2024. február 28., szerda

Potápi: 2024 az együttműködő nemzet éve lesz

Tizenkilenc éve volt az érvénytelen népszavazás a kettős állampolgárságról

2024 az együttműködő nemzet éve lesz – mondta a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden, a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról 19 éve tartott népszavazás évfordulóján az M1 aktuális csatorna műsorában.

Potápi Árpád János rámutatott, hogy az a baloldal, amely a népszavazás előtt a nemzetrészek közti uszítást végrehajtotta és a magyar társadalmat „megvezette”, ma is a parlamentben ül, képviselői az ellenzék fő erői. Hozzátette: „bár ez velünk élő történelem, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ez az erő még egyszer ne kerüljön hatalomra, mert elkövetnék ugyanazokat a bűnöket”.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hazaárulás volt lemondani a magyarság egyharmadáról. A 2004. decemberi népszavazáson 3 millióan vettek részt, a választójoggal rendelkezők 37 százaléka, akiknek az 51 százaléka a kettős állampolgárság mellett voksolt, de ez nem volt elég ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás – emlékeztetett.

Az érintett határon túliak árulásnak élték meg, hogy Magyarország, sőt a magyarországi magyarok megtagadták őket – húzta alá Potápi Árpád János.

„Hiába kért bocsánatot később többször is az MSZP, a baloldalt Gyurcsány Ferenc vezeti, aki azóta is a határon túli magyarság ellen kampányol, uszít. Semmit nem változott ebben a véleményük” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: azok a magyar emberek, akik a határon túl élnek, nem önszántukból kerültek ilyen helyzetbe.

2010 után ez megváltozott, felállították azt az intézményrendszert, amiben a nemzetpolitika kormányszinten tud dolgozni – hangsúlyozta. Elmondta, hogy az utóbbi időben hálózatokat építenek a média, a vállalkozók, a pedagógusok, az önkormányzatok között és a sportban is.

„A nemzeti összetartozás érzése sokkal erősebb, mint bármikor Trianon óta” – fogalmazott.

A Magyar Állandó Értekezlet novemberben arról döntött, hogy a következő tematikus év, 2024 az együttműködő nemzet éve legyen. Ezzel mint hangsúlyozta, tovább folytatják azt a jól kiszámítható nemzetpolitikát, amely eddig is jellemezte a kormányt: „ahogy a határon túli magyarság számíthat ránk, mi is számítunk rájuk” – hangoztatta.

Szili Katalin (Fotó: MTI)

Szili Katalin (Fotó: MTI)

„Akik ma a hazát kiszolgáltatják, ugyanazok vagy azok örökösei, akik 2004. december 5-én megosztották a nemzetet” – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel az érvénytelen népszavazás alkalmából.

„Minden év december 5-én az a 2004-es szégyenteljes nap villan fel újra és újra, amikor az akkori politikai uralkodó osztály (baloldalinak nem nevezném) megtagadta, hogy elszakított nemzettársaink hozzánk is tartozhassanak. Meg lehet ezt bocsátani? Voltunk néhányan, akik tiltakoztunk e védhetetlen álláspont ellen. De a neoliberális gőg már akkor is mindent megtett azért, hogy a gyűlölet magvát elültetve, a végletekig élezze az ellentétet magyar és magyar között” – írta Szili Katalin.

Hozzátette: ma már világosan látható, hogy a világrendszer változása során miként értékelődik fel a nemzeti érdekek képviselete, és milyen fontos szuverenitásunk védelme.

Az unió jelenlegi vezetése azonban földrészünket az USA vazallusává, polgárait pedig kiszolgáltatottá teszi, s ezzel megtagadja a jobb európai jövőt építő alapítók álmát – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy amit most az uniós vezetők és bürokraták képviselnek, az nem lehet Európa jövője.

„Ahogyan a ma még kisebbségnek látszó nemzeti elképzeléseket elnyomják, az érinti nemzetünk sorsát, jövőjét is! Közös jövőnket tehát mindenképpen meg kell védeni!” – hangsúlyozta.

Úgy folytatta, hogy az elmúlt 13 esztendő nemzetpolitikai lépései erősítik az összetartozást: a 2010-ben született jogszabályok, a magyar–magyar párbeszéd intézményeinek helyreállítása gyógyítja ugyan a 19 éve kapott sebet, de a sebhely örökre emlékeztet az árulásra.

A főtanácsadó szerint a mostani ellenzék túlnyomó többsége a mai napig „egy gyékényen árul” a nemzettagadók figuráival; politikájuk középpontjában ma nem külhoni közösségeink megtagadása, hanem a haza kiárusítása áll.

Ez sem kevésbé veszélyes, ők sem mások, mint a 2004-es neoliberális gőg örökösei – emelte ki Szili Katalin.

„Ez a szomorú nap a szégyenteljes népszavazásra emlékeztet, és cselekvésre késztet. Ellenállásunkