Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Prishtinában, majd Belgrádban tárgyalt a szerb, illetve a koszovói államhatalom képviselőivel. A prishtinai fél elmondása szerint közel a megállapodás Belgráddal. A szerb államvezetőség csúcsa ismét eltérő nyilatkozatokat adott. A Blic napilap értesülései szerint az egyik legfontosabb kérdés, a koszovói szerb községek témájában Tomislav Nikolić szerb államfő diplomáciai baklövése miatt nem született meg Belgrád és Prishtina között a megállapodás.
Hashim Thaçi, Koszovó kormányfője az Ashtonnal folytatott beszélgetés után bizakodó hangnemben nyilatkozott a Belgrád és Prishtina közötti megállapodás minél előbbi megszületéséről. A koszovói kormányfő szerint a dolgok jó irányba indultak el, ugyanakkor hozzátette: ha bele is egyeznek a koszovói szerb községek közösségének létrehozásába, ennek nem lehet végrehajtói és törvényhozói hatásköre.
– Ashton prishtinai látogatásának jelzésértéke van, hogy Koszovó a megfelelő irányba halad. A főképviselő friss hátszelet adott a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd vitorlájába, illetve rendkívüli mértékben hozzájárult a kapcsolatok normalizálódásához – fejtette ki Thaçi.
– Ha megszületik a megállapodás Belgrád és Prishtina között, az észak-koszovói szerb községekben azonnal választásokat tartanak, majd a vonatkozó koszovói törvényekkel összhangban megalakulhat a többségében szerbek lakta községek szövetsége. A szövetségnek nem lehet törvényhozói és végrehajtói hatalma. Ashton főképviselő egyetért azzal kapcsolatban, hogy a Belgrád és Prishtina közötti kapcsolatoknak békés mederbe kell kerülniük, de csakis Koszovó alkotmányának és törvényeinek, valamint az európai mércék tiszteletben tartása mellett. Észak-Koszovóban maradéktalanul normalizálni kell a helyzetet – nyilatkozta Thaçi.
A nemrégiben Hágából hazatért Ramush Haradinaj, a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) párt elnöke az Ashtonnal folytatott tárgyalás után szintén abbeli reményét fejezte ki, hogy közel a megállapodás Belgrád és Prishtina között. Brüsszel nem gyakorol nyomást Prishtinára – szögezte le Haradinaj.
Maga Ashton szűkszavúan annyit nyilatkozott a koszovói találkozók után, hogy őszinte és tartalmas beszélgetésekben volt része. Elsősorban a Belgrád és Prishtina közötti eddigi megállapodásokról, valamint a minél előbb megoldandó problémákról volt szó – mondta Ashton.
NYILATKOZATHÁBORÚ
Ashton és a szerb államvezetőség csúcsának találkozója után Tomislav Nikolić szerb államfő kijelentette: A Belgrád és Prishtina közötti egyezség még soha nem volt ennyire közel, mint pillanatnyilag.
A találkozót megelőzően Nikolić a zvečani Most TV-nek azt nyilatkozta, hogy a csatlakozási tárgyalások elnyerése miatt sem tenne soha olyasmit, ami Szerbia kárára lenne. A szerb államvezetőség biztosan nem hoz elhamarkodott döntéseket csak azért, mert Ashton főképviselő március végén vagy április elején jelentést ír az országról – szögezte le Nikolić, majd kifejtette: „Ha Szerbia eddig nem teljesítette a feltételeket, akkor kérdés, hogy teljesíteni tudja-e ezeket valaha. Az Európai Tanács nem követeli tőlünk, hogy tárgyaljunk az albánokkal.”
Bár Nikolić néhány nappal ezelőtt még azt állította, hogy az államvezetőség első három emberének brüsszeli látogatásakor semmiféle feltételeket tartalmazó dokumentumot nem kaptak Ashtontól, tegnap már azt állította, hogy kezükbe nyomtak egy „papírt”, amelyen a szerb fél számára elfogadhatatlan feltételek szerepeltek.
– A papírt ezután visszavették. Ez jó jel. Brüsszelben eddig csak azokról a papírokról folyt a vita, amelyeket Szerbia adott át. Az albánok semmiféle ajánlattal nem álltak elő. Bár tőlük ezt senki nem is követeli, az EU az albánok felé húz – nyilatkozta a Most TV-nek Nikolić.
Ivica Dačić szerb miniszterelnök az Ashtonnal folytatott tárgyalás után az államfőnél kevésbé optimista hangnemben nyilatkozott, megállapítva, hogy a koszovói szerb községek közösségének témájában továbbra is eltér Belgrád és Prishtina álláspontja. Addig nincsen semmiféle megoldás, amíg a felek felül nem vizsgálják Belgrád érdemi ajánlatait – emelte ki Dačić, hozzátéve: „Ha megállapodtunk volna, azt maga Ashton főképviselő jelentette volna be.”
