A 2013–2018 közötti időszakra vonatkozó korrupcióellenes küzdelemről szóló nemzeti stratégia munkaváltozatának fő irányelve a joguralom és a zéró tolerancia a korrupció minden egyes formájával szemben. A stratégia végrehajtása során a korrupcióellenes közdelem tekintetében illetékes állami szervek és intézmények a joguralom elvei mentén kötelesek eljárni, biztosítva a törvényességet és a törvények előtti egyenlőség elvét. A stratégia munkaváltozatát az igazságügyi minisztérium honlapján mutatták be, illetve bocsátották közvitára.
A Korrupcióellenes Ügynökségnek és a szerb kormány korrupcióellenes tanácsának szélesebb hatásköröket irányoz elő a dokumentum. Az ügynökségnek a jövőben a Szerbiai Képviselőháznak kellene rendszeresen beszámolnia a stratégia végrehajtásáról. Ha az ügynökség nem látja el a stratégiából, illetve az azt kiegészítő akciótervből fakadó kötelezettségeit, akkor a jövőben ezt a korrupcióellenes ügynökségről szóló törvény megsértéseként kezelik. Ez először figyelmeztetést von maga után, végső esetben pedig az ügynökség illetékeseinek a menesztését.
A stratégia egyik fő célja, hogy kijavítsák a pártok finanszírozásával, az érdek-összeférhetetlenséggel, valamint a köztisztségviselők bevételével, illetve vagyonával kapcsolatos törvények hiányosságait, hibáit. A stratégia hatékonyabb együttműködést és információcserét irányoz elő a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok, a szabályozó és felügyeleti szervek, valamint a társadalom egyéb területei között. A dokumentum előirányozza egy egységes adatbázis létrehozását. Ebben az összes korrupcióhoz kapcsolódó bűncselekményt nyilvántartanák.
A dokumentum munkaváltozatában különös hangsúlyt fektettek a korrupcióellenes küzdelem legérzékenyebb területeire, amelyekről már az Európai Bizottság is szólt Szerbiáról szóló országjelentéseiben, valamint országvéleményében. A stratégia külön fejezetben foglalkozik a politikai korrupcióval, a közpénzekkel kapcsolatos korrupcióval, az igazságügyben, a rendőrségben, az egészségügyben, az oktatásban, a magánosítás folyamatában, a sportban, a médiában és területrendezésben jellemző korrupciós cselekményekkel.
– A közszférában csakis a szakmaiság és az ennek alapján meghatározott kritériumok alapján alkalmazhatnak személyeket, illetve az alkalmazottak csak ezek alapján haladhatnak előre a ranglétrán. A közszféra munkáját átláthatóbbá kell tenni. A korrupcióellenes küzdelem terén elért eredményeket a jövőben megalapítandó Verica Barać-díjjal lehetne jutalmazni, külön kategóriában a polgárok, az újságírók, a köztisztségviselők, a szakma képviselői, a tudósok és a vállalkozók vonatkozásában – áll a stratégia munkaváltozatában.
A dokumentum kidolgozásában egyebek mellett újságírók, a Korrupcióellenes Ügynökség munkatársai, a korrupcióellenes tanács képviselői, Aleksandar Vučić kormányalelnök és a Szerbiai Képviselőház elnöki kabinetjének a képviselői, a köztársasági ügyészség, a Szerbiai Gazdasági Kamara illetékesei és az igazságügyi miniszter különleges tanácsadója vettek részt.
Ugyanez a munkacsoport az elkövetkezendőkben a stratégiát kiegészítő akcióterven fog dolgozni. Ebben a dokumentumban részletezik majd, hogy pontosan mely mércék és kritériumok alapján kell megvalósulnia a stratégiának.
Az igazságügyi minisztérium a közelmúltban már közvitára bocsátotta az igazságügy reformjáról szóló nemzeti stratégia munkaváltozatát, az ősz folyamán pedig az államigazgatás reformjáról szóló nemzeti stratégia munkaváltozatát kellene közvitára bocsátania. Ez a három stratégia nélkülözhetetlen oszlopát képezi majd a joguralomnak – mondták az igazságügyi minisztérium illetékesei.
