A niši egykori báni palota, mai egyetem épületében tartott kihelyezett ünnepi ülést hétfőn a szerb kormány az első világháború kezdetének századik évfordulóján. Niš számított 1914 és 1915 között Szerbia adminisztratív központjának, itt ülésezett a háború kezdetén ideiglenesen a kormány is, ide kézbesítette az Osztrák–Magyar Monarchia három mondatos hadüzenetét egy évszázada. Az évforduló alkalmából most a kabinet tagjai úgy döntöttek, hogy ezen a helyen hozzák meg legújabb döntéseiket. A kormányfő és a miniszterek takarékossági okokból autóbusszal, s nem hivatali gépjárművekkel utaztak Belgrádból a dél-szerbiai városba. Érkezésüket a várakozó polgárok tapsa fogadta. A kormányülés előtt Nikola Selaković igazságügyi miniszter a niši büntetés-végrehajtási intézetbe látogatott, Jadranka Joksimović európai integrációs kérdésekkel megbízott tárca nélküli miniszter a Bubanj emlékparkot nézte meg, melynek amfiteátrumát nemrégiben újították fel európai uniós IPA-forrásoknak köszönhetően, Vanja Udovičić ifjúsági- és sportminiszter pedig a Radnički futballklubban vendégeskedett.
A kormány hét közvállalat igazgatójának a menesztéséről hozott döntést. Leváltották Dragoljub Simonovićot, a Szerbiai Vasutak, Velimir Radosavljevićet, a Nikola Tesla Repülőtér, Kostadin Popovićot, a Dipos állami ingatlanok fenntartásával és kiadásával foglalkozó vállalat, Branimir Božovićot, az Állami Sorsjegyiroda, Marko Ćulibrköt, a Duna Biztosító, Milan Živanovićot, a Polgári Légiforgalmi Igazgatóság és Stojadin Jovanovićot, a Közlekedésbiztonsági Ügynökség igazgatóját.
Aleksandar Vučić miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy augusztus végéig meneszteni fogják a közvállalatok vezetőinek mintegy hetven százalékát. A kormány csütörtöki ülésén dönt majd a megbízott igazgatók kinevezéséről, melyet pályázatok kiírása fog a közeljövőben követni az új igazgatói tisztségek betöltése érdekében. Vučić a közvállalatok szektorára váró változások első lépésének nevezte a leváltásokat, s hangsúlyozta, hogy míg egyes helyeken csak a vezetőket menesztik, addig más vállalatokban elküldik a felügyelő bizottságok tagjait is. Aláhúzta, hogy az új tisztségviselők kijelölését ezentúl mindig kizárólag átlátható pályázatok útján teszi majd meg a kormány, mert mindenütt a lehető legkompetensebb személyt szeretnék alkalmazni. Kifejtette, hogy egyes vállalatok esetében már vannak elképzeléseik arra vonatkozólag, hogy ki tölti be a pályázat lezárásáig a megbízott igazgatói tisztséget. Példaként a Duna Biztosító esetét említette, ahol minden bizonnyal Mirko Petrović veszi most át az irányítást, akit a kormányfő kiváló szakembernek nevezett, s azt mondta, nem számít, hogy politikai ellenfelének tartja.
– Mindez csak a kezdet. A Szerbiai Villanygazdaságra is átalakítások várnak. Ezekkel a kérdésekkel az előttünk álló napokban foglalkozunk majd részletesebben. Nem futamodunk meg a nehéz és nagy változások végrehajtásának feladata elől, mert ebben a munkában csak akkor lehetünk sikeresek, ha először saját magunkat változtatjuk meg, s így kérjük az embereket arra, hogy kövessék a példánkat – állapította meg Vučić.
A kormány elfogadta a Szerbia Utai és a 10-es Korridor vállalatok egyesítésére vonatkozó javaslatot is, azzal a megjegyzéssel, hogy a döntés jelentős megtakarítást fog eredményezni, s már jóval korábban fontolóra kellett volna az ötletet venni.
A MUNKÁRA LEGYÜNK BÜSZKÉK, NE AZ ÁLDOZATOKRA
A miniszterelnök az első világháború évfordulójára utalva azt mondta, hogy Szerbia rendkívül büszke saját történelmére, most azonban a jövő felé fog fordulni, melyben egy fejlődőképes állam kíván lenni, ahol háborúknak helye nincs. Az első világháborúban ellenségnek és szövetségesnek tekintett országokkal ma Szerbia a lehető legjobb kapcsolatokat akarja kialakítani. A jövőben, mint mondta, az elvégzett munkára kell büszkéknek lennünk, nem a harcok által szedett áldozatok számára. A niši, egyébként nyilvános kormányülésről szólva azt mondta, azt nem csak az évforduló miatt tartják Belgrádtól messze, hanem azért is, mert a kormány nem belgrádi, hanem szerbiai.
EURÓPAI ÚTON, OROSZ KAPCSOLATOKKAL
Aleksandar Vučić véleményének adott hangot, hogy 2016-ban Szerbia rendelkezik majd a gazdasági növekedés legmagasabb adataival Európában. Közölte, hogy a külföldi beruházók támogatásától nem lesz hajlandó elállni a kormány a várható nyomás ellenére sem, mert nem akarja 2015-ben és 2016-ban ismét a visszaesés útjára terelni az országot. A kormányfő az Európai Unióval fennálló viszonyokról is beszélt az ukrán válság által előidézett helyzet miatt. Mint mondta, Szerbia teljesen lojális marad az EU-hoz, de azt kéri az uniótól, hogy vegye figyelembe az ország vitális, nemzeti érdekeit, s ne várja el, hogy tönkre tegyük saját gazdaságunkat néhány vállveregetés érdekében. A kormány nem kész változtatni az Oroszországgal szembeni eddigi politikáján, s szankciókat vezetni be a föderáció ellen, jelentette ki. Szerbia nehéz helyzetben van, ismerte el, s hangsúlyozta, hogy sikeresen megőrizte az európai úton haladó állam státusát, ugyanakkor elérte azt is, hogy önálló és független országként tekintsenek rá. A jövő kérdésének nevezte, hogy sikerül-e megőrizni az állam- és gazdasági érdekek képviseletét, szerinte mindez elsősorban saját képességeinktől és a körülményektől függ majd. A Déli Áramlat projektumára utalva azt mondta, hogy senki sem akadályozhatja meg, hogy a szerb vállalatok munkát és pénzt szerezzenek maguknak, ha erre esélyt kapnak, főleg nem azért, hogy bizonyítsa hatalmát Szerbia felett.
Vučić bejelentette, hogy a kormány augusztus 3-án beszámol az eddigiekben végrehajtott munka eredményeiről, s hogy számos helyre ellátogat majd ő maga is, hogy ismertesse a polgároknak ezeket az eredményeket, s felvázolja, hogyan tervezi a kormány véghez vinni a beharangozott változásokat.
