A Szerbiai Képviselőház kedden kezdte el megvitatni a munkatörvény, valamint a nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosítási javaslatát. A munkaügyi miniszter és a hatalmi pártok képviselői szerint a munkatörvény módosítása nem csökkenti a munkások jogait, hanem éppen ellenkezőleg, növeli azokat. A szakszervezetek, amelyek már kedden elkezdtek tiltakozni a parlament épülete előtt, ellenkező álláspontot képviselnek és bejelentették: népszavazáson fogják érvénytelenné tenni a törvénymódosítást. Csütörtöktől általános sztrájk veszi kezdetét országszerte, állapodott meg kedden a két legnagyobb szakszervezet.
Az ülés kezdetén a parlament elfogadta Lazar Krstić pénzügyminiszter lemondását, majd ezután rátért a munkatörvény, valamint a nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosítására.
A munkatörvény módosítási javaslatának egyik fontosabb mozzanata, hogy holtmunka címén a jövőben csak az aktuális munkaadónál eltöltött szolgálati idő és nem az összes munkaév után járna térítés az alkalmazottaknak. Ha a munkavállalót munkafeleslegnek nyilvánítják, akkor szolgálati évenként egyharmad havi fizetést köteles számára kifizetni a munkáltatója, de csak azok után az évek után, amelyeket az aktuális munkahelyen eltöltött. A nyugdíjaztatáskor kifizetett végkielégítés összege nem háromhavi, hanem kéthavi fizetés lenne. Azok, akik váltásban dolgoznak, a módosítás elfogadása után többé nem számíthatnak többlettérítésre. Akik éjszakai váltásban dolgoznak, azok 26 százalékkal nagyobb órabért kapnak az ebben az időszakban megvalósított munkájukért. A meghatározott időre szóló munkaszerződéseket a továbbiakban nem csak egy, hanem két évre írhatná alá a munkáltató alkalmazottjával. Ha újonnan alapított vállalatról van szó, akkor a meghatározott időre szóló szerződést három évre írhatnák alá a felek. Az évi szabadság ideje alatt az alkalmazottak alapbérükre lennének jogosultak, amelyhez a holtmunkát is hozzáadnák.
A nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosítási javaslatának egyik legfontosabb újdonsága, hogy 2015-től fokozatosan elkezdik növelni a nők nyugdíjaztatási korhatárát, amelynek 2032-re kellene elérnie a 65 évet. Ennyi a férfiak nyugdíjaztatási korhatára is.
Aleksandar Vulin munkaügyi miniszter nem ért egyet azokkal a kritikákkal, hogy a munkatörvény módosítása mentén kedvezőtlen helyzetbe kerülnek az alkalmazottak. A módosítás úgy a munkaadók, mint a munkavállalók számára nagyobb jogbiztonságot teremt, emelte ki a dokumentum beterjesztésekor a parlamentben.
– A törvénymódosítás elkerülhetetlen volt annak érdekében, hogy Szerbiában jobbá váljék az üzleti légkör és több beruházó érkezzen az országba, valamint növekedjen a foglalkoztatottság. A módosítás részben összhangban áll az európai mércékkel, így Szerbiát egy lépéssel közelebb viszi a sikeres, modern országok irányába. A holtmunkával és a végkielégítéssel kapcsolatos módosításnak köszönhetően a munkaadók nagyobb eséllyel alkalmaznak majd idősebb személyeket. A várandós nőkre is gondoltunk, és ők, valamint a gyermeküket szoptató anyák a jövőben nem dolgozhatnak éjszakai váltásban, ha ez veszélyezteti saját, vagy gyermekük egészségét. Az állapotos nők a jövőben munkaidőben is elvégezhetik a szükséges orvosi vizsgálatokat, ezt fizetett távolmaradásként köteles kezelni a munkaadó – magyarázta Vulin.
A MUNKAADÓK VÉDELMÉBEN
Az ellenzéki képviselők először azzal kapcsolatban fejezték ki elégedetlenségüket, hogy szerintük Vulin érthetetlenül, artikulálatlanul olvasta fel a beterjesztés indoklását, ezért azt indítványozták, hogy a miniszter ismételje meg felszólalását, vagy írásban is juttassák el nekik a beszédét. Kérésüket elutasította az elnöklő.
Ezt követően az ellenzék kifejtette: a munkatörvény módosítása rossz és mint ilyen, nem járulhat hozzá a foglalkoztatottság növeléséhez, sem a beruházások fokozásához. A módosítás mentén a társadalom egy nagyon kicsi rétege, a lakosság nagyjából egy százaléka válik erősebbé, ez a réteg pedig majd azt tehet a munkásokkal, amit csak akar, véli Borislav Stefanović, a Demokrata Párt frakcióvezetője.
– Az olcsó munkaerő elvét erősítik a módosítással. A becsületes és szorgalmas szerbiai munkás olyan helyzetbe kerül, mint a közel-keleti munkások, akik sportcipőket gyártanak, de megvásárolni már nem tudják ugyanazt a terméket. A munkatörvény módosítása egyedül a munkaadókat védelmezi és megkérdőjelezi azokat a munkásjogokat, amelyek már több mint 150 éve léteznek. Ilyesmire sehol Európában nem volt példa. A törvény még kevésbé védelmezi a társadalom legérzékenyebb rétegét, a terhes nőket, a fogyatékkal élőket és a fiatalokat, akik nem rendelkeznek holtmunkával – foglalta össze Stefanović.
