Az Európai Bizottság Szerbiáról szóló országjelentését Michael Davenport, az Európai Unió szerbiai küldöttségvezetője adta át szerdán Aleksandar Vučić kormányfőnek. A reformok tekintetében Szerbia mögött számos előrevezető lépés áll, emelte ki Davenport. Hozzátette, hogy fontos pillanat ez az ország számára. A csatlakozás folyamata az eltervezettek szerint halad előre, egyetlen nap sem tekinthető elvesztegetettnek, hangsúlyozta Davenport.
Vučić megjegyezte, hogy az EB helyében sokkal szigorúbb lett volna Szerbiával szemben. Szerbia fokozott erővel dolgozott az utóbbi időben, ez viszont nem elég, a jövőben még nagyobb lendülettel kell nekiveselkedni az elvégzendő feladatoknak, mondta a kormányfő.
– Az Eb helyében bizonyos területekkel kapcsolatban sokkal szigorúbban fogalmaztam volna. Példaként az igazságügyet és a környezetvédelmet említeném. Elvárom, hogy még az eddigieknél is szorgalmasabban és jobban dolgozzunk. Különösen elégedett a gazdasági reformintézkedések és a regionális együttműködés értékelésével vagyok – magyarázta Vučić.
Ami magát az országjelentést illeti, az EB a dokumentumban elismeri, hogy Szerbia megfelelő mértékben teljesítette az EU politikai szempontból megfogalmazott elvárásait, de a jövőben is különös figyelmet kell fordítania a kulcsfontosságú területekre, mint amilyenek a joguralom, a véleményszabadság, az államigazgatás reformja és a gazdaság megfelelő irányítása. A gazdasági és strukturális reformokat elkezdték végrehajtani, viszont a májusi árvízkatasztrófa kedvezőtlenül befolyásolta az ország költségvetését, állapítják meg a jelentésben, majd hozzáteszik, hogy az államháztartási hiány rendezésének kiemelkedő feladatnak kell lennie.
A büszkeségnapi felvonulás sikeres megtartását a pozitívumok között említik, megjegyezvén, hogy ezzel fontos előrelépés történt az emberi jogok védelmének területén. A közelmúltban elfogadott médiatörvények is kedvező kontextusban szerepelnek az országjelentésben, amelyben viszont az is említésre kerül, hogy a szabad véleménynyilvánítás a korábbiakhoz képest nehezebbé vált. A médiával kapcsolatos problémák, nevezetesen a tulajdonosi struktúrák, a reklámbevételek és a finanszírozása átláthatatlansága, folyamatosan jellemzőek.
|
„Nincs miért örülni” Az ellenzéki parlamenti pártok közül a Demokrata Párt nevében Borislav Stefanović frakcióvezető értékelte a jelentést, szerinte a kormánynak nincsen oka a kitörő örömre, ezért a nem valós optimizmus terjesztése sem jogos. Ez a jelentés is olyan, mint eddig bármelyik korábban, vannak pozitív, de negatív elemei is, ezért nem indokolt a kormány hangsúlyos elégedettsége, vagy az igyekezet, hogy a jelentést valamiféle hatalmas eredményként mutassa be, nyomatékosította Stefanović. |
A regionális együttműködés témájához kapcsolódóan megállapítják, hogy Szerbiának folytatnia kell az ehhez kapcsolódó kötelezettségeinek teljesítését, tovább dolgoznia a Koszovóval való kapcsolatai rendezésén, valamint alkalmaznia a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd során kötött megállapodásokat. A szerb sajtónak nyilatkozva egy jól informált uniós tisztségviselő azt mondta, különösen Németország ragaszkodik ahhoz, hogy Szerbia a gyakorlatban is végrehajtsa a Belgrád és Pristina közötti megállapodásokat, ellenkező esetben nem járul hozzá a 35. tárgyalási fejezet megnyitásához, az pedig a kulcsfontosságú 23-as és 24-es fejezetekhez kötődik szorosan. Németország állítólag a Kosovska Mitrovica-i híddal, az energetikával és az illegális határátkelőhelyekkel kapcsolatos problémák mielőbbi megoldását várja el Szerbiától.
Az igazságügy reformja és a korrupcióellenes küzdelem még csak a megvalósítás kezdeti szakaszában vannak, állapítják meg az országjelentésben, hozzátéve: ezért elkerülhetetlen, hogy Szerbia fokozza igyekezetét és szigorúbbá tegye az ellenőrzési mechanizmusokat.
A gazdaság témájához kapcsolódóan elégedetten nyugtázzák, hogy 2013-ban a szerb gazdaság 2,5 százalékos növekedést valósított meg, a hazai kereslet csökkenése miatt azonban a növekedés jelenleg stagnál, egyedül a kivitel mutat továbbra is növekedő tendenciát. A munkanélküliség elérte a 20 százalékot, a költségvetési hiány magas, valamint az eddig vissza nem térített hitelek is tovább súlyosbítják a szerb gazdaság helyzetét.
– A költségvetési hiány kezelése sürgető. Mélyreható strukturális reformokat kell végrehajtani az országban. Az oktatási rendszer hatékonyabbá tétele is szükséges. Előrelépés kívánatos a magánosítás és az állami vállalatok átszervezésének tekintetében. Az állami támogatásokat ésszerű szintre kell csökkenteni. Míg folynak a csatlakozási tárgyalások, a szerb törvényhozást összhangba kell hozni az unióssal. Ez az energetika területére, illetve ezen belül a Déli Áramlat földgázvezetékre is vonatkozik. A kül- és a biztonságpolitika területén szintén elvárás, hogy a csatlakozás folyamatának lezárása előtt Szerbia az EU vonatkozó politikájához és álláspontjához igazítsa sajátját – áll a dokumentumban.
A külpolitika témájához kapcsolódóan Štefan Füle bővítési biztos kifejtette: Szerbia és a Nyugat-Balkán többi országa úgy idomíthatják minél egyszerűbben az EU külpolitikájához a sajátjukat, ha a csatlakozási tárgyalások során minél előbb megnyílik a 31-es fejezet.
