2026. március 1., vasárnap

Megalapozatlan Šešelj kártérítési kérelme

A hágai törvényszék ügyészsége elvetette a kártérítés kifizetésének lehetőségét

A hágai Nemzetközi Törvényszék ügyészsége arra tett javaslatot, hogy a bíróság utasítsa el Vojislav Šešelj vádlott kártérítési kérelmét, mely az ok nélküli fogva tartásra vonatkozik, s nyilvánítsa azt jogilag megalapozatlannak. „Šešelj őrizete továbbra is legális. A bíróság letartóztatási parancsán és a vádirat jóváhagyását követően kiadott őrizetbe vételről szóló meghagyáson alapszik” – áll az ügyészség kártérítési kérelemre adott válaszában. Emlékeztetnek arra is, hogy Šešelj őrizetben börtönbüntetéseket is letöltött, összesen 54 hónapot. Mindemellett egyszer sem kívánt élni az ideiglenes szabadlábra helyezés lehetőségével. Ennek ellenére az ügyben eljáró bírói tanács minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy Šešeljt csak addig tartsák fogva, ameddig arra feltétlenül szükség van az eljárás lefolytatása érdekében. A válaszban az ügyészség külön említést tesz arról, hogy a vádlott a legutóbbi alkalommal sem kívánt élni a szabadlábra helyezés lehetőségével, mert nem akarta elfogadni a bíróság által megszabott feltételeket. Végül megállapítják, hogy Šešelj kérelme ennélfogva teljesen alaptalan, már önmagában az a tény is ellehetetleníti a kártérítés kifizetésének lehetőségét, hogy az eljárás elindítását követően helyezték őrizetbe a vádlottat.

A hágai törvényszék ügyészsége megállapítja, hogy a Szerb Radikális Párt emberiség ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolt elnökének beadványa számos olyan megalapozatlan állítást is tartalmaz, melyek korábban már vita tárgyát képezték. A törvényszék ellen felhozott vádakat az ügyészség irrelevánsnak minősítette.

Vojislav Šešelj 12 millió eurós kártérítést követel Hágától azért, mert szerinte minden ok nélkül tartják fogva a scheveningeni börtönben tizenegy és fél éve. 2003. február 24-én adta fel magát, a kártérítésre vonatkozó kérelmét pedig idén június 10-én nyújtotta be. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre, a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára hivatkozott, hangsúlyozva, teljesen hihetetlen lenne, ha a nemzetközi okmányokba foglalt jogok nem lennének érvényesek a hágai Nemzetközi Törvényszéken.

Magyar ember Magyar Szót érdemel