Hasonló az Új Párt álláspontja is, derült ki Zoran Živković pártelnök nyilatkozatából. Bár a módosítás állítólag az Európai Unió ajánlásai nyomán készült, az mégis hibás, meg egyébként is, az EU-ban nem létezik egységes munkaügyi törvényhozás, vagyis nincsen szó semmiféle uniós ajánlásról, hangsúlyozta Živković, hozzátéve: sem a foglalkoztatottság nem fog növekedni, sem a beruházások száma, valamint a szürkegazdaságot sem szorítják vissza.
A JÖVŐ TÖRVÉNYE
A Vajdasági Magyar Szövetség mindkét módosítást jónak tartja, ezért azokat meg is szavazza, nyilatkozta lapunknak Kovács Elvira, a párt képviselője. A munkatörvény esetében a módosításokkal pontosabbá válnak a hatályos jogszabály bizonyos szakaszai, értékelte Kovács.
– A VMSZ álláspontja szerint a módosítások nem állnak szemben a munkások érdekeivel, sőt, kiegyensúlyozott, jól mérlegelt módosításról van szó. Reméljük, hogy az aktuális módosítások, valamint a többi fontos törvénytervezet – a csődeljárásról és a magánosításról szóló tervezetek –, amelyet az elkövetkező néhány hétben várunk, elegendőnek bizonyulnak a kedvezőbb üzleti légkör megteremtéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez – magyarázta Kovács.
Kérdésünkre, hogy példának okáért a holtmunkával és a végkielégítéssel kapcsolatos módosítások sem befolyásolják-e kedvezőtlenül a munkások helyzetét, illetve bevételét, a képviselő kifejtette: a holtmunkával kapcsolatos módosítás miatt valóban csökken valamelyest a munkások fizetése, elsősorban azoké, akik hosszabb időt töltöttek el egy előző munkáltatónál, ugyanakkor a számítások szerint ez a csökkenés legfeljebb 10–15 százalékot tesz ki. Ez pedig annyira nem tragikus, tette hozzá Kovács, mondván, hogy a holtmunkára vonatkozó rendelkezés egyébként pozitív lehet az 50–55 év körüli munkanélküliek számára, hiszen így a munkaadók nagyobb eséllyel alkalmazzák majd őket is.
– A nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosítási javaslatával kapcsolatban kiemelném, hogy annak elfogadása után a mezőgazdasági termelők családjában csak egy személynek kell fizetnie a nyugdíjbiztosítást és nem mindenkinek. Ez jó, hiszen ez a járulék nagy teher volt kisgazdáink számára. Annak is örülünk, hogy a nyugdíjaztatási korhatárt fokozatosan emelik és nem egyszerre, hiszen a VMSZ ezt ígérte választási programjában – nyilatkozta Kovács.
Mint azt Maja Gojković házelnök bejelentette, a munkatörvény módosítása már csütörtökön szavazásra kerülhet. A törvénymódosítás elkerülhetetlen volt, ugyanakkor az is fontos érv, hogy a törvény Szerbia jövőjét jelenti, nyomatékosította Gojković.
ÁLTALÁNOS SZTRÁJK
Branislav Čanak, a Függetlenség Ágazati Szakszervezet és Ljubisav Orbović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke kedden aláírták a döntést, hogy a munkások csütörtöktől országszerte általános sztrájkba kezdenek, amely addig tart, amíg vissza nem vonják parlamenti eljárásból a munkatörvény, valamint a nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosítását. A döntés értelmében a munkások csütörtökön felhagynak a munkával, valamint tiltakozó gyülekezéseket szerveznek országszerte.
Aleksandar Vulin munkaügyi miniszter ehhez kapcsolódóan megállapította, hogy a szakszervezeti vezetők ezzel a viselkedéssel inkább keményfejűségükről, mintsem ésszerűségükről tesznek tanúbizonyságot. A szakszervezeteknek inkább a párbeszédre kellene hajlaniuk és nem lenne szabad megfeledkezniük arról, hogy az aktuális hatalmi többség holnap is itt lesz és egyebek mellett a szociális-gazdasági tanácsról, a szakszervezetekről, valamint a sztrájkokról szóló törvényeket is el kell fogadnia, fűzte hozzá Vulin.
Orbović kedden korábban azt is bejelentette, hogy a munkatörvényt és a nyugdíj és rokkantsági biztosításról szóló törvényt népszavazáson döntik meg. Ahhoz, hogy kiírják a népszavazást, amelyen a szóban forgó két törvény visszavonásáról szavaznának a polgárok, 100 ezer aláírást szükséges összegyűjteni, mondta Orbović, aki biztos benne, hogy nagyon rövid idő alatt legalább félmillió aláírás is összegyűlik majd.
Kedden a parlament épülete előtt a szakszervezetek képviselői, valamint az átszervezés alatt álló vállalatok munkásai tiltakoztak a törvénymódosítások ellen, valamint a munkásjogok fokozásának érdekében.
