Az Újvidéki Városi Önálló Szakszervezet újságírói szakszervezete azt követelte az illetékes szervektől, állapítsák meg, történt-e visszaélés több olyan szerződéssel kapcsolatban, amelyeket a Vajdasági Rádió és Televízió (VRTV) kötött meg, és amelyeknek összege több százezer eurót ért.
Boro Lazukić, az Újvidéki Városi Önálló Szakszervezet újságírói szakszervezetének az elnöke szerint a szóban forgó szerződéseket 2011-től a múlt év közepéig kötötték, egyes ciprusi és belgrádi médiaházakkal, különféle filmek és sorozatok vásárlásáról. A VRTV menedzsmentjének a felelőtlen költekezése miatt a média rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe került.
– A rendkívül káros szerződések megkötése azt bizonyítja, nem az előfizetés megfizettetése miatt került pénzügyi válságba a VRTV, az áldatlan helyzetért a médiaház menedzsmentje a hibás – mondta Lazukić. Hozzátette, a VRTV-ben a dolgozók nem kapták kézhez a júniusi, júliusi és augusztusi fizetéseiket sem, a járulékokat pedig májusban fizette be utoljára a médiaház.
Lazukić elmondta még, a VRTV vezetősége a Permission and rights elnevezésű ciprusi vállalattal több mint 55 millió dinár értékű szerződéseket kötött filmek és sorozatok vásárlásáról, az első nagyobb értékű szerződéskötés pedig 2012. december 22-én volt, az akkor megkötött szerződés értéke 100 ezer eurót tett ki.
– Az összeg kifizetését tíz részletben, egy ciprusi bankon keresztül bonyolították le, tíz hitelesített váltóval – mondta Lazukić, majd hozzátette, a szerződést Siniša Isakov, a VRTV volt igazgatója írta alá, aki jelenleg Srđan Mihajlović, a médiaház jelenlegi igazgatójának a tanácsadójaként dolgozik.
Lazukić szerint a másik kérdéses szerződés, amelyet szintén a ciprusi vállalattal kötött a VRTV filmek és sorozatok vásárlásáról, 250 000 euró összegű, ezt a megállapodást Duško Šušak, a médiaház igazgatóhelyettese látta el kézjegyével. Ehhez hasonló szerződést kötött Isakov az MFC Megakom elnevezésű belgrádi médiaházzal is, amelynek értéke 131 500 euró.
Az újságírói szakszervezet válaszokat vár arra is, hogyan állapították meg a VRTV-ben a fizetések szorzóit 1,5–13 között, mikor ez a jelenlegi szabályzattal ellentétben áll, valamint azt is szeretnék megtudni, milyen feltételek mellett kötöttek 20 000–30 000 dinár értékű szerződéseket egyes személyekkel.
A szakszervezet követeli, vonják felelősségre a VRTV vezetőségét a ház tavalyi pénzügyi terveinek a megváltoztatása, valamint a fizetések szabályellenes növelése miatt.
Lazukić kifejtette, nagyon érdekeli, kinek a rendeletére nyitották meg a VRTV belgrádi tudósítói irodáját, hány embert foglalkoztat, és mekkorák a fenntartási költségek, valamint arra is választ szeretne kapni, igaz-e, hogy a VRTV a beszállítóknak 7 millió euróval tartozik.
Az újságírói szakszervezet nevében Lazukić feltette a kérdést: az utolsó egy év alatt hány új dolgozó kapott állást a VRTV-ben, mivel a médiaház vezetősége folyamatosan azzal ijesztgeti a dolgozókat, hogy munkafelesleggel küzdenek.
Lazukić elmondta még, hogy a VRTV finanszírozásával kialakult gondokat politikai pontszerzésre használják fel, így arról is tudomást szerzett, hogy szóba került a kisebbségi nyelveken sugárzott műsor beszüntetése is.
NEM LEHET SZŐNYEG ALÁ SÖPÖRNI
Slaviša Grujić tartományi tájékoztatási titkár kifejtette, megengedhetetlen, hogy az RTV körül kialakult gondokkal senki sem foglalkozzon, mivel olyan közszolgálati médiáról van szó, amely tíz nyelven sugározza műsorát, ami egyedi jelenségnek számít az egész Balkánon.
