Értékek nyomán a szülőföldön

A Kárpát-medencei médiaszakemberek részvételével Palicson megtartott, A külhoni magyar elektronikus média története című konferenciát ünnepi köszöntőkkel nyitották meg. Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyar kulturális autonómia négy erős pilléren nyugszik. Ezek a következők: az anyanyelvi oktatás, a magyar kultúra, a nyelv és íráshasználat, valamint az anyanyelvű tájékoztatás.

– Mi magunk döntünk a legfontosabb kérdésekről, amelyek közösségünk megmaradásának feltételei. Hozzájárulunk ahhoz, hogy a délvidéki magyarság otthon, biztonságban és értékei nyomán élhessen, dolgozhasson és boldogulhasson szülőföldjén. Külön büszkeségünk a magyar nyelvű tájékoztatás. A magyar közösség az egyetlen kisebbség Szerbiában, amely saját napilappal rendelkezik. A Magyar Szó napilap néhány nap múlva ünnepli fennállásának 81. évfordulóját. Ebből az alkalomból Újvidéken megnyílik a Magyar Szó Sajtó- és Nyomdamúzeum. Az első ilyen intézmény Vajdaságban, amely méltó módon mutatja be a Magyar Szó napilap életét – összegezte Fremond Árpád, aki azt is hozzátette, hogy a Hét Nap hetilap, amely jövőre lesz 80 éves, szintén nagy értéket képvisel.

Mint megjegyezte, a Magyar Nemzeti Tanács 20 évvel ezelőtt, 2005-ben vette át mind a Magyar Szó, mind a Hét Nap alapítói jogait, ezzel garantálva, hogy ezek a médiumok megőrizzék közösségi jellegüket és szakmai hitelességüket, a legfiatalabb vajdasági médiumként pedig a Pannon RTV-t tartják számon, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács mint társalapító támogatott. Kiemelte, a médiaházakat szakmailag és anyagilag is segítik, a testület legutóbbi ülésén pedig elfogadták a Magyar Nemzeti Tanács újságírói eljárási és etikai kódexét, amelyet a szerkesztőségeknek a saját etika normáik kialakításához szeretnének ajánlani. Hozzátette, a fiatal újságírókat is segítik a szakmai fejlődésben, a médiaházak munkatársai segítségével.

– Ennek célja, hogy megnyerjük a fiatalokat ennek az izgalmas és felelősségteljes hivatásnak. Az idén májusban második alkalommal szerveztük meg a Vajdasági Magyar Médiatalálkozót, amelyen mintegy 100 magyar újságíró és médiamunkás vett részt. A rendezvény nagy sikernek örvend, és eltökélt szándékunk, hogy a jövőben szervezettebbé, tartalmasabbá tegyük – részletezte az MNT elnöke törekvéseiket. Beszédében külön kiemelte a Pannon RTV-t, mint mondta, a médiaház nemcsak a világ és a régió híreit tolmácsolja, hanem különösen nagy hangsúlyt fektet a helyi közéletre, a közösségi eseményekre, ezzel pedig a vajdasági magyarság identitásának egyik legfontosabb bástyájaként tartják számon. Kiemelte, a Magyar Nemzeti Tanács ezért is tartja fontosnak, hogy az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testületben helyet kapjon egy magyar képviselő is. Elmondta, a REM Tanácsába a nemzeti tanácsok összesen két jelöltet javasolhatnak, közülük egy nyer felvételt a testületbe. Az MNT jelöltje Bodzsoni István, a Pannónia Alapítvány korábbi igazgatója.

– Bodzsoni Istvánnak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy felépítette a Pannon RTV-t, a Kárpát-medence egyik legszínvonalasabb kisebbségi médiaházát. 2011-ben egy fiatal, akkor még szinte tapasztalatlan csapattal fogott hozzá a hatalmas munkához. Ma pedig olyan rádió és televízió működik Szabadkán, amelyet képzett és elhivatott szakemberek irányítanak. Bodzsoni István csaknem 50 évnyi szakmai tapasztalattal rendelkezik, munkájára egyetlenegyszer sem érkezett panasz, és nemzetközi elismerésekkel is büszkélkedhet. Az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület, vagyis a REM Tanácsának tagjairól szóló választási folyamat elhúzódott. A harmadik körben Bodzsoni István ismét a jelöltek között szerepel, őszintén bízom benne, hogy ő képviseli majd a közösség érdekeit az országos testületben – összegezte gondolatait Fremond Árpád.

„Sokat kell tanulnia az embernek ahhoz, hogy megmutassa, milyen keveset is tud” – idézte fel a Széchényi Istvánnak tulajdonított gondolatot Agárdi Gábor, a Pannónia Alapítvány igazgatója, majd hozzátette, egyebek mellett neki köszönhetjük a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását, a reformkori gazdaság alapjait, a Duna szabályozásának és hajózhatóságának fejlesztését, de a Lánchíd is az ő nevéhez fűződik.

– Azért idéztem Széchényi István szavait, mert a Pannónia Alapítvány és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közös kezdeményezéséből létrejött a külhoni magyar média elektronikus története, amely egy híd, méghozzá a múlt és a jelen között – fogalmazta meg a projekt szerepét Agárdi Gábor. A Pannónia Alapítvány igazgatója hozzátette, aki kezébe veszi az életút interjúk alapján készült kötetet, az előtt feltárul az 1989 utáni, határon túli magyar televíziózás és rádiózás története.

– Ez nem csupán archívum, hanem fontos kordokumentum, a jelenlegi helyzetképpel fűszerezve. Mindez pedig előrevetíti, hogy mi vagyunk azok, akiknek tovább kell vinni ezt a vállalást – összegezte gondolatait Agárdi Gábor.

Az újságírói szakma nem egy hagyományos pályaválasztás, nem egy egyszerű pálya, ezért nagyon izgalmasnak tűnhet ez a világ – emelte ki beszédében Meszleny László, a Médiatanács tagja, aki a médiamunkások eseménydús életével kapcsolatban egy kínai „átkot” is idézett: Élj érdekes időkben! A külhoni magyar elektronikus média történetét összefoglaló kötet kapcsán elmondta, hasonló körülmények uralkodtak a külhoni területeken, majd kialakult egy egységes médiatér, amelynek megteremtőiről szól ez a kötet. Mint mondta, izgalmas történetekről és jó példákról lehet benne olvasni. Megmutatja, honnan indult és hova jutott a határon túli magyar média.

– Nyilván kívülről nagyon izgalmasnak tűnik ez a világ, máshogy izgalmasnak, mint belülről, de ez a könyv elkerüli a belterjesség csapdáját. Nagyon fontos, hogy bárki számára érdekes, tehát nem régi érdemekből élő korosztálynak a poros nosztalgiavonata, egész más. Ez aktuális, izgalmas, jól szerkesztett, profi munka – összegezte a véleményét Meszleny László az elkészült kötet kapcsán, és azt is hozzátette, hogy a kötetben csupa olyan személy szerepel, aki szakmailag jó és igazat is állít. Reményének adott hangot, hogy a jövőben még több ilyen művet láthat majd, illetve bízik a megkezdett munka folytatásában.

A konferencia hátralevő részében kerekasztal-beszélgetéseken vehettek részt az érdeklődők, amelyen a médiaszakemberek a vajdasági, a kárpátaljai, a felvidéki és az erdélyi kerekasztal keretében vitatták meg a határon túli magyar média időszerű problémáit és kihívásait. Továbbá bemutatták a külhoni magyar elektronikus média történetét összefoglaló kötetet és Bodzsoni István: Az RTV hírszerkesztés alapjai című könyvét.