Forshoffer Ágnes magyar házelnök a hétfő esti szavazás követően nem sokkal már aláírta az Alaptörvény 17. módosításáról szóló törvényjavaslatot és továbbította azt aláírásra a köztársasági elnöknek – derül ki a parlamenti információs rendszer adataiból. Az Alaptörvény rendelkezése szerint Sulyok Tamás államfőnek öt nap áll rendelkezésre, hogy kézjegyével lássa el az egyebek mellett saját hivatalának a megszüntetéséről is határozó, salátatörvény formájában benyújtott törvényjavaslatot. A beígértek szerint ha nem írja alá, akkor a kétharmados kormánypárti többség megfosztási eljárást indít ellene.
A második Orbán-kormány idején, 2010-ben elfogadott Alaptörvény szabályozása szerint az államfő aláírhatja vagy visszaküldheti megfontolásra a házelnöknek a törvényjavaslatot, de alkotmánybírósági kontrollra is küldheti azt, bár ezt az utóbbi lehetőséget Magyar Péter miniszterelnök hétfői, az alaptörvény-módosítást alátámasztó napirend előtti felszólalásában elvitatta a köztársasági elnöktől. Szavai szerint ha az Alaptörvény hatályos rendelkezései szerint jár el Sulyok Tamás, a hétfőn elfogadandó alaptörvény-módosítást haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül alá kell írnia. Szavai szerint a köztársasági elnök az alaptörvény-módosítást tartalmilag nem vizsgálhatja, kizárólag közjogi érvénytelenség esetén küldhetné meg az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra, de ilyen helyzet nem áll fenn.
Még aznap kiderült, hogy Sulyok Tamás, aki az Alkotmánybíróság elnöke volt 2016 és 2024 között, nem ért egyet ezzel a jogértelmezéssel A Sándor-palota a miniszterelnöknek erre a kijelentésére közleményt adott ki, amelyben valótlannak nevezte Magyar Péternek a köztársassági elnök jogköreit vitató állításait. A bejegyzés szerint „a hamis tartalmú tényközlés nyilvánvaló célja a közvélemény manipulálása, valamint nyomásgyakorlás a köztársasági elnök autonóm döntését illetően az alaptörvény-módosítással szembeni alkotmánybírósági normakontroll-kezdeményezés tárgyában”.
Azt viszont senki sem vitatja, hogy az államfőnek öt napja van, hogy döntsön, mit lép. A HVG kedden kérdéssel fordult Sulyok Tamáshoz azzal kapcsolatban, hogy aláírja-e az egyebek mellett a távozását is elrendelő alaptörvény-módosítást. A Sándor-palota erre egyetlen mondatban reagált, nyitottan hagyva a kérdés megválaszolását. Azt írták: „A köztársasági elnök jogköreit és lehetőségeit az Alaptörvény szabályozza, az államfő – ahogy eddig is – ennek megfelelően jár el”.
Hétfőn az is kiderült, hogy a Velencei Bizottság nem kíván beleszólni a magyar államfő eltávolításának ügyébe, lehetőséget adva a Magyar-kormánynak, hogy a korábban bejelentettekkel összhangban még a nyár folyamán új államfőt választhassanak. A Sándor-palota a honlapján közölte hétfőn, hogy a Velencei Bizottság tájékoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnököt a testület azon döntéséről, hogy a továbbiakban – a korábbiakban jelzett sürgős eljárás helyett – rendes eljárási menetben folytatja az Alaptörvény 17. módosítási tervezetének az államfőt érintő részéhez kapcsolódó kérdések vizsgálatát. Ez azt jelenti, hogy Sulyok Tamás indítványait a legközelebbi plenáris ülésén, októberben összevontan tárgyalja a bizottság.
„Sulyok Tamás álláspontja változatlan abban, hogy a közjogi intézmények között kialakult alkotmányos konfliktus jogállami megoldására indokolt lett volna az alkotmánymódosítás benyújtása előtt az alkotmányjog terén nemzetközi szinten szaktekintélynek számító Velencei Bizottság véleményének bevárása és figyelembevétele, ugyanis ez jelenthetne garanciát az európai viszonylatban is rendkívülinek számító helyzet alapvető alkotmányos elvekkel összhangban álló rendezésére” – tették hozzá a közleményben.
Pokol Béla jogtudós, aki korábban 12 éven át, 2011 és 2023 között alkotmánybíróként tevékenykedett, felhívta a figyelmet egy logikai ellentmondásra a Sulyok Tamás eltávolítására kigondolt forgatókönyvvel kapcsolatban. A megfosztási eljárás elindításával a házelnök alá fogja írni a 17. alaptörvény-módosítást, amelyben az szerepel, hogy másnap hatályba lép az alkotmánymódosítás, harmadnap pedig megszűnik Sulyok Tamás államfői jogköre, ez alapján azonban nem lehet véghez vinni a megfosztási eljárást – magyarázta. A jogtudós szerint ez jogi abszurd, amelynek következtében illegitimen fogják megválasztani az új köztársasági elnököt. Az Alaptörvény szabályozása szerint a parlament kétharmados többséggel megszavazhatja a megfosztási eljárást, amelyhez meg is van a tiszás többség, a megfosztásról azonban szintén kétharmados többséggel az Alkotmánybíróság dönthet, amihez szerinte nem lenne meg a kétharmados jóváhagyás. Pokol Béla szerint azért írták bele a 17. alaptörvény-módosításba ezt a jogi abszurdhoz vezető „trükkös megoldást”, hogy ne kelljen függniük az alkotmánybíróság döntésétől.
Nem kérdéses azonban, hogy Magyar Péter kormányfő és a mögötte álló kormánypárt nem kíván elállni a jelenlegi államfő eltávolításától. A magyar miniszterelnök hétfőn este azt nyilatkozta, hogy a Tisza-frakció még nem tárgyalt saját államfőjelöltekről, de vélhetően több jelölt is lesz. Hozzátette, le fognak ülni a többi frakció vezetőjével, mert „mi tényleg szeretnénk egy olyan jelöltet választani, legyen az politikus vagy nem politikus, aki meg tudja testesíteni a nemzet egységét, képes ezért dolgozni, az emberek elhiszik róla, hogy ő valóban a demokratikus értékekért küzd, kiáll a gyengékért, az elesettekért, fontos erkölcsi kérdésekben megnyilvánul még akkor is, hogyha adott esetben van egy politikai közössége, és azzal szembe kell mennie”.
Olyan jelöltet igyekeznek találni az államfői tisztségre, akiről mindenki el tudja képzelni, hogy megtestesíti a nemzet egységét – jelentette ki Magyar Péter.
Nyitókép: MTI/A kormánypárti képviselők fölállva tapsolnak, miután szavaztak a 17. alaptörvény-módosításról
