2024. október 10., csütörtök

Új koszovói cselekvési terv

Visszatérés a dialógushoz és a szerbek támogatása az intézkedéscsomag célja

Nagyon nehéz jogi-politikai helyzetben van Szerbia Koszovó miatt, nincs olyan megoldás, amely a szerbek számára megfelelő végkimenetelt jelentene, nincs az a csodatevő, aki efféle megoldás elérésére képes lenne a mai körülmények között, jelentette ki péntek esti nemzethez intézett beszédében Aleksandar Vučić köztársasági elnök, aki a pristinai szervek észak-koszovói szerbek és intézményeik ellen indított támadásai kapcsán szólt a polgárokhoz.

Beszédét az események történelmi kontextusba helyezésével indította, kitért Koszovó helyzetének, politikai körülményeinek fontosabb történelmi pontjaira a múlt század hatvanas éveitől kezdve egészen napjainkig. Felszólalásában aláhúzta: tisztában kell lenni azzal, hogy Szerbia és a szerb társadalom a múlt század utolsó évtizedében nem értette az aktuális politikai körülményeket a világban, ennek esett áldozatául, s ez a helyzetnemértés vezetett el a mai áldatlan állapotokig is. Hozzátette, hogy ma azzal is teljesen tisztában kell lennie mindenkinek, a nyugati államok érdeke Koszovó kapcsán teljesen más, mint ami Szerbiáé, és ezért egészen másként élik meg az eseményeket.

Aleksandar Vučić olyan intézkedéseket terjesztett elő a koszovói kérdés kezelése érdekében, amelyek a szerbségről való gondoskodáson, a dialógus folytatásának szükségességén és a béke megőrzésének szándékán alapulnak. Ezeket az Európai Unió, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína, de számos más ország vezetőinek is eljuttat az államfői hivatal, jelentette be. Öt fő intézkedési irányvonalat mutatott be, melyek közül az elsőt a status quo ante jelenti, ami lényegében visszatérésnek számít a dialógus eredményei tiszteletben tartásának idejébe. Ez egyebek mellett magába foglalja a koszovói szerbek ismételt bekapcsolódását az ottani szervek munkájába, a szerb nemzetiségű rendőrök visszatérését a koszovói rendőrség kötelékébe, az indokolatlanul letartóztatottak szabadon engedését, a szerbiai pénzforgalom lehetővé tételét, a szerb községek közösségének megalapítását is. A második pontot a szociális védelmi intézkedések jelentik, új törvényt fogad majd el a képviselőház, amely a koszovói szerbek anyagi, szociális helyzetének javítását irányozza elő, kezdetben 20 ezer dinárt folyósítanak minden ottani munkanélkülinek. Ingyenes tankönyveket, „uzsonnatámogatási” összegeket kapnak majd az iskolások.

A harmadik intézkedés a koszovói szerb intézmények fenntartására vonatkozik, Vučić kiemelte, Szerbiának nem szándéka sem beszüntetni, sem áthelyezni ezeket, gondoskodni fog az ott dolgozó 5880 személyről.

Szerbia ezenkívül létrehoz egy koszovói területi különleges ügyészséget is. A törvényt 45 napon belül fogadják el, a szerbek elleni atrocitások eseteit göngyölíti fel majd ez a szerv az intézkedéscsomag negyedik pontjaként. Az ország hatályon kívül helyez minden olyan pristinai döntést egy képviselőházi döntéssel, amely nem áll összhangban a brüsszeli dialógus megállapodásaival az ötödik pontban.

Az államfő azokkal az elvárásokkal kapcsolatban, amelyek a megszállás kihirdetését szorgalmazták Koszovó vonatkozásában, elmondta, amennyiben ezt megtenné az állam, elismerné Koszovó függetlenségét, a nemzetközi jog szerint ugyanis csak két állam közötti feszültség következménye lehet megszállás, másfelől, a hazai jogszabályok tiltják és büntetik is a megszállás kimondását.

Mint ismeretes, a jövő héten Brüsszelben megtartják a belgrádi és pristinai tárgyalócsoportok közötti dialógus következő fordulóját, a pristinai fél azonban már jelezte, nem lesz hajlandó közvetlen tárgyalásokra a szerb féllel, csupán külön-külön egyeztetnek majd az európai uniós közvetítőkkel, vagyis sem bilaterális, sem trilaterális találkozót nem tartanak az eddigi információk szerint. A szerb tárgyalócsoport szeretné elérni, hogy az észak-koszovói helyzetről tárgyaljanak a szerb intézmények pristinai blokádja fényében, valamint hogy napirendre tűzzék a szerb községek közössége magalapításának a témáját is Brüsszelben, nyilván ezek a feltételek is elfogadhatatlannak számítanak az albán tárgyalóknak. A szerbiai testület hajlandó lenne a trilaterális egyeztetésre is.

Nyitókép: Aleksandar Vučić öt fő intézkedési irányvonalat mutatott be (Fotó: Beta)