Átalakuló nevelés-oktatás napjainkban

Az íráshoz fotógaléria kapcsolódik, amely ITT érhető el. 

Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezésében ma Szabadkán a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon megtartották a 18. közoktatási konferenciát. Az eseményen mintegy 250 pedagógus vett részt Vajdaság egész területéről. A szakmai továbbképzés témája az átalakuló nevelés-oktatás napjainkban, mely elkerülhetetlen a gyorsan változó világunkban. A konferencia megnyitóján köszöntötték a meghívott vendégeket: dr. Maruzsa Zoltánt, Magyarország köznevelésért felelős államtitkárát, Ótott Róbertet, a tartományi kormány alelnökét, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkárt, dr. Puszter Bernadettet, Magyarország Oktatási Hivatalának köznevelési elnökhelyettesét, Kiss Dávidot, a magyarországi Oktatási Hivatal Elnöki Kabinetének főosztályvezetőjét, Rigó Pál Zsófiát, a Magyar Nemzeti Tanács alelnökét, Halasi Ágnest, az oktatási minisztérium tanügyi tanácsosát, Gyombolai Zsófiát, Magyarország szabadkai főkonzulátusának kultúráért felelős diplomatáját, Fekete Irént, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét, Lukács Gabriellát, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnökét, Kónyáné Tóth Máriát, a Suliszerviz Pedagógiai Intézet igazgatóját és Molnár Csabát, a Suliszerviz Oktatási és Szakértői Iroda Kft. Ügyvezetőjét, valamint dr. Pintér Krekity Valériát, az MTTK dékánját. Üdvözölték a rendezvény ünnepeltjeit, a nyugdíjas pedagógusokat és kollégákat, intézményvezetőket is. 

Elsőként De Negri Ibolya, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, bízik abban, hogy egy konferenciaképzés, a pedagógusok közössége lehetőséget teremt arra, hogy új információra tegyenek szert, melyek által jobbá, felkészültebbé tudják tenni az oktató-nevelő munkát, a hivatást.

– Az oktatás világa soha nem volt mozdulatlan, de ritkán változott ilyen gyorsan és ilyen sok irányból egyszerre. A digitalizáció, a társadalmi átalakulások, a munkaerőpiac új elvárásai, valamint a gyerekek megváltozott tanulási szokásai mind arra késztetnek bennünket, hogy újragondoljuk a pedagógus szerepét. Ma már nem csupán tudásközvetítők vagyunk, hanem irányt mutató kísérők, támogatók, tanulási folyamatok tervezői. A mai diákok olyan világban nőnek bele, ahol az információ folyamatosan elérhető. Éppen ezért a hangsúly egyre inkább a gondolkodás fejlesztésében, a kritikus szemléletben van. Fontos beszélnünk a pedagógus szerepének átalakulásáról is. Az alkalmazkodás sokszor kihívást, sőt terhet jelent. Ugyanakkor lehetőséget is arra a megújulásra, a szakmai fejlődésre, hogy újra és újra értelmet találjunk a hivatásunkban. Ebben a folyamatban elengedhetetlen az egymástól való tanulás, a szakmai párbeszéd és az intézményi támogatás. Az oktatás jövője nem csupán rendszerekben és tantervekben dől el, hanem az osztályteremben, a mindennapi pillanatokban. Ott, ahol egy pedagógus meghallgat, bátorít, kérdez és hisz a rábízott gyermekben. Az átalakuló világban talán éppen ez a hit a legnagyobb erőforrásunk – emelte ki De Negri Ibolya.

Dr. Maruzsa Zoltán hangsúlyozta, egy jó pedagógus hisz abban, hogy a megújulás folyamatos.
 

