Világrendszerváltás zajlik

Több órán át tartó évindító nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A kormányfőt szabadon kérdezték a magyar és a külföldi újságírók. Ennek köszönhetően számos aktuális témában sikerült kikérni Orbán Viktor véleményét és egyúttal ismertetni a magyar kormány álláspontját a legfontosabb témákban a venezuelai helyzettől kezdve az orosz–ukrán háborún át a küszöbön álló magyarországi választásokig és a szlovákiai magyarokat érintő Beneš-dekrétumokig. Az olyan kényes vagy annak tűnő kérdések megválaszolása sem maradt el, mint például a Magyar Nemzeti Bank ügye és az Orbán Viktortól megszokott, a fősodorba nem illeszkedő sommás megállapításokat felsorakoztató világpolitikai helyzetértékelés sem.

A liberális világrend korszaka 2025-ben lezárult, és megkezdődött a nemzetek korszaka – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán Viktor a tavaszi sorsdöntő országgyűlési választások tétjéről azt mondta, hogy a brüsszeli és a magyar út között kell választania Magyarországnak. A választás másik két kulcsfontosságú kérdéseként az energiaellátást és a migrációt nevezte meg, amelyekben ha rossz döntés születik, az visszavonhatatlan következményekkel járhat.

A kormányfő 2025-ről szólva emlékeztetett, rendkívül mozgalmas év, amelynek során 82 állam- és kormányfői találkozón, valamint 25 csúcstalálkozón vett részt. Leszögezte: mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy korszak lezárult a nemzetközi politikában. Donald Trump hivatalba lépése megadta a kegyelemdöfést annak a korszaknak, amelyet liberális világrendnek neveznek, és amelynek a szabályai most már nem érvényesek.

A kezdődő új korszakot a miniszterelnök a nemzetek korszakának nevezte, míg magát 2010-től ezen korszak előhírnökének.

Orbán Viktor hozzátette: 2026 legfontosabb kérdése Európában a háború és béke kérdése, a magyar kormány feladataként pedig azt jelölte meg, hogy Magyarországot távol tartsa a háborús veszélyektől.

ENERGIAELLÁTÁS ÉS MIGRÁCIÓ

Kijelentette, Magyarország energiaellátása és -biztonsága garantált, energiafüggetlensége biztosítva van, és az új kapacitások kiépítéséhez szükséges energiamennyiséget is elő tudjuk állítani. Ehhez meg kellett változtatni az eddigi energiapolitikánkat, és meg kellett jelennie a magyar cégeknek a világ számos pontján – jegyezte meg.

Hangsúlyozta azonban, hogy a brüsszeli gáz- és olajipari szabályozások egy része romboló Magyarország számára. Ezek ellen Magyarország jogi úton is védekezik, egyfelől mert ez visszaélés a jogalappal, másrészt mert az alapszerződés nemzeti hatáskörbe utalja az energiapolitikát.

Orbán Viktor 2026 másik nagy kérdéseként a Brüsszel által elfogadott migrációs paktum végrehajtását jelölte meg. A brüsszeli döntés szerint júniustól Magyarországnak egy év alatt 23 ezer kérelem elbírálását kellene lefolytatnia, ez pedig csak akkor lenne lehetséges, ha létrehoznánk egy 10 ezer fős migránstábort – mondta.

A magyar kormány álláspontja változatlan: nem veszünk át egyetlen migránst sem, nem építünk menekülttábort, nem változtatjuk meg a határvédelem rendjét és nem leszünk bevándorlóország – szögezte le. A kormányfő példátlannak nevezte, hogy Magyarországot napi egymillió euró fizetésére kötelezték azért, mert nem engedi be a migránsokat. Ugyanakkor hozzátette, Magyarország akkor jár jól, ha nem engedi be a migránsokat, és nem vállalja a velük járó összes pénzügyi, szociális és társadalmi terhet.

