Ezen dolgoztunk, amikor a szabadkai politikai elit segítségével és közreműködésével a Szeged–Szabadka vasútvonalat helyreállítottuk. Ezen dolgozunk akkor is, amikor Budapestet és Belgrádot össze akarjuk kötni politikai, társadalmi, gazdasági értelemben. Nagy lehetőség lenne az Európai Unió és Magyarország számára, ha Szerbia belépne az unióba. Szerbiában van gazdasági növekedési potenciál. A szerb és a magyar két szorgalmas nép, láthatóan félre tudják tenni a történelmi ellentéteket, tudnak együtt dolgozni. Minden beruházással szemben föl lehet érveket hozni, amikre a beruházás megvalósulása után már másnap senki nem fog emlékezni. Az egy másik kérdés, hogy az újvidéki tragédia megrendítette a projektet, sőt bizonyos emberekben még a kormány iránti bizalmat is Szerbiában. Ez egy óriási tragédia és osztozunk a családok fájdalmában, illetve a veszteségben, ami érte Újvidéket, de ez a veszteség, ez a tragédia, a bűnösök fölkutatása és megbüntetése nem teheti félre, vagy nem teheti zárójelbe a beruházás nagyságrendjét és jelentőségét. Szerbiának és Magyarországnak is nagy szüksége volt a beruházásra, és jól fog járni vele mindenki, aki munkából él és a gazdaságban érdekelt.
 

Szeged és Hódmezővásárhely között 2021-ben adták át a tramtraint. Ez fejlődést hozott a hódmezővásárhelyiek életszínvonalában, hiszen az ott élők úgy kaptak hozzáférést a megyeszékhely munkaerőpiaci, oktatási és kulturális szolgáltatásaihoz, hogy nem kellett elköltözniük szülővárosukból. Számíthatunk arra, hogy a tramtrain Szegedről Szabadkáig folytatja az útját?

– Ez volt a régi tervem, ez volt a régi vágyam. Két nagy tervem van, az egyik a Szeged–Szabadka villamos, a másik pedig Szabadkától Bajáig elvinni a vasutat, és újra összekapcsolni a déli vasút ezen szakaszát. Ha a választók bizalmából lehetőségem lesz tovább dolgozni, akkor ezen a projekteken fogok munkálkodni, ez egészen biztos.

A határ menti településeken élők egy része Magyarországon vállal munkát. Ezeknek az embereknek a nagy része továbbra is a szülőföldjén szeretne élni, ezért a napi ingázás mellett döntenek. Ez felveti a kérdést, hogy a Magyarország és Szerbia közötti együttműködés keretében lehetne-e gyorsítani a munkavállalók átjutását a határon?

– A világ egyik legnagyobb autógyára, a kínai BYD telepít egy autógyárat most Szegedre. Ez tízezer új munkahelyet jelent, sok tízezer ember fog beköltözni Szegedre. Mi semmiféleképpen nem akarjuk, hogy a vajdasági magyarok elköltözzenek innen, és átköltözzenek Szegedre vagy Csongrád megyébe. Az az érdekünk, hogy itthon maradjanak, hogy számukra Vajdaság jelentse a hazát. Ennek érdekében csökkentenünk kell a várakozási időt a határon. Ezzel viszont nincs megoldva a probléma. Lehetne egy irányvonatot indítani a Szegeden vagy a Csongrád megyében ingázók és munkavállalók számára. Erről dr. Pásztor Bálint elnök úrral beszéltünk, és jó lehetőséget látok rá. Tehát a BYD gyár megnyitása lehetőséget ad arra, hogy a Szeged–Szabadka vasútvonalon egy olyan direkt járat legyen, amely csökkentett menetidővel járna és elviselhetőbbé tenné az utazást, a napi ingázást.

Szerbia uniós csatlakozása az utóbbi időben igencsak lelassult. Hogyan tudja Magyarország segíteni ezt a folyamatot?

– A magyar kormány stratégiai célja Szerbia európai uniós tagsága. Ebből nem engedünk. Az Európai Unió évtizedek óta csuklóztatja Belgrádot, csuklóztatja Szerbiát, a vajdasági magyarokat. Az az álláspontunk, hogy most a délvidéki magyarok, most a szerbek, Szerbia következik.

Jövőre országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon, ezen mi, határon túli magyarok is részt vehetünk. A határon túli magyarokra és a külhoni kettős állampolgárokra nézve mi a tétje ennek? Mit üzen az itteni szavazóknak? 

– Mindenki menjen el szavazni, és döntsön a legjobb lelkiismerete és meggyőződése szerint. Azt hiszem, hogy példátlan közös sikert értünk el 2010 óta, és bebizonyítottuk azt, hogy ránk, fideszesekre, a határon túli magyarok mindig, minden körülményben, jóban és rosszban is számíthatnak.