– Tanulnunk és alkalmazkodnunk kell, és a változásokat az iskola világának követnie kell. A holnapután iskolája mindig azzal kezdődik, hogy ma milyen irányba lépünk, és milyen irányba visszük el a saját iskolánkban az oktatás-nevelés megvalósítását. Én abban hiszek, hogy a magyar iskola a továbbiakban is ugyanúgy a magyar gyerekek identitásának erősítését fogja szolgálni, azt a nyelvhasználatot, ami az anyanyelvünk, azt a gondolkodásmódot, ami a mi gondolkodásmódunk. Nagyon fontos szerepe van ennek a munkának az összehangolásában azoknak a partnereinknek, akikkel ebben erős szövetséget alkotunk – hallottuk dr. Maruzsa Zoltántól, aki a pedagógusigazolványok fontosságára is felhívta a figyelmet. 

– Vajdaságban ezer feletti a pedagógusigazolványok igénylésének a száma. Ennek nagyon komoly jelentősége, szimbolikája van, hiszen azzal, hogy az egész Kárpát-medencében a magyar pedagógusok egy egységes kártyarendszerrel rendelkeznek, egy szellemi kapcsot jelent, ami mindannyiunkat összeköt. Emellett dolgozunk azon is, hogy az elfogadórendszer, a kedvezményrendszer ne csak magyarországi, hanem külhoni helyszínekkel is gazdagodjon – ismertette dr. Maruzsa Zoltán.

Ótott Róbert felszólalásában kiemelte, a közoktatási konferencia garanciát jelent arra, hogy új látásmóddal és új ötletekkel felvértezve távozzanak a résztvevők.

– Napjainkban a pedagógusok munkája jóval túlmutat a tananyag átadásán. Az óvónők, a tanítók, a tanárok a jövő generációinak gondoskodását, értékrendjét és alkalmazkodóképességét formálják. Ehhez pedig elengedhetetlen a magas szintű szakmai felkészültség, a nyitottság, valamint a belső igény, hogy tudásukat folyamatosan bővítsék és megújítsák. A tartományi kormányban is lépést tartunk a rohamos változással és igyekszünk mindenben az oktatási igények és a pedagógusok segítségére lenni. Az épületfelújításoktól kezdve a biztonsági rendszerek beszerzésén át a képzésekig és az eszközbeszerzésekig mindenben ott állunk mögöttük. Rendszeresen egyeztetünk az intézményvezetőkkel, reagálunk az igényekre és a lehető leggyorsabban igyekszünk megoldást találni a felmerülő problémákra. Évente több pályázati ciklust is kiírunk, a keretösszegünk szinte folyamatosan növekszik, vagyis egy olyan biztos pont vagyunk az intézményeinknek, amelyre mindig számíthatnak, ahová bármikor fordulhatnak, és mindig arra bíztatom az iskolák vezetőit, hogy tervezzenek, pályázzanak, ami majd hozza magával a fejlődést is – zárta gondolatait Ótott Róbert.

Dr. Puszter Bernadett beszédében az ÉMPE munkásságát méltatta, szót ejtett a pedagógusok kihívásairól, a folyamatosan változó világról, és a konferencia fontosságát is hangsúlyozta. Elmondta a jelenlévőknek, hogy az Oktatási Hivatal a jövőben is még szorosabb együttműködésre törekszik az ÉMPE-vel, a határon túli magyar pedagógusok egyesületével, és igyekeznek minden támogatást megadni. 

Kiss Dávid az Oktatási Hivatal és az ÉMPE együttműködéséről, projektjeiről beszélt. 

– Most egy Erasmus+ projekt lebonyolítása zajlik, ami lassan a végéhez közeledik, és hamarosan be lehet számolni az első sikerekről, eredményekről. Ami talán a legnagyobb eredménye volt az elmúlt hónapoknak, hogy a Magyarországon most már nagy hagyományra visszatekintő kompetenciamérés digitális változatát is kipróbálhattuk a külhonban is. E projektben az volt a vállalásunk, hogy megnézzük, hogy a digitális kompetenciamérést hogyan lehet a külhoni környezetben kipróbálni, és talán majd a későbbiek folyamán adaptálni – ismertette Kiss Dávid.  

Rigó Pál Zsófia a jelenlévőkhöz szólva elmondta, a vajdasági magyarságnak az anyanyelvű oktatás létkérdés.

