Az Új kezdet Brüsszellel–Szerbia az Európai Unió felé vezető úton elnevezésű panelvitán hétfőn Berlinben Frank-Walter Steinmeier, Németország külügyminisztere országa támogatásáról biztosította Aleksandar Vučić szerb miniszterelnököt, aki válaszként kifejtette, hogy Szerbia az egész világgal őszinte kapcsolatokat ápol, így Németországgal is. A panelvitát a Szerbia–Németország Fórum és a német Külpolitikai Tanács szervezeték.
Szerbia EU felé vezető útja nem lesz egyszerű, ezért bátorság, kitartás és konstruktív politika szükséges, hogy az ország leküzdje a nehézségeket, fogalmazott Steinmeier, majd kifejtette: Németország partnerként áll Szerbia mellett, ugyanakkor azt is tudni kell, hogy elvárásai lesznek. Segíteni fogja az országot a kihívások leküzdésében, ám nem csökkenti a Szerbia irányában felállított feltételeket és feladatokat, nyomatékosította a német diplomácia vezetője, aki biztos benne, hogy Vučić mindezzel tisztában van és nem is számít kedvezményekre, sem a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálódásának, sem a joguralom, sem a demokratikus államvezetés tekintetében.
Németország nem azért követel ennyit, mert akadályozni kívánja Szerbia csatlakozási folyamatát, hanem azért, mert szeretné, ha a folyamat sikeres lenne. Szerbiának nem az EU, hanem saját maga miatt kell végrehajtania a reformokat, fejtette ki Steinmeier, a folytatásban pedig a két ország nem mindig felhőtlen kapcsolatának legfontosabb történelmi állomásait idézte fel.
– 2014-et írunk és az EU idén megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával. Mindez a múlt ismeretében még inkább felértékelődik. Szerbia hazatér Európa szívébe. Szerbia nagy lépéseket tett az utóbbi két évben, amelyek közül talán a Belgrád és Pristina közötti történelmi megállapodás a legfontosabb. Emellett az országnak minden egyes szomszédjával sikerült jobbá tennie kapcsolatát. Szerbia országként támogatja Bosznia-Hercegovinát és remélem, hogy az európai integráció útján is segíteni fogja – fogalmazott Steinmeier.
Vučić szerint Szerbia leginkább azzal bizonyíthatja megbízhatóságát, ha azt teszi, amit korábban kimondott. A szerb kormányfő véleménye szerint Németországnak és számos más országnak elege van abból, hogy a szerb államvezetés egyet mond és egészen mást tesz. Miután Szerbia elvégzi az összes előtte álló feladatot, akkor egyedül azt kéri Németországtól és a többi európai partnerétől, hogy 2018-ban, vagy 2019-ben, esetleg 2020-ban értékeljék, hogy jól teljesítette-e ezeket a feladatokat, emelte ki Vučić, majd megismételte, hogy mennyire jók az esélyek arra, hogy az ország idén ősszel megnyissa a 32-es, a költségvetési eszközökről, illetve azok felhasználásának felügyeletéről szóló tárgyalási fejezetet. Ezt követően a 23-as – bírósági és alapvető jogok – és a 24-es – igazság, szabadság és biztonság – tárgyalási fejezetek a következő év első felében nyílhatnának meg, hiszi Vučić.
A továbbiakban a Szerbia és Németország közötti árucsere-forgalomról volt szó. Vučić szerint éppen az ezzel kapcsolatos mutatók bizonyítják, hogy Szerbia kedvező légkört teremtett a beruházók számára: tavaly Szerbia és Németország között hárommilliárd euró értékben valósult meg árucsere-forgalom. Ez 14 százalékkal nagyobb, mint 2012-ben. A kivitel és a behozatal is növekedett, ám leginkább a Szerbiából Németországba való kivitel növekedett, mondta Vučić, majd arról is beszámolt, hogy a német vállalatok 1,35 milliárd euró értékben ruháztak be Szerbiában. Az ország már eddig is sokat tett a kedvező üzleti légkör megteremtéséért, a jövőben pedig még inkább fokozni fogja ezen tevékenységét, hogy a külföldi beruházók úgy érezzék magukat, mintha otthon lennének.
– Szerbiában utoljára 2012-ben kíséreltek meg elfogadtatni egy modern munkatörvényt. Az új munkatörvény már ezen a héten a parlament elé kerül. Eddig szinte senkinek nem jutott eszébe, hogy liberalizálja a munkaerőpiacot. Mi úgy döntöttünk, rugalmasak leszünk, hogy még vonzóbbá váljunk a beruházók számára. Ebből a szempontból fontosak lesznek a magánosításról, a csődeljárásról és a területtervezésről szóló törvények is – magyarázta Vučić.
A panelvitán szerb részről Kori Udovički kormányalelnök, államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter, Dušan Vujović gazdasági tárcavezető, valamint Željko Sertić, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke is részt vettek. A hallgatóság Bodo Hombach, a német kancellári iroda volt vezetőjének és Uwe Bergheim, a Falke vállalat igazgatóbizottsága tagjának a felszólalását is hallhatta.
|
Reagálva Aleksandar Vučić nyilatkozatára, hogy őszinteségre kívánja építeni Szerbia kapcsolatát Németországgal, közleményében a Demokrata Párt arra kéri a miniszterelnököt, hogy a szerb polgárokkal is legyen őszinte. A DP követeli, hogy a kormányfő mondja el az embereknek, hogy mekkora lesz a fizetésük és a nyugdíjuk, hányan veszítik majd el munkahelyüket a közszférában és hogyan kívánja megoldani ezeket a problémákat Vučić. Ahelyett, hogy a Belgrád víziváros projektum makettjével kísérli meg elvonni a közvélemény figyelmét, inkább hozza nyilvánosságra a munkatörvény tervezetét – áll a közleményben. |
A panelvitát követően az egyik résztvevő, Christoph Freytag, a ProCredit Bank igazgatóbizottságának tagja kifejtette, hogy a Szerbia és Németország közötti együttműködés elmélyítésére számos lehetőség van. Freytag több évet élt Szerbiában és az a benyomása, hogy a szerbek jobban ismerik a németeket, mint fordítva. A sikeres együttműködéshez elengedhetetlen, hogy ez megváltozzon, tette hozzá. A Szerbiában is jelenlevő ProCredit Bank 2001-től napjainkig 600 ezer kis- és középvállalkozást segített az országban. A vállalkozói hitelek összesen 4 milliárd eurót tesznek ki, részletezte Freytag, aki még egy tanáccsal szolgált: a szerbiai vállalkozóknak gyakrabban kellene Németországba utazniuk és részt venniük különböző vásárokon, valamint megismerniük a legújabb technológiákat.
Leo Kreuz, a gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztérium munkatársa pedig kifejtette, hogy Németország a legfontosabb partnernek tartja Szerbiát a régióban. Kreuz az idegenforgalmat emelte ki a fejlesztendő ágazatok között.