Grujić megbeszéléseket folytatott Aleksandar Đorđevićtyel, az Európai Bizottság szerbiai média-tanácsadójával, megegyeztek, hogy biztosítani kell a közszolgálati média fennmaradását Szerbiában, annak ellenére, hogy a jelenlegi helyzet rendívül nehéz, mert a dolgozók járandóságait sem képes kifizetni a médiaház.
– A közszolgálati média költségvetési finanszírozása nem számít állandó megoldásnak, hiszen csak két évre szól az erről szóló döntés, ezért meg kell találni a megfelelő jogi megoldást a média állandó finanszírozására – mondta Grujić. Hozzátette, a legnagyobb gondot az okozza, hogy a VRTV-nek nincs székháza, valamint, hogy Bánátban nincsenek leadók, így ezen a területen nem lehet követni a médiaház műsorát, és a műsort is elöregedett technikai eszközökön kénytelenek készíteni.
Grujić kifejtette, a vajdasági kormány a törvény szerint nem segíthet a VRTV-nek, csupán projektalapú segítséget nyújthat az anyagok archiváláshoz és a digitális adás bevezetéséhez. Hozzátette, megoldást kell találni a vajdasági helyi média működtetésére, jelenleg minden vajdasági község rendelkezik saját médiával.
Aleksandar Đorđević támogatását fejezte ki a VRTV azon terveivel kapcsolatban, hogy európai uniós pénzekre pályázzon, azokból felújíthatnák az elavult technikai berendezést.
|
Sürgősen oldják meg a Vajdasági Rádió és Televízió helyzetét! A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója tagszervezeteinek a közleménye A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója aggodalommal figyeli azokat a híreket, amelyek a szerbiai közszolgálati elektronikus média gondjairól, azon belül a kisebbségek nyelvén is tájékoztató Vajdasági Rádió és Televízió katasztrofális pénzügyi helyzetéről szólnak. Mint értesülhettünk, már sem a fizetésekre, sem a tiszteletdíjakra, sem az útiköltségekre nincs pénz, de még a nyomtatókba sem tudnak papírt vásárolni. A Vajdasági Rádió és Televízió többhavi fizetéssel adós az alkalmazottaknak, és egyéb tartozásai is vannak. Ha valóban bekövetkezne, hogy anyagi okok miatt drasztikusan csökkenteniük kell a műsoraikat, az hatalmas visszaesést jelentene a kisebbségi jogok megvalósításában is, hiszen a Vajdasági Rádió és Televízió a Vajdaságban élő nemzeti közösségek nyelvén, tehát magyar nyelven is sugározza az adását. Mint ismeretes, egyes politikusoknak az előfizetés eltörléséről szóló nyilatkozata is hozzájárult a jelenlegi állapot kialakulásához, és az sem kedvezett, hogy a 2013. évi állami költségvetés módosításánál csak a Szerbiai Rádiót és Televíziót vették figyelembe, a több évtizedes hagyományon és tapasztalaton alapuló vajdasági közszolgálati médiát pedig teljesen „kifelejtették”. A tény, hogy az illetékesek következetesen figyelmen kívül hagyják ezt a problémát, arra enged következtetni, hogy egyesek lassan, de biztosan beszüntetnék a Vajdasági Rádió és Televízió munkáját. Tennék ezt annak ellenére, hogy a tíz nyelven, két televíziós és három rádiós csatornán sugározó Vajdasági Rádió és Televízió a legfontosabb tájékoztatási eszköz a többnemzetiségű Vajdaságban. Kérjük a tartományi, illetve a köztársasági kormányt, sürgősen találjon módot a vajdasági közszolgálati média helyzetének rendezésére, a médiaház stabil pénzellátásának a biztosítására. Az állam sürgős pénzügyi segítsége nélkül a Vajdasági Rádió és Televízió nem képes tovább ellátni kiemelkedő jelentőségű tájékoztatási és kulturális funkcióját, ennek következtében pedig csorbulhat a vajdasági nemzeti közösségek azon alkotmányos joga, hogy az anyanyelvükön tájékozódjanak. A közlemény aláírói a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának tagszervezetei: a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége, a Horvátországi Magyar Újságírók Szövetsége, a muravidéki és a felvidéki magyar újságírók képviselői. |