Kérdésre válaszolva kijelentette, arra számít, hogy a következő 10-15 évben elég jelentős igény lesz arra, hogy Nyugat-Európából ne migránsok, hanem bennszülött európaiak – a szabad mozgás lehetőségét kihasználva – Magyarországon dolgozzanak és éljenek. „Ez hozzá fog járulni a magyarországi demográfiai problémák megoldásához – mondta, úgy fogalmazva: „nekünk nem migránsaink lesznek, hanem németjeink, franciáink meg olaszaink”. Fegyver nélkül jöjjenek, ez az egyetlen kérésünk – jegyezte meg.

OROSZ–UKRÁN HÁBORÚ

Sem Ukrajnának nyújtott hadikölcsönben, sem Ukrajnának küldött pénzügyi segélyekben nem vesz részt az ország, továbbá nem küld katonákat és fegyvereket sem – hangsúlyozta, hozzátéve: „a rendelkezésünkre álló gazdasági erőforrásokat a magyarok érdekében fogjuk mozgósítani”.

Orbán Viktor az mondta, meggyőződése szerint átverés az Ukrajnának nyújtott hadikölcsön, mert azt soha nem fogják visszafizetni, helyesebb lenne, ha azt támogatásnak neveznék. Úgy folytatta, nem fogadják el azokat a brüsszeli döntéseket, amelyek hadigazdaságra akarják átállítani a tagállamok gazdasági rendszereit. A hadigazdaságra átállás nem szolgálja a béke ügyét és a tagállamok gazdasági érdekét – rögzítette.

Magyarország kimarad ebből a hadigazdaságból, inkább békegazdaságot épít, amely lehetőséget ad a fejlődésre – mondta, hozzátéve, ez a magyar út, szemben a háborús brüsszeli úttal, s mivel Magyarország békegazdaságot épít, január 1-jétől olyan intézkedések léptek hatályba, amelyek Nyugat-Európában elképzelhetetlenek. Ezek között említette egyebek mellett a családi adókedvezmény megduplázását, az anyák személyijövedelemadó-mentességének bővítését, a minimálbér növelését, valamint egyéb ágazati béremeléseket, a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetését és a fix háromszázalékos hitelprogram folytatását.

VENEZUELAI HELYZET

Orbán Viktor azt mondta, komoly esély van arra, hogy a venezuelai események nyomán kedvezőbbé válik a világpiaci energiahelyzet.

A kormányfő a hétvégi eseményekről az új világ erőteljes megnyilvánulásaként beszélt, és kiemelte: Venezuelával együtt az Egyesült Államok képes a világ olajkészletének mintegy 40-50 százalékát ellenőrizni, ez az erő pedig már alkalmas az árak erőteljes befolyásolására.

„Mi úgy számolunk, hogy az amerikaiaknak olcsóbb energia kell ahhoz a gazdasági programhoz, amit az elnök meghirdetett, és ez Magyarország számára jó hír” – közölte Orbán Viktor.

Arról is beszélt: úgy gondolják az amerikaiak képesek lesznek arra, hogy a venezuelai olajvagyont bevonják a világkereskedelembe. Ez azt jelenti, hogy a kínálat növekedni fog, ami olcsóbb árakat eredményez – tette hozzá.

Hangsúlyozta: az orosz–ukrán háború, illetve az amerikai–venezuelai helyzet politikai kontextusát és jogalapját tekintve más. Grönland kapcsán azt mondta: „Dánia és az Egyesült Államok is a NATO tagja, ha bárki szeretne ezen változtatni, akkor a NATO-n belül ezt megbeszélhetjük”.

NINCS SZÜKSÉG KÖZÖS KÜLPOLITIKÁRA

Kitért arra, mára teljesen megváltozott a nemzetközi jog jelentése; míg eddig szégyenlősen tolták félre, mostanra teljesen nyilvánvaló, hogy a nemzetközi jog nem irányadó jó néhány nagyhatalom döntésében. Hozzátette: „a magyar álláspont az, hogy nem kívánunk globális erkölcsi álláspontot kialakítani, hanem azt nézzük, az országnak jó-e vagy rossz az adott történés. Márpedig ami Venezuelában történt – ismételte meg –, attól az energiaárak csökkenését lehet várni, a kábítószer elleni küzdelmet pedig erősíteni kell”.

