Az EU nem emelte fel a sorompókat

Noha Szerbia jelenleg eleget tesz az európai uniós elvárásnak – 16 fertőzött személy 100 ezer lakosra –, ma Brüsszelben a tagállamok illetékes miniszterei mégsem javasolták a zöld járványügyi lista bővítését. Ez azt jelenti, hogy a szerbiai állampolgárok továbbra sem utazhatnak be korlátozások nélkül az EU-ba. A Blic értesülései szerint az EU azért nem bővíti az augusztus óta változatlan zöld epidemiológiai országlistát, mert bizonytalannak tartja a járványhelyzetet mind a Nyugat-Balkánon, mind a világon. A beutazási szabályokat, illetve besorolásokat 15 nap múlva vizsgálják ismét felül, ám az említett napilap bennfentesei szerint szinte esély sincs arra, hogy akkor lazítsanak a szigoron.

Az egységes döntés ellenére van olyan tagállam, amely időközben korlátozások nélkül lehetővé tette a szerbiai polgárok számára a beutazást, ilyen például Szlovénia, ahová koronavírusteszt és karanténkötelezettség nélkül utazhatunk.

KON BEFEJEZTE A SZÁMOK ELLENŐRZÉSÉT 

A NewsMax Adria hírműsorában vendégeskedve Predrag Kon epidemiológus, a köztársasági egészségügyi válságstáb tagja megerősítette, hogy a júliusban, a Belgrádi Közegészségügyi Intézet adatait alapul véve megkezdett ellenőrzése során arra a megállapításra jutott, hogy márciustól júniusig háromszor többen hunytak el a Covid–19 szövődményeinek következtében, mint amennyit a hivatalos Covid-adatbázisban kimutattak, illetve később közzétettek. Predrag Kon szerint elsősorban a számítógépes rendszer hiányosságai tehetők felelőssé ezért.

– Először alkalmazunk a járvány során ehhez hasonló információs rendszert. Ez a rendszer meghatározott ideig nem volt kellőképpen pontos. Azt, hogy miért nem, nem tudhatom. A halálesetek elemzése során kiderült, hogy különbség van a Belgrádban, a Covid–19 következtében elhunytak hivatalosan kimutatott és valós száma között. Egyébként a halálesetek okát csak bizonyos idő elteltével lehet pontosan megállapítani, a júniusi mutatók például csak most érkeznek, ezért dolgozhattam fel a március és a június közötti időszakban történt haláleseteket. A halál tényét megerősítő bizonylat három adatot tartalmaz: a halál alapvető, továbbá közvetlen és közvetett okát, ezek két hónapot követően érkeznek meg. Mindennek okán egy adott pillanatig különböző adatok szerepelnek a számítógépes rendszerben és a papíralapú nyilvántartásban. Korábban soha nem alkalmaztunk ehhez hasonló számítógépes programot, egyébként másképpen működik a nyilvántartás, ám most, a tömegességre való tekintettel, nem alkalmazhattuk a korábbi rendszert. Ezért dolgozták ki az epidemiológusok számára nélkülözhetetlen számítógépes rendszert, azzal, hogy kezdetben még a Covid-rendelők sem alakultak meg, ezért nem futott be minden adat az egységesített rendszerbe – taglalta Predrag Kon.

A szakértő magyarázata értelmében az általa ellenőrzött időszakban Belgrádban hivatalosan 118 személy esetében tüntették fel a halál alapvető vagy közvetlen okaként a Covid–19-et, míg elemezvén az összes belgrádi halálesetet, valamint figyelembe véve a sokéves halálozási arányból adódó mutatókat, arra a megállapításra jutott, hogy feltehetőleg 345 személy hunyt el a Covid–19 következtében. Ehhez hasonló eltérések teljesen normálisak járvány ideje alatt – tette hozzá Predrag Kon.

AZ ÚJSÁGÍRÓ ÖRÖME

A Covid-kórházak vezetőivel tartott egyeztetés után a Predrag Kon beszámolójára vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Zlatibor Lončar leköszönő egészségügyi miniszter megvádolta a kérdező újságírónőt, hogy nem örül Szerbia kiváló teljesítményének.

– Kon érthetően elmagyarázta, hogy bizonyos haláleseteket nem vittek be a rendszerbe, vagy azért, mert nem jelentették be azokat, vagy egyéb okokból kifolyólag. Azt hiszem, hogy egyértelművé vált, nincsen olyan haláleset, amit bejelentettek, majd mi később elhallgattunk. Egyébként nem észszerű arra számítani, hogy valaki pontosan megállapítja minden elhunyt halálának okát, hiszen ez csakis akkor lehetséges, ha boncolást végeznének el, ám az érintett elhunytak egyikét sem boncolták. Megértem, hogy önnek nem felelnek meg ezek az adatok, azaz a tény, hogy Szerbia egyike azon országoknak, amelyek a legsikeresebbek a járvány elleni küzdelemben. Azt szintén sajnálom, hogy örül a ténynek, hogy többen hunytak el, mint gondoltuk – fogalmazott Zlatibor Lončar az N1 tv hírösszeállítása értelmében, majd arról is beszámolt, hogy a minisztérium 5 millió eurót különített el 5 angioteremre és 11 szkennerre, végül pedig megerősítette, hogy megkezdték szétosztani az influenza elleni védőoltást az ország egészségházai között. A tárcavezető arra kért mindenkit, elsősorban a krónikus betegeségben szenvedőket, hogy igényeljék a védőoltást, hiszen ezzel nemcsak az influenzával szemben szerezhetnek immunitást, hanem hozzájárulhatnak a koronavírus elleni küzdelem sikerességéhez is.