A médiatörvény-csomag kapcsán megtartott negyedik közvitán megállapították, hogy a közszolgálati médiumok esetében előirányzott költségvetéses finanszírozási modell szavatolja ugyan a médiaházak bizonyos fokú függetlenségét, de önállóságukat már nem, mivel két évig az állami büdzsére lesznek utalva. Mint ismeretes, a közszolgálati médiumokról szóló törvénytervezet két közszolgálati sajtóorgánumot ismer fel: a Szerbiai Rádió és Televíziót, valamint a Vajdasági Rádió és Televíziót. A törvény előírja, hogy 2015 végéig mindkettőt az állam pénzeli, azzal, hogy a kormánynak 2015 közepéig javaslatot kell tennie egy olyan új pénzelési modellre, mely szavatolja a médiaházak teljes függetlenségét, s mely 2016 januárjától lépne érvénybe. Saša Gajin, a törvény kidolgozásával megbízott munkacsoport tagja véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi átmeneti megoldáshoz a médiumok krízise miatt folyamodtak, ugyanakkor elismerte, hogy az előfizetés megszüntetése visszafejlődést, anomáliát jelent. Közölte, hogy levelet intéztek az illetékes művelődési és tájékoztatási minisztérium döntéshozóihoz, melyben arra kérték őket, vizsgálják felül a finanszírozással kapcsolatban meghozott döntésüket, melyre nem lehet megfelelő megoldásként tekinteni. A mai napig nem érkezett válasz erre a kezdeményezésre – tette hozzá. Nehezményezte azt is, hogy Brüsszelbe már korábban elküldték a médiatörvények egy verzióját, melyre Belgrád már meg is kapta az unió megjegyzéseit, ajánlásait. Fennáll a veszélye annak, hogy végül nem is ez a törvénytervezet jut majd el a parlamentbe, hanem a másik, ismeretlen törvényszöveg – fejtette ki a vita során Gajin.
Đorđe Vlajić, a munkacsoport másik tagja azt mondta, hogy a közszolgálati médiumoknak a költségvetés másfél százalékából kell majd gazdálkodniuk. Emlékeztetett arra, hogy a munkacsoportnak mindössze három hónap állt a rendelkezésére ahhoz, hogy kidolgozza a szöveget, s elmondta, hogy a tervezetből hiányzik az a pontos mechanizmus, mely ellenőrizhetővé tenné, hogyan, milyen csatornákon folyna le a pénz a sajtóhoz, gondot viselve annak függetlenségéről is. Úgy fogalmazott, hogy a költségvetésről szóló törvény során ezt mindenképp pontosítani kell, a törvényalkotó kötelességének számít a megfelelő megoldás megtalálása. Mint mondta, ellenkező esetben a közszolgálati média közvállalattá alakul át, a cél pedig ennek az ellenkezője: teljes önállóságot elérni a műsorkészítés, a szerkesztéspolitika és az üzleti döntések terén. Közölte, hogy a jelenlegi törvénytervezet eléggé szigorú kontrollt vezetne be, s kizárnák a kormány befolyásának lehetőségét.
Milan Nikolić, az SZRTV igazgatóbizottsági tagja szerint meglehetősen soványak a költségvetési juttatások, s az előfizetés eltörlése révén – az államnak köszönhetően – harmincmillió eurót fújt el a szél. Nem értett egyet a magántulajdonban lévő média képviselőinek kritikáival, melyek túlzottnak tartják a közszolgálati sajtó támogatását, s szerintük ezzel az ország eleve ezeket a médiumokat favorizálja. Nikolić úgy látja, hogy a közszolgálati média tudja csupán betölteni a közérdeknek megfelelő szerepet. Az általános műveltségi szint csökkenését jegyezték azokban az államokban, melyekben megszüntették a közszolgálati adókat – figyelmeztetett az igazgatóbizottság tagja.
A médiatörvényekkel kapcsolatos utolsó közvitát követően sem sikerült választ adni azokra a kérdésekre, melyek a regionális, helyi önkormányzati médiumok sorsát, a médiaházak adósságait illetik, vagy arra: mi jár azoknak a polgároknak, akik eddig mindvégig rendszeresen fizették a tévé-előfizetést...