– A pedagógusok munkája nem a reflektorfényben zajlik, nem mérhető azonnal, nem villog, de hosszú távon formál gondolkodást, tartást, bátorságot – hallottuk Rigó Pál Zsófiától, aki a Magyar Nemzeti Tanács nevében megköszönte, hogy a szombati napot a pedagógusok a lehetőségeik feltérképezésére, az önképzésre és a kapcsolatépítésre szánták, valamint azt is, hogy kitartanak és kitartóan nevelnek embereket, közösséget, jövőt. 

Halasi Ágnes motivációs beszéddel készült, valamint szót ejtett az iskolák szerepéről, az oktatás fontosságáról, a pedagógusok szerepéről, tanár-diák-iskola kapcsolatról, és érintette az oktatási minisztérium céljait is. 

– Célkitűzése világos: nem adminisztrációt akarunk építeni, hanem jövőt, nem szabályokat gyártani, hanem lehetőségeket, és nem rendszert fenntartani, hanem embereket támogatni. Egy gyermek élete nem statisztika, nem adat, nem jelentés, hanem egy történet. A pedagógusok ennek a történetnek a társszerzői. Egy tanár megváltoztathat egy életet, egy iskola megváltoztathat egy közösséget, és egy rendszer megváltoztathat egy nemzedéket, de csak akkor, ha szívvel dolgozunk. Nem csak fejjel, nem csak szabályok szerint, hanem emberséggel. Legyünk azok, akik miatt a gyerekek majd egyszer azt mondják: ő az, aki valóban hitt bennem – hangsúlyozta Halasi Ágnes.

Az ünnepélyes megnyitó keretében átadták a Pedagógus Szolgálati Emlékérmeket. Az elismeréseket az egyesület legnagyobb támogatója, Magyarország Belügyminisztériumának kezdeményezésére osztják ki azoknak a nyugdíjba vonult pedagógusoknak, akik legalább 25 évig voltak a pályán, és sokat tettek az oktatás színvonalának javításáért, a diákokért. Az idén 8 személy vehette át az emlékérmet, amit De Negri Ibolya és dr. Maruzsa Zoltán adott át.

A rendezvényen keretében 11 pedagógusnak kiosztották a pedagógusigazolványokat is. A pedagógusigazolvánnyal rendelkező kollégák számos elfogadóhelyen részesülhetnek kedvezményekben. Az ÉMPE felkérésére Vajdaságban is csatlakoztak elfogadóhelyek a kezdeményezéshez, az eseményen pedig az első öt befogadó szervezetnek megköszönték, hogy partneri együttműködést vállaltak a pedagógusigazolványokkal rendelkezők támogatására. De Negri Ibolya és dr. Maruzsa Zoltán köszönőlevelet adott Erdődi Edvinának, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatójának, Maksó Évának, az adai Szarvas Gábor Könyvtár igazgatójának, László Editnek, a Hét Nap Lapkiadó Kft. igazgatójának, Szalma Viktóriának, a Szabadkai Kortárs Galéria igazgatójának és Kunyi-Farkas Klaudiának, az Anahitas Egyesület elnökének.

Emellett az egyesület Hűségdíjat adott dr. Mészáros Zoltán történésznek, aki sok-sok éve zsűrije, tanácsadója, véleményezője a honismereti versenynek.

A nyitórendezvényen az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete tavalyi munkájáról is hallhattunk beszámolót, amelyet Tóth Gabriella, az egyesület alelnöke prezentált.

A konferencia folytatásában négy plenáris előadást hallhattak a résztvevők, az oktatás-nevelés időszerű kérdéseire keresve választ. Az előadók: Bagdi Bella pszichológus, mindfulness tanár, dr. Gloviczki Zoltán, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Kissné dr. Zsámboki Réka egyetemi docens, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának dékánhelyettese, és dr. Vass Vilmos főiskolai tanár, habilitált egyetemi docens, magyar-történelem-pedagógia végzettségű habilitált egyetemi docens voltak.