Tomislav Nikolić köztársasági elnök szerdán abbéli reményét fejezte ki, hogy az ukrajnai válságot hamarosan sikerül megoldani, egyrészről Szerbia különleges helyzete miatt ebben a történetben, másrészről pedig a térségben élő emberek miatt. Ha a feleknek sikerül megállapodniuk egymással, az jó lesz az ukrajnai nép számára, érvelt Nikolić, mondván: ha ez esetleg mégsem sikerül, annak rossz következménye lesz a népre nézve. Jugoszlávia példáján maga is tapasztalta, hogy milyen az, amikor a lakosság életébe kerül egy háború és milyen az, amikor nagyhatalmak próbálnak dönteni mások sorsáról, magyarázta a szerb államfő, aki egyetért a kormány álláspontjával, hogy Szerbia Ukrajna azon határait ismeri el, amellyel az ország tagja az ENSZ-nek.
– Ha Szerbia szimpátia alapján alakítaná ki álláspontját, akkor ki tudja, hogy miként lépne fel egyes válságok tekintetében. Szerbia a nemzetközi jog és saját érdekei mentén helyezkedik. Országunk érdekében áll, hogy ne veszítse el Oroszországot, mint védelmezőjét az ENSZ-ben, ugyanakkor az is érdekünkben áll, hogy ne kezdjünk vitát az Európai Unióval – fogalmazott Nikolić.
Az államfő elképzelhetőnek tartja, hogy az ukrajnai válsággal kapcsolatban egyesek nyomást próbálnak gyakorolni Szerbiára, ő maga azonban nem hallott ezekről az esetekről, így azt sem tudja, hogy egyesek esetleg másokra is nyomást gyakorolnak-e. Nikolić szerint a szerbiai emberek véleménye az ukrajnai válsággal kapcsolatban egyértelmű: „Szerbia nem ismerheti el Koszovó függetlenségét, így nem ismerheti el a Krím elszakadását sem Ukrajnától.”
– Szerbiát állítólag túlzott erőszak-alkalmazás miatt bombázták, ugyanakkor mi egyetlen lövést sem adtunk le abból a célból, hogy visszaállítsuk a rendet az ország területén. Ukrajnában más a helyzet, ott a katonaság a saját népe ellen harcol. Egyes országok más országokat bombáznak és ezt egyesek még támogatják is. Ezért ha valaki arra kényszerítené Szerbiát, hogy egyértelműen válasszon egyik és másik oldal között, akkor valójában arra kényszerítene bennünket, hogy önként veszítsük el barátaink felét világszerte. Tisztában vagyunk vele, hogy ha választanunk kellene Ukrajna, vagy Oroszország között, akkor két drága barátunk, az EU és Oroszország egyikét elveszítenénk – magyarázta Nikolić, aki hiszi, hogy a kétoldalú érdekek miatt az EU és Oroszország végül közös nevezőre jutnak a Déli Áramlat témájában, Szerbia pedig csakis profitálhat majd ebből a megállapodásból.
Az ukrajnai válság témájához kapcsolódóan Aleksandar Vučić kormányfő is nyilatkozott, mondván: közvetlenül senki nem kísérelt meg nyomást gyakorolni Szerbiára, közvetetten azonban igen.
– Kis ember vagyok én, miért is gyakorolna rám nyomást bárki is. Brutális nyomásgyakorlásról nem beszélhetünk, közvetettről azonban igen. Ugyanakkor ez a nyomásgyakorlás olykor nem is annyira közvetett, hanem mégis inkább közvetlen, ami az európai integráció és ehhez hasonló témákban nyilvánul meg. Szerbia válasza közérthető: tiszteletben tartjuk a nemzetközi jogot, nem avatkozunk senki vitájába, ugyanakkor valahogyan túl kell élnünk. Példának okáért, vajon mit tennénk, ha Oroszország többé nem szállítana földgázt Szerbiába – fejtette ki Vučić.