A Blic belgrádi napilap értesülései szerint Dačić és Thaçi kormányfők már a múltkori brüsszeli tárgyalási körben megállapodtak a szerb községek közösségéről, ugyanakkor ennek nyilvánosságra hozatala előtt időt kértek Ashtontól, hogy felkészítsék a megállapodásra a szerb, illetve az albán közvéleményt, hiszen ez egy olyan megállapodás, amellyel egyik fél sem lesz maradéktalanul elégedett.
– Ashton főképviselő küldetése sikerrel járt, és a két kormányfő megállapodott a legfontosabb és legérzékenyebb témában. Sikerült közös álláspontra jutniuk a koszovói szerb községek hatáskörével kapcsolatban. Egyedül a közvélemény felkészítése miatt kértek határidőt a megállapodás bemutatásához. A probléma az, hogy brüsszeli látogatása alkalmával Tomislav Nikolić az újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Prishtina engedett követeléseiből, és a szerb fél követelései mentén alakul majd a szerb községek közösségének hatásköre. Nikolić ezzel hatalmas kárt okozott Dačić és Thaçi megállapodásának tekintetében – nyilatkozta egy magát megnevezni nem óhajtó diplomáciai bennfentes a Blicnek.
Az egyik érintett, Dačić, megcáfolta ezeket a sajtóértesüléseket és közölte: semmiféle megállapodás nem született meg. A párbeszédben előrelépés figyelhető meg, ugyanakkor még messze a végső megoldás, szögezte le újfent a szerb kormányfő.
„VALAKI HAZUDIK”
A témához és a sajtóállításokhoz kapcsolódóan Zoran Ostojić, a Liberális Demokrata Párt köztársasági parlamenti képviselője feltette a kérdést Dačićnak, hogy ki hazudik: ő vagy Nikolić. Dačić azt mondta, hogy a megállapodás még messze van, Nikolić pedig pont ennek az ellenkezőjét állította, valamint azt, hogy Prishtina engedett a szerb követelésnek – érvelt Ostojić, aki azt is nehezményezi, hogy Thaçival ellenben Dačić nem tájékoztatja a szerb parlamentet a Belgrád és Prishtina közötti párbeszédről.
Slobodan Samardžić, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője szintén hiányolja Dačić beszámolóit a brüsszeli tárgyalásokról. A Belgrád–Brüsszel–Berlin vonalon a szerb polgárok igencsak intenzív politikai aktivitás tanúi, a tárgyalásokról és az eredményekről azonban nem tájékoztatják őket megfelelően – véli Samardžić, hozzátéve: Thaçi amint megérkezik Brüsszelből Prishtinába, szinte azonnal a parlamentbe megy, és tájékoztatja a képviselőket a tárgyalás újabb körének eredményéről.
A szintén ellenzéki Demokrata Párt elnöke, Dragan Đilas pedig támogatásáról biztosította a szerb kormányt a koszovói kérdés megoldásában. Đilas szerint addig köztársasági választásokat sem kell tartani, amíg be nem fejeződik a Belgrád–Prishtina-megállapodás fájdalmas végrehajtása. Az aktuális kormányt sokan árulóként fogják megbélyegezni a közeljövőben megszületendő megállapodás miatt – véli Đilas, mindennek ellenére kéri a kormányt, hogy ne kiáltsák ki az országot győztesnek, mint azt a Milošević-rezsim tette 1999-ben a NATO-bombázás befejezése után. Mindenki számára egyértelmű, hogy Koszovó témájához kapcsolódóan legyőzték Szerbiát – hangsúlyozta Đilas.
Predrag Simić politikai elemző szerint sem remélhetjük egyhamar a Belgrád és Prishtina közötti végső megállapodást. Ashton prishtinai és belgrádi látogatása pontosan ezt támasztja alá: a párbeszéd folyamatban van, de a megállapodás még távoli.
– Politikai szempontból Dačić és Thaçi számára is rendkívül érzékeny a helyzet. Sem Szerbiában, sem Koszovóban nem ujjonganak a párbeszéd miatt. Észak-Koszovóban pedig szinte rettegnek a végső megállapodás miatt. A tárgyalások intenzívek, ám hogy azok sikeres lezárása közel van-e? Ezt nem tudnám megválaszolni. Szerintem ki kell várni a Dačić–Thaçi-találkozó következő, hetedik körét, hogy azt követően lesz-e bármiféle eredmény. A szerb községek közösségének témájáról teljesen eltérő módon vélekedik Belgrád és Prishtina. Míg Belgrád egy a boszniai Szerb Köztársasághoz hasonló autonómiát képzel el, addig Prishtina legfeljebb annyi hatáskört adna a községeknek, mint egy civil szervezetnek. A tárgyalások során ez a két véglet közötti, mindkét fél számára elfogadható megoldást kutatják – magyarázta Simić.
Mindeközben Krstimir Pantić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának az igazgatóhelyettese közölte: az észak-koszovói községek képviselői számára elfogadhatatlan, hogy a jövőben megalakítandó községek közössége a koszovói törvények mentén működjön. Semmi esély arra, hogy a községek közösségében a koszovói törvényekkel összhangban tartsanak választásokat. Az észak-koszovói szerb községek a Szerb Köztársaság intézményrendszeréhez tartoznak – mondta Pantić.
