Új alapokra kell helyezni, újra kell indítani a Szerbia és Horvátország közötti kapcsolatokat, mert a fagyos hangulat feloldásával kialakulhatna egy megfelelő regionális együttműködés – fogalmazott a Beta hírügynökségnek adott interjújában Ivica Dačić miniszterelnök. Elismerte, hogy az elmúlt hónapokban romlott a két ország közötti viszony, s kiemelte, hogy ebben a kérdésben mindvégig gyakorlatiasnak kell lennünk. Nem kell különösebben szeretnünk egymást – fogalmazott, politikai együttműködésre és megfelelő kapcsolatokra azonban mindenképp szükség van Szerbia és Horvátország között. Azt mondta, hogy kész találkozni Zoran Milanović horvát kormányfővel, elsősorban azért, hogy megakadályozzák a kapcsolatok további romlását, ahonnan már nem lenne olyan könnyű megtalálni a kiutat.
– Nem jó az, ha két állam között nincs a lehető legmagasabb szinten a politikai kommunikáció, ezért lenne most szükség a Horvátországgal megvalósított kapcsolatok újraindítására – értékelte.
Ivica Dačić nem egyezett azzal a megállapítással, hogy a májusi választások és az új hatalmi koalíció megalakulását követően valamennyi régióbeli országgal romlottak Szerbia kapcsolatai. Arra emlékeztetett, hogy Szerbia tisztségviselői már Szlovéniát, Boszniát, Macedóniát, Görögországot és Magyarországot is meglátogatták. Bejelentette továbbá, hogy az év első felében megtartják a szlovén és szerb kormányok együttes ülését, az év első két hónapjában pedig Belgrádba látogat majd Bojko Boriszov bolgár kormányfő és Vjekoslav Bevanda boszniai miniszterelnök is. Arra a megállapításra reagálva, hogy a szerb állam képviselői gyakran látogatják a boszniai Szerb Köztársaságot, a muzulmán–horvát entitással azonban már nem sokat foglalkoznak, Dačić elmondta, hogy maga is járt már Szarajevóban, ahol hangsúlyozta, hogy Szerbia tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovina államiságát. Hozzátette, hogy a kormány a két állam együttműködésével foglalkozó tanács munkájának újraindítását tervezi.
A Montenegróval megvalósított együttműködésről szólva a kormányfő kiemelte, szakítani kell azzal az irányvonallal, mely teljesen indokolatlanul azt a benyomást igyekszik kelteni, hogy Szerbiának valamilyen kifogása van Montenegró függetlensége ellen. Szerbia, mint mondta, tiszteletben tartja a montenegróiak döntését, s az ott élő szerbek jogainak tiszteletben tartása érdekli a leginkább. Meg kell kezdeni a kommunikációt az új podgoricai kormánnyal – közölte. Nincs két egymáshoz közelebb álló nép a szerbnél és a montenegróinál, s ez megfelelő alapot ad a további együttműködéshez – állapította meg Dačić.
MAGUK BONTSÁK LE!
A Preševói, Bujanovaci és Medveđai Felszabadító Hadsereg (UCPMB) elesett tagjainak tiszteletére felállított preševói emlékmű kapcsán, s az amiatt kialakult politikai konfliktus vonatkozásában a miniszterelnök elmondta, az állam egyrészt igyekszik elvszerűen reagálni, másfelől viszont arra is ügyel, hogy ne üljön fel a különböző provokációknak és ne tegyen olyasmit, amiért elítélnék.
– Az egész történetet vissza kell állítanunk a normális kerékvágásba – a törvények tiszteletben tartásának a területére. A nemzetközi közösségtől, amennyiben segíteni akar, azt várjuk el, hogy megfelelő nyomást gyakoroljon a helyi albán közösségre, hogy maguk távolítsák el az emlékművet. Hiszek benne, hogy ez lehet a probléma megoldása, amennyiben valamennyien a gondok békés rendezése mellett foglalunk állást – húzta alá.
Hozzátette, hogy egyetlen állam nagykövete sem közvetít ennek a kérdésnek a rendezésében, azzal ugyanis a dél-szerbiai koordinációs testület foglalkozik.
SZAKÍTÁS A DP-VEL
Dačić elméletileg lehetségesnek nevezte, hogy az idén rendkívüli parlamenti választásokat tartsanak Szerbiában, bár szerinte nem kell a választások kérdésével foglalkozni akkor, amikor a legfontosabb nemzeti és állami kérdésekben kell az országnak állást foglalnia. Ezek alatt az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését és a koszovói kérdés átfogó, igazságos rendezését érti – pontosította.
– Minden párt önállóan dönthet arról, hogy rendkívüli választásokat szeretne-e. Mégis, azt hiszem, ez lenne az első olyan alkalom Szerbiában, amikor egyéves kormányzás után, jól működő kormány mellett valaki mégis a választások mellett döntene – jegyezte meg, s magát a kérdést inkább elméletinek, mint reális lehetőséget felvetőnek nevezte.
Arról is beszélt, hogy korábbi koalíciós partnerükkel, a Demokrata Párttal abbamaradt az együttműködés, mert a DP megsemmisítette a Szerbiai Szocialista Párttal korábban megkötött megbékélési határozatot, s a nemzetközi intézmények előtt is mindent megtett annak érdekében, hogy a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciójuk miatt rossz fényt vessen az SZSZP-re. Dačić elmondta, hogy a DP álláspontja miatt az SZSZP-t nem hívták meg az európai szocialisták pártszövetségének legutóbbi brüsszeli kongresszusára sem.
