A szakmai gyakorlat helyszínéül a diákok és az egyetemi, főiskolai hallgatók többsége a lakóhelyéhez legközelebb eső települést választja. A szabadkai Horvát Adrienn és a tordai Kenyeres Karolina, a szabadkai Óvó- és Edzőképző Szakfőiskola óvodapedagógusi szakának hallgatói nem tartoznak ebbe a csoportba, hiszen Székelykevén töltötték az egyhetes szakmai gyakorlatukat. Ennek során a kis- és a nagycsoportosokkal is dolgoztak. Azért választották a dél-bánáti falut, mert Karolina nővére a település óvodájában a kiscsoportosok óvónője.
– Érdekelt bennünket, hogyan működik az óvoda Székelykevén, milyen módszerekkel dolgoznak a gyerekekkel – mondta Kenyeres Karolina.
• Milyennek tartjátok a székelykevei óvodát? Szerintetek ugyanolyan volt a gyakorlatotok, mintha egy városi óvodában lettetek volna?
H.A.: –Én úgy tapasztaltam, hogy más, mert az óvónők másképp viszonyulnak a gyerekekhez, és más felfogás szerint tanítják őket. Ahogy láttam, ebben az óvodában nagyobb hangsúlyt helyeznek a tanulásra, mint a játékra.
K.K.: – A gyermekek viselkedése is más. Sokkal jobban hallgatnak az óvónőre. Például amikor a csoport tagjai kimennek az udvarra játszani, az óvónő csak felemeli a kezét, és a gyerekek rögtön odamennek hozzá. A kicsik felnéznek az óvónőre, nem úgy, mint egyes városi óvodákban, ahol úgy kezelik őket, mintha a csoporttársuk lenne.
H.A.: A székelykevei óvodások valójában szülőként tekintenek az óvónőre, mert ugyanúgy szót fogadnak neki is, mint a szüleiknek. A gyerekek tudják, hogy amíg az óvodában vannak, addig az óvó nénire kell hallgatni, otthon pedig a szüleikre.
K.K.: Amikor szabad foglalkozás volt, egy pillanatra kiment az óvónő, és a gyerekek velünk beszélgettek. Amikor visszajött, az ovisok csillogó szemmel fogadták.
• Milyen foglalkozásokat tartottatok a szakmai gyakorlat során?
K.K.: – A székelykevei óvodások nagyon szeretnek barkácsolni és kézműveskedni. A héten nárcisz volt a téma, és különféle technikával és több módszerrel sok gyönyörű nárcisz készült.
• Volt-e lehetőség szabadtéri foglalkozásokat tartani? Van-e játszótere az óvodának?
H.A.: – Egy jól felszerelt játszótér van az óvoda udvarán, több hintával és csúszdával. Nemrég kaptak egy új játékot, amely nagyon élvezetes volt a gyerekek számára. Ketten-hárman bele tudnak ülni ebbe az új hintába, és az óvónők hintáztatják őket.
• Hogy éreztétek magatokat az egyhetes gyakorlat ideje alatt?
H.A.: – Nagyon jól, és szívesen visszamennék. Még az egyéves gyakorlatomat is el tudnám ott tölteni.
K.K.: – Én is ugyanígy gondolom. Ha az ember elmegy Székelykevére, nem akar hazamenni, mert annyira otthon érzi magát, és befogadják a falubeliek, a szülők, a gyerekek. Egy-két nap után senki sem érzi magát idegennek ezen a helyen.
