A szerb kormány ma megerősítette a Tanjug hírügynökségnek, hogy ezen a hétvégén péntek délután 5 és hétfő hajnal 5 óra között lesz hatályban a teljes kijárási tilalom. Sajtóértesülések szerint az egyébként is teljes kijárási tilalommal korlátozott idősek pénteken hajnali 4 és reggel 7 óra között hagyhatják el otthonukat bevásárlás céljából. A Szerbiai Rádió és Televízió szerint a mezőgazdasági termelők, a vállalkozók és a másokról gondoskodók online formában kérvényezhetnek kijárási engedélyt. Ana Brnabić kormányfő ígéretének értelmében a Belügyminisztérium együttműködésével kialakított elektronikus rendszernek ma délután kellett elkezdenie működni.
Tombol a tavasz, a parkok viszont lezárva, elkerítve lehangolóan néptelenek (Fotó: Ótos András)
A hosszabb hétvégi kijárási tilalmat Aleksandar Vučić államfő jelentette be kedd esti tv-szereplése során, mondván, hogy az előző hétvége szombat délelőttjén túl sok ember tartózkodott a szabadban. Szerinte a járványügyi helyzet jelenlegi mutatóinak okán fennáll annak a lehetősége, hogy egy hónapon belül, vagy még korábban, hatályon kívül helyezik a rendkívüli állapotot. Ez persze nem azt jelenti, hogy a továbbiakban nincs, illetve nem lesz szükség a fegyelemre, ám már látni a fényt az alagút végén – hangsúlyozta az elnök, aki a mezőgazdasági termelők azon panaszaira is kitért, hogy bizonyos helyi önkormányzatokban a rendőrség megbünteti azokat a gazdákat, akik a kijárási tilalom ideje alatt dolgoznak a földeken. Elmondása szerint az elmúlt három napban több termőföldön is járt és azt tapasztalta, hogy a gazdák végzik a dolgukat, majd közölte, hogy például a falusi, 70 évesnél idősebb gazdák tekintetében is rugalmasabban állnak hozzá az említett korosztály számára elrendelt teljes kijárási tilalom betartatásához. „Persze hozzám is eljutottak egyes mezőgazdasági termelők és tejtermelők panaszai, és arról biztosítanék mindenkit, hogy a problémákat kezeljük" – nyomatékosította Vučić.
260 FERTŐZÖTT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
Egy nap alatt nagyjából százzal növekedett azoknak az egészségügyi dolgozóknak a száma, akiknek a szervezetéből kimutatták a SARS-CoV-2 vírus jelenlétét. Verica Jovanovićnak, a Batut Közegészségügyi Intézet igazgatójának mai összegzése szerint az addig tesztelt 2323 egészségügyi dolgozó közül 260 fertőzött.
Egyebek mellett az egészségügyben uralkodó állapotokról és a rendszer stabilitásáról nyilatkozott lapunknak dr. Zoran Radovanović járványügyi szakértő, nyugalmazott egyetemi tanár is, kifejtve azon véleményét, hogy több egészségügyi intézményben is nehézkessé vált a rendes munkafolyamat fenntartása, és ha nem ejtették volna meg az átszervezést, akkor ezek szinte teljes mértékben megbénultak volna. Hogy az esetek többségében mi az oka az egészségügyi dolgozók tömeges(ebb) fertőzöttségének a különböző járványok időszakában? Szerinte a tapasztalat azt mutatja, hogy az egészségügyi dolgozók magasabb fertőzöttségi aránya elsősorban három tényezőre vezethető vissza: a meglepetés – nem számítottak a fertőzésre –; nem áll rendelkezésre védőfelszerelés, vagy nincsen belőle elegendő; az orvosok és a többi egészségügyi alkalmazott részéről jellemző nemtörődömség – a megfelelő védőfelszerelés rendelkezésre áll, ám annak viselését kényelmetlenként élik meg.
ÚJ TESZTELÉSI LEHETŐSÉG
Zoran Radovanovićtól azt is megkérdeztük, mi az érdemi különbség a korábban emlegetett tömeges és a néhány napja emlegetett kiterjesztett tesztelés között. Rendes esetben kvantitásban kifejezhető különbségről van szó – jegyezte meg. A kiterjesztett tesztelés azt jelenti, hogy kibővítik azoknak az indikációknak a lajstromát, amelyek a szakma szerint adott esetben indokolttá teszik az egyének tesztelését, a tömeges tesztelés viszont szinte a teljes populációt érinti.
– Ugyanakkor esetünkben ugyanazt az epidemiológiai eljárást, azaz intézményt két különböző terminológiával jelölték meg. A lényeg az, hogy a járvány elleni küzdelem ne merüljön ki a mozgásszabadság korlátozásában, miközben a tesztelés kritériumai igencsak szigorúak maradnak – magas láz, száraz köhögés, korábbi külföldi utazás –, hanem kezdődjön meg mindazoknak a felkutatása, akik fertőzés forrásai lehetnek. Számos ország tapasztalata bizonyítja annak a fontosságát, hogy sikerüljön minimálisra csökkenteni a vírus hordozóinak, azaz a potenciális fertőzőknek az arányát. Szerbiában sokáig nem fogadták el ezt az eljárásmódot. Ha ez nem így lett volna, akkor most például nem lenne ennyi megbetegedett egészségügyi dolgozó, hiszen minimálisra csökkent volna annak az esélye, hogy kapcsolatba kerüljenek fertőzött egyénnel.
