Az UNESCO 1999-ben nyilvánította a február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává. Antalfalván (Kovačica), a Négy szál, egy öltés elnevezésű vajdasági központi rendezvény helyszínén, szombaton alkalmi műsorral és kerekasztal-beszélgetéssel hívták fel a közvélemény figyelmét az anyanyelv megőrzésének és ápolásának fontosságára.
Antalfalva egy többnemzetiségű község, ahol szlovákok, szerbek, románok, romák és magyarok élnek egymás mellett, békében. Petar Višnjički, az antalfalvi község elnöke megnyitóbeszédében elmondta, hogy az önkormányzat területén működő iskolák, művelődési egyesületek és a médiaházak több évtizede dolgoznak azon, hogy a gyermekek saját anyanyelvükön tanuljanak, fejlődjenek.
A Magyar Nemzeti Tanácsot Tóth Ramóna képviselte (Fotó: Vidács Hajnalka felvétele)
‒ A mai társadalomban mindennél fontosabb, hogy odafigyeljünk és meghallgassuk egymást, valamint tanuljunk egymástól. A felgyorsult világban a temérdek információ miatt egyre kevesebb idő jut egymásra, ami befolyásolja az emberi kapcsolatainkat is: vagy összeköt vagy szétválaszt bennünket – fogalmazott Petar Višnjički.
A rendezvényen felszólalt Lálity Urbán Emese, az Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium államtitkára is. Antalfalvát olyan helyként mutatta be, melyben teljesen természetes, hogy az emberek több nyelven köszöntik egymást.
‒ Kölcsey Ferenc költő a Nyelvében él a nemzet kijelentésébe mindent belesűrített: ha megőrizzük a nyelvünket, megőrizzük az identitásunkat is. Ha megvigyázzuk az anyanyelvi oktatást, megóvjuk a jövőt. Ma nemcsak a nyelvről beszélek, hanem az identitásról is. Arról a jogról, hogy azok lehessünk, akik vagyunk. Az anyanyelvi oktatás nem zárja be ajtókat, hanem a legerősebb alapot nyújtja a többi ajtó megnyitásához. Mert az a gyermek, aki megtanul az anyanyelvén gondolkodni, az más nyelveket is megért. A mi felelősségünk, hogy az anyanyelvünk ne csak az a nyelv legyen, amit otthon beszélünk, hanem az a nyelv is, amelyen megtanuljuk a matematikát, történelmet, kémiát, sőt az életet is – nyomatékosította Lálity Urbán Emese.
Az idei kerekasztal-beszélgetésen egyetemisták, középiskolások és felsősök beszéltek az anyanyelvükről (Fotó: Vidács Hajnalka felvétele)
A kerekasztal-beszélgetést Nevena Gligorijević vezette, aki az egyetemistákkal, középiskolásokkal, és a felsős diákokkal a többnyelvűség valós kihívásait érintette az oktatás területén. A programon többedik alkalommal vett részt Tóth Ramóna, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának nyelvhasználattal megbízott tagja, aki elmondta, hogy az eddigi rendezvények közül eddig ez sikerült a legtartalmasabbra.
‒ A fiatalokat kell megszólítani, mert tőlük tanulhatunk a legtöbbet. Hallottunk a mindennapjaikat foglalkoztató kérdésekről az oktatás, a művelődés és a média területén, ugyanúgy az általuk tapasztalt előnyökről és hátrányokról is. Ezek a területek járulnak hozzá a legjobban az anyanyelv megőrzéséhez. A két magyar lánytól, Đorđević Eleonórától és Kačapor Gáspár Hannától – akik vegyes házasságba születtek – hallottuk, hogy ők magyarul gondolkodnak. Ez nagyon fontos és elengedhetetlen ahhoz, hogy a szívünkben is megmaradjon a magyar anyanyelv – mondta Tóth Ramóna.
A rendezvény kötetlen beszélgetéssel zárult.
Nyitókép: Az egybegyűlteket Lálity Urbán Emese is üdvözölte (Fotó: Vidács Hajnalka felvétele)