Arról, hogy Magyarország nem vett részt a Venezuelával kapcsolatos közös uniós álláspont kialakításában, a miniszterelnök úgy nyilatkozott, „nem akarunk közös külpolitikát, mert szuverén külpolitika nélkül nincsen nemzetállam”. Hozzátette, „a koordináció jó dolog, de közös külpolitikára nincsen szükség, mert nem értünk egyet se ebben, se az ukrajnai háború vagy a Közel-Kelet ügyében.

Megjegyezte, csak a kereskedelempolitikát adták át brüsszeli joghatásóság alá a tagállamok.

A HUXIT LEHETŐSÉGÉRŐL

Arra a kérdésre, Magyarország tervezi-e, hogy hasonlóan az Egyesült Királysághoz, kilép az Európai Unióból, a miniszterelnök azt felelte: a brexit bátor döntés volt, a nemzeti öntudat példátlanul erős megnyilvánulása, ugyanakkor „ennek a döntésnek mi vagyunk az első számú kárvallottjai”. Addig az angolokkal együtt léphettek fel a közép-európaiak föderalista beállítódású francia–német tengellyel szemben, s ebben az esetben a jelenlegi magyar és volt lengyel kormány elleni brüsszeli nyomásgyakorlás nem valósulhatott volna meg.

Ugyanakkor Magyarországnak észszerű követnie a britek példáját, mert kis országról van szó – tette hozzá.

NEMZETI BANK

A jegybank előző vezetése alatti esetleges vagyonvesztéssel kapcsolatban a miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) független a kormánytól.

Visszautasította azonban azt az állítást, hogy az ügyben nem történt semmi, kiemelve: jelenleg is zajlanak eljárások.

A bekövetkezett vagyonvesztés mértékéről csak a jegybank adhat pontos tájékoztatást – jelezte, hozzátéve: minden jogszabálysértést megtorolnak, amint a vizsgálatok lezárulnak.

Elmondta: Matolcsy György volt jegybankelnökkel a távozását megelőző napokban beszélt utoljára, a fiával pedig 8-10 éve.

SZŐLŐ UTCAI ÜGY

Orbán Viktor a Szőlő utcai javítóintézet ügyére reagálva felidézte, hogy sok évvel ezelőtt történt a rendőrségi fellépésre okot adó első jelzés, és a rendőrség akkor nem volt képes semmit rábizonyítani az ott dolgozókra. A második alkalommal ez sikerült. Hozzáfűzte, zajlik az a vizsgálat, hogy először miért volt sikertelen a rendőrség. Kiemelte azonban, hogy az intézmény az egyik olyan speciális javító-nevelő intézet, ahol súlyos bűnelkövetőket helyeznek el. Miután egymás után több eset is napvilágra került, meg kellett vizsgálni, a rendszer jó fundamentumokon áll-e. Arra jutottak, hogy nem, és úgy döntöttek, hogy a javító-nevelő intézeteket a szociális ágazat helyett ezentúl a büntetés-végrehajtás működteti – emlékeztetett.

Kiemelte: ezeknek a fiataloknak is vannak jogaik, függetlenül attól, mit követtek el, és így jobb esélyük lesz a tisztességes ellátásra.

BENEŠ-DEKRÉTUMOK

A Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönbüntetéssel fenyegető szlovák törvénymódosításról szólva Orbán Viktor azt mondta: várja, hogy tiszta jogi helyzet legyen, mert nem világos, hogy mit mond a jogszabály. Amikor az egész helyzetet átlátja, akkor kellő mélységben beszél a szlovákok elnökével és miniszterelnökével – mondta.

Jelezte, addig két dolgot tud „írásba adni”: az egyik, hogy a Szlovákiában élő magyarokat, a megválasztott vezetőiket, az egész magyar közösséget, a politikai és civil szervezeteiket Magyarország továbbra is feltétel nélkül támogatja, a másik, hogy a kollektív bűnösség bármilyen megnyilvánulását elutasítja.