Harmincöt évét ünnepelte az RMDSZ

Több mint harmincöt évvel ezelőtt, 1989 karácsonyán alapították meg a romániai magyarság legnagyobb érdekvédelmi szervezetét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ). Az RMDSZ szokásosan kétévente tart küldöttgyűlést, amely azonban ezúttal nem tisztújító kongresszus volt, hanem az erdélyi magyar érdekvédelmi szervezet elmúlt 35 évéről szóló megemlékezés volt a központi téma, számos neves vendéggel és felszólalóval. Beszédet mondott a pártelnök, Kelemen Hunor mellett Ilie Bolojan román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a határon túli magyar pártok nevében köszöntötte az RMDSZ-t mint testvérpártot. A sok kiemelt vendég között – a felsorolás teljességének az igénye nélkül – megtisztelte jelenlétével az ünnepi kongresszust Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, Lázár János magyar közlekedési miniszter, Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár, Sorin Grindenau román hírközlési miniszter, Radu Miruţă román gazdasági miniszter, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői és sokan mások.

A román, magyar és székely himnusz elhangzása után házigazdaként Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke köszöntötte a több mint ezer küldöttet és a meghívottakat.

Kelemen Hunor szövetségi elnök köszöntőjében nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy az RMDSZ kongresszusán Románia és Magyarország miniszterelnöke is jelen van. Aláhúzta: a szövetség vállalta, hogy a két ország között híd legyen, mely összeköti a közösségeket, a két nemzetet.

Köszöntötte Ilie Bolojan román miniszterelnököt, akit arra kért, hogy vigye véghez az elkezdett munkát, melyben számíthat az RMDSZ támogatására.

Orbán Viktor miniszterelnöknek megköszönte a magyar kormány által az elmúlt 15 évben nyújtott segítséget, melyben az erdélyi magyar egyházak, oktatási és kulturális intézmények, civil szervezetek, sportolók, gazdák, magyar emberek részesültek. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ és a magyar kormány közötti stratégiai partnerség a nemzetpolitikai célok azonosságán alapszik.

A felszólaló román politikusok a kölcsönös tisztelet és az együttműködés fontosságát hangsúlyozták.

Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kiemelte: nagyváradi polgármesteri megbízatása idején meggyőződött arról, hogy a közösség erősebb, ha az etnikai és vallási diverzitást nem elválasztó tényezőként kezeli, hanem erőforrásként hasznosítja.

„Köszönöm a magyar közösségnek az országunk fejlődéséhez a hozzájárulást és azt a gazdag örökséget, amelyet ránk hagyott” – fogalmazott a liberális kormányfő, hozzátéve, fontosnak tartja a közösségek identitásának védelmét, a különböző etnikumú közösségek közti tiszteletet, toleranciát és bizalmat.

Rámutatott arra, hogy az RMDSZ híd Magyarország és Románia között, a két országnak pedig közös felelőssége, hogy Európának ez a része a stabilitás és prosperitás térsége legyen.

Sorin Grindeanu házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke megköszönte az RMDSZ-kongresszuson jelen lévő Orbán Viktor miniszterelnöknek és a magyar népnek, hogy az EU soros elnökeként Magyarország kiharcolta Románia felvételét a schengeni övezetbe.

Kiemelte, az RMDSZ fontos egyensúlyi tényező a bukaresti kormánykoalícióban, és minden bukaresti pártnak arra kellene törekednie, hogy olyan mértékletesség és szavatartás jellemezze, mint az RMDSZ-t.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyes hangvételű, gondolatgazdag köszöntőbeszéde a magyarság összetartozásának a fontos kérdését is érintette.

„A magyarok a teljesítményükkel, az érdemeikkel válaszolhatnak arra a kérdésre, hogy mi okból vannak a világon” – hangsúlyozta, majd Krasznahorkai László Nobel-díjára utalva hozzátette, a Nobel-díj a magyaroknak jogcím a létezésre.

A román vendéglátókhoz fordulva kitért arra is, hogy miért olyan szoros a magyar nemzet tagjainak összetartozása, függetlenül attól, hogy Magyarországon, Romániában, Szlovákiában vagy Szerbiában élnek-e. A magyar nemzetet elsősorban nem a földrajz, nem az államhatár, nem is a vér, hanem a nyelv, a kultúra, a történelem és a közös lélek tartja össze. Irodalom nélkül nincs magyar nemzet – jelentette ki.