A beszélgetés során a szakértő rámutatott, hogy kétfajta tesztelés lehetséges. Az eddigiekben – és a jelenleg is – alkalmazott teszt arra jó, hogy rátaláljanak a fertőzött személyekre – az orrból és az orrgaratról vesznek kenetet. A vírus addig van jelen az orrban és orrgaraton, amíg tart a fertőzés – magyarázta Zoran Radovanović.
Rendes időkben ilyenkor szabad széket sem találni az Újvidék központjában levő kávézók előtt, most viszont exporta is lenne bőven (Fotó: Ótos András)
– A következő napokban szerológiai tesztek is elérhetővé válnak. Ezek segítségével a szervezetben esetlegesen jelenlevő antitesteket lehet kimutatni. Amennyiben pozitív a teszt, az antitestek fajtája alapján lehet megállapítani, hogy friss, vagy korábban átvészelt fertőzésről van szó. A szerológiai teszt tehát arra jó, hogy meg lehessen állapítani a korábbi fertőzés jelenlétét. Amikor ez a teszt pozitív, a vírus az esetek többségében már nincsen jelen a szervezetben, főleg akkor, ha az IgM antitestet nem sikerült kimutatni, míg az IgG antitest kimutatása az átvészelt fertőzésre, azaz a betegségből való felgyógyulásra utal – az esetek többségében az ilyen személy a jövőben ellenálló a vírussal szemben – részletezte az epidemiológus.
A járványügyi helyzet várható alakulásával kapcsolatban megjegyezte: ezt jelenleg lehetetlen egyértelműen felmérni, tekintettel a tesztelés módosított kritériumaira – több teszt, több fertőzött. Feltehetően kritikus hét előtt állunk, majd április második felében várhatóan csökken az új fertőzöttek száma – értékelte Zoran Radovanović, hozzátéve, hogy becslése szerint április végétől, vagy május elejétől lehet enyhíteni a jelenlegi mozgásszabadság-korlátozáson.
– Ez a folyamat az újonnan fertőzöttek számának a függvényében áll. Megtörténhet, hogy a nyár beállta előtt újabb hullámmal leszünk kénytelenek szembesülni, ebben az esetben valószínűleg hasonló megszorító intézkedések válnának indokolttá. Valószínűbb azonban, hogy a vírus „visszahúzódik", és esetleg késő ősszel, vagy a tél kezdetén tér vissza – fogalmazott Zoran Radovanović.
LABORATÓRIUM KÍNÁTÓL
Együttműködési szerződést írt alá ma a kínai BGI intézet képviselőivel Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter két koronavírus-laboratórium kialakításáról. A kormányközlemény szerint ezekben naponta 3 ezer koronavírus-tesztet lehet majd elvégezni. A megállapodás a laboratóriumok kiépítése mellett magába foglalja a szükséges felszerelést és a teszteket. Az egyik laboratóriumot a belgrádi Szerbiai Klinikai Központban alakítanák ki, és várhatóan a hónap közepén kezdhet el működni, a másikat Nišben. Utóbbinak a megfelelő épületet is fel kell építeni, így ez legkorábban másfél hónap múlva kezdhet el működni.
2666 FERTŐZÖTT – 65 ÁLDOZAT
A ma délutáni adatok értelmében az országban eddig 2666 személy fertőződött meg a SARS-CoV-2 vírussal. A 24 órával korábban közzétett adatok ismertetése óta 1135 koronavírus-tesztet végeztek el, ebből 219 volt pozitív, 1726 személyt gyógykezelnek kórházban, 112 személynek van szüksége lélegeztetőgép segítségére. Egy nap alatt újabb 4 személy hunyt el a fertőzés szövődményeinek következtében, mindannyian férfiak. Ezzel 65-re növekedett az elhunytak száma – 48 férfi és 17 nő. A halálozási arány 2,43 százalék, az elhunytak átlagéletkora 64,6 év.
Predrag Kon szavai szerint akármennyire mérsékeltek és stabilak az elmúlt napokban a mutatók, az egészségügyi intézkedések hatályon kívül helyezése egyelőre csak vágyálom. A járványügyi helyzet sokkal súlyosabb volna, ha ezeket a megszorító intézkedéseket nem ejtették volna meg – emelte ki Kon, aki szerint a következő tíz napban még biztosan kerülni kell az egymással való érintkezést – éppen ezért támogatta az egészségügyi válságstáb a hétvégi kijárási tilalom szigorítását. Arra is újfent rámutatott, hogy a múlt hétvégén először alkalmazott teljes kijárási tilalom eredményei a következő napokban mutatkoznak meg.
REFERENCIATÜKÖR
Mivel a napi járványstatisztika viszonyítási értékek nélkül egyeseknél fokozott aggodalmat kelthet, alább néhány mutatóval igyekszünk segíteni az idevágó tájékozódásban.
Szerbiában évente mintegy 60 ezer csecsemő születik és 100 ezer lakos hal meg. A Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) 2018-as adatai szerint a tekintett esztendőben is negatív volt a szaporulat, lévén, hogy 63 975 újszülöttre 101 655 elhunyt jutott. Az újszülöttekre vonatkozóan ez átlagban havi 5331, napi 175 csecsemőt jelent.
Az elhalálozásokra vonatkozó adatok hónapokra lebontva átlagban havi 8471, napokra lebontva pedig 278 halálesetet jelentenek. A mortalitások túlnyomó oka szív- és keringési rendellenességekre vezethető vissza. Ez a tényező az összes elhalálozás 51,8 százalékában (52 663 eset) volt a halál közvetlen vagy közvetett kiváltó oka. Az elhunytak átlagéletkora 75,2 év volt.
A témához kapcsolódó további írásaink itt érhetők el
