2024. június 20., csütörtök

Hagyományőrzés és digitalizáció

Megjelenésének hetvenkilencedik évfordulóját ünnepelte a szlovák Hlas l’udu hetilap

A kisebbségi nyelvű vajdasági médiaházaknak a digitális korban meg kell találniuk a megfelelő egyensúlyt a hagyományos nyomtatott kiadások fenntartása és az online megjelenés fejlesztése között. Mindkét megjelenésre elengedhetetlen szükség van, hiszen az előbbit a hagyományok, az olvasótábor egy jelentős része követeli meg, utóbbit pedig az újabb olvasói szokások és a technológia folyamatos fejlődése teszi szükségessé. Ez a gondolat is elhangzott tegnap Petrőcön, a szlovák Hlas l’udu hetilap fennállásának 79. évfordulója alkalmából szervezett panelvitán, melynek a témája éppen a kisebbségi média helyzete volt, a digitális érára való tekintettel.

A panelvitán részt vettek a román nyelvű Libertatea, a ruszin nyelvű Ruszke szlovo, a horvát nyelvű Hrvatska riječ, az ukrán nyelvű Ridne szlovo és a Magyar Szó képviselői is, magát a beszélgetést pedig a Hlas l’udu újságíródíjainak átadása és alkalmi fogadás követte. A vendégeket Milana Arňašová Radićová, a médiaház igazgatója és Olinka Glóziková Jonášová főszerkesztő fogadta. Dragana Milošević tartományi művelődési és tájékoztatási titkár is megtisztelte jelenlétével az összejövetelt és a panelvitát, melyen napilapunkat Varjú Márta főszerkesztő és Virág Árpád, az online kiadás szerkesztője képviselte.

Dragana Milošević ünnepi beszédében elmondta, örömére szolgál, hogy a tartományi kormány már évek óta a kisebbségi sajtó megbízható partnerének mondhatja magát, s ezt nem csupán az anyagi támogatások folyamatos növekedése mutatja, hanem az is, hogy sikerült olyan kapcsolatrendszert kialakítani a sajtóházak és a kormány között, ami lehetővé teszi az őszinte kommunikációt és minden felmerülő probléma orvoslását. Elmondta, hogy a tartományi adminisztráció a következő időszakban sem tervez változtatni azon az álláspontján, mely szerint segíteni, fejleszteni kell a nemzeti közösségek nyelvén megszólaló médiaházakat, mert fontos szerepet töltenek be e közösségek mindennapjaiban, tájékoztatnak, kultúrát és hagyományt ápolnak. Mint mondta, az elkötelezettséget mutatják a számadatok is, 2016-ban még 264 millió dinárt tett ki a tartománynak a kisebbségi lapok számára nyújtott támogatási kerete, 2023-ban ez az összeg már 490 millió dinárra rúgott, s ez a növekedés nemcsak a piaci árak, a papír és nyomdafesték beszerzési árának az emelkedése miatt történt, hanem azért is, mert a tartományi kormánynak az a meggyőződése, hogy szükség van minőségi kisebbségi tájékoztatásra Vajdaságban.

Az internetes megjelenés részleteiről beszélgettek a kisebbségi lapok képviselői (Ótos András felvétele)

Az internetes megjelenés részleteiről beszélgettek a kisebbségi lapok képviselői (Ótos András felvétele)

A panelvita során a lapok, kiadóházak tisztségviselői, újságírói megosztották a tapasztalataikat a világhálón történő megjelenés okozta előnyökről és hátrányokról is. A legtöbben arról számoltak be, hogy honlapot már működtetnek, s legalább egy közösségi hálózaton is jelen vannak, egyesek számára azonban gondot okoz a szerkesztőségi foglalkoztatottak alacsony létszáma miatt az, hogy teljesen belevessék magukat az online térben történő megjelenés fejlesztésébe. Általános gondnak látszik, hogy a fiatalabb munkatársakból kevesebb van a szerkesztőségekben, mint indokolt lenne, ezért egyes kisebbségi sajtóházakban lassúbb az internetes tér kínálta lehetőségek kihasználásának a foka. A legolvasottabb cikkeknek a kisebbségi rendezvényekkel kapcsolatos beszámolók, a „mindennapok emberét” bemutató történetek, riportok, országos jelentőségű hírek, minden polgárt érintő információk számítanak a weboldalakon. A penellvitán az is elhangzott, hogy kihívásként kell kezelni a mesterséges intelligencia megjelenését is, de hozzátették, hogy a helyzetértést, a kontextust, az emberi hozzáállást és újságírói professzionalizmust aligha tudja felváltani a mesterséges intelligencia. Ez ismét csak olyan megalapozatlan vészharangkongatásnak számít, mint amikor az internet megjelenésével temetni kezdték a nyomtatott lapokat és könyveket, vagy a televízió megjelenésekor alaptalanul sokan búcsút intettek a rádiónak. Valamennyi létezik mind a mai napig.

A születésnapi kerekasztalon és fogadáson jelen voltak a Hlas l’udu szerkesztői, újságírói, a Szlovák Nemzeti Tanács tisztségviselői és a szlovák kisebbség közösségi élet képviselői is.

Nyitókép: Dragana Milošević tájékoztatási titkár a résztvevőkkel (Ótos András felvétele)