Tegnap Újvidéken szervezték meg a tankönyvtörvény módosítására vonatkozó tervezet nyilvános vitáját.
Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter kifejtette: a törvénymódosítás célja a nemzeti identitás megerősítése, a hagyományok ápolása, az anyanyelv tisztelete, ugyanakkor az interkulturalitás és a kulturális örökség megőrzésének előmozdítása is. Az összejövetelen Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is felszólalt.
Mint a miniszter kiemelte: A tervezet értelmében úgynevezett nemzeti jelentőségű tankönyvek kerülnek bevezetésre az általános iskolák számára olyan tantárgyakból, mint a szerb nyelv, a természet és társadalom, történelem, földrajz, zene és képzőművészet. Emellett különleges jelentőségű tankönyvek készülnek a nemzeti kisebbségek számára is.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ezek a tankönyvek állami kiadó gondozásában, állami nyomdában készülnek majd, és bevezetésük fokozatosan, 2026-tól 2030-ig történik meg az általános iskola évfolyamai szerint. A kormány lehetőséget kap arra is, hogy a jövőben a középiskolai tantárgyakra is kiterjessze a nemzeti jelentőségű tankönyvek körét.
A fórumot a köztársasági Oktatási Minisztérium szervezte a hivatalos közvita részeként, amely május 15-e és június 4-e között zajlik. Az esemény célja az volt, hogy a szakmai és szélesebb közvélemény kifejezhesse véleményét a javasolt változtatásokról.
Az összejövetelen felszólalt Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki hangsúlyozta:
– Fontosnak tartjuk, hogy minden olyan törvény esetében, amely a nemzeti tanácsok hatásköreit érinti, véleményt formáljunk, és jelen legyünk a közvitákon. A most napirenden lévő tankönyvtörvény módosítása a kisebbségek szempontjából lényeges. Összességében elmondható, hogy a kormány által tervezett változtatások elfogadhatóak a kisebbségek számára. Ugyanakkor néhány észrevételt is benyújtunk.
Mint kiemelte, ezek között szerepel az a javaslat, hogy ne csupán országos intézmények vehessenek részt a tankönyvnyomtatás folyamatában, hanem az autonóm tartomány, illetve a nemzeti tanácsok által alapított intézmények is – mint például a Magyar Szó Lapkiadó Kft. nyomdája. Emellett javasolják, hogy a szerb (mint környezetnyelv) is kerüljön be az ingyenes tankönyvek körébe, valamint, hogy a tankönyvszerzők kiválasztásakor a nemzeti tanácsok is gyakorolhassanak véleményezési jogot.
– Bízunk benne, hogy ezek a javaslatok elfogadásra kerülnek, de ha nem is, az a legfontosabb, hogy a törvénytervezet olyan megoldásokat tartalmaz, amelyek a kisebbségek számára is elfogadhatóak – nyilatkozta lapunknak Fremond Árpád, hozzátéve: – Látható, hogy az állam a Tankönyvkiadó Intézet súlyát próbálja növelni. Mi az elmúlt időszakban magán- és állami kiadókkal is együttműködtünk. Bízunk abban, hogy a törvény végül egyensúlyt fog találni, amely mindenki számára elfogadható lesz – hallottuk az MNT elnökétől.
Az újvidéki fórumon több kérdésről élénk vita alakult ki, a résztvevők számos fontos kérdést intéztek a minisztérium felé, ezekre várhatóan később érkezik válasz.
A közvita a továbbiakban Kraljevóban és Kragujevácon folytatódik, ahol újabb fórumokon nyílik lehetőség a törvénytervezettel kapcsolatos észrevételek és javaslatok megfogalmazására. És június 4-éig írásban is el lehet juttatni a javaslatokat.
Nyitókép: Fremond Árpád, az MNT elnöke is felszólalt (Dávid Csilla felvétele)