Hozzátette azt is, hogy nekünk, magyaroknak van egy rémálmunk: ha nem tudjuk elmondani, mi okból vagyunk a világon, a Jóisten kihúz bennünket a nemzetek könyvéből.

„Azt válaszolhatjuk a Jóistennek, hogy nézz, Uram, az Árpád-házi szentjeinkre, a nándorfehérvári diadalunkra, Széchenyi Istvánra, Neumann Jánosra, Puskás Öcsire, az olimpiai bajnokainkra, és nézz, Uram, a Nobel-díjasainkra” – fogalmazott.

„Ezért kell megköszönnünk Krasznahorkai Lászlónak, hogy munkásságával szerzett ismét néhány évtizedet a magyar nemzet számára” – jegyezte meg.

Az RMDSZ fennállásának 35. évfordulójára utalva kiemelte: a szervezet bebizonyította, hogy nem a méret, hanem az elszántság adja a közösség súlyát. Az RMDSZ Bukarestben a stabilitás és a józan ész, Brüsszelben a magyar érdekek képviselője, Budapesten pedig a megbízható partner – foglalta össze a magyar miniszterelnök nemzetstratégiai tényezőnek nevezve a pártot.

A közelgő parlamenti választásokra rátérve hangsúlyozta: jövőre nemcsak a következő magyar kormányról, de a nemzet jövőjéről, „hazánk szabadságáról és szuverenitásáról is döntünk”, és 2026 áprilisában a hazának szüksége lesz az erdélyi magyarokra.

Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek nevében köszöntötte a jelenlévőket. Az RMDSZ-t olyan politikai szervezetként írta le, amely erős és tudja, mi a dolga, és azt kívánta, hogy a következő évtizedekben is legyen a normalitás, a józan ész hangja Romániában.

Reményét fejezte ki, hogy úgy legyen a jövőben is, ahogy az elmúlt 35 évben volt: „romániai politikusok, tisztségviselők jönnek, romániai politikusok és tisztségviselők mennek, az RMDSZ pedig örök”. Ez nem a véletlen műve, hanem a munkának az eredménye, annak a következménye, hogy az erdélyi magyar közösség bízhat az RMDSZ-ben – tette hozzá.

A VMSZ elhunyt elnöke és az RMDSZ elnöke jó kapcsolatára emlékezve megjegyezte: „Kelemen Hunor elnök úr többször mondta – Budapesten a Fidesz kongresszusán, néhányszor Szabadkán is –, hogy Pásztor István olyan volt neki, mint a bátyja. Nekem meg Kelemen Hunor olyan, mint a bátyám, az RMDSZ pedig a Vajdasági Magyar Szövetségnek az ikertestvére, de nemcsak a VMSZ-é, hanem a többi határon túli magyar párté is”. „A VMSZ és az RMDSZ kapcsolata hosszú távú, példaértékű együttműködést hozott az elmúlt évtizedekben és ez így lesz a jövőben is” – tette hozzá.

A VMSZ elnöke felszólalásában példaadó sikerként említette a nemzeti tanácsok létrejöttét Szerbiában.

„Annak ellenére, hogy az összes határon túli magyar szervezet nevében beszélek, engedjék meg, hogy elmondjam, mi Szerbiában 23 évvel ezelőtt megvalósítottuk a VMSZ elképzelései alapján a kisebbségi perszonális kulturális autonómiát. Szerbiában működik a magyarok és más nemzetek nemzeti tanácsán kívül a román nemzeti tanács is a szerbiai románok önkormányzati testületeként, amely alkotmányos és törvényes felhatalmazással rendelkezik. Én nagyon bízom abban, hogy ezek a kapcsolatok, amelyek az elmúlt időszakban itt, Romániában alakultak a románok és magyarok között, azt eredményezhetik, hogy a szerbiai mintához valami hasonló alakulhat ki Romániában is – mondta Pásztor Bálint, aki a székely himnusz zárósorával zárta beszédét: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, istenem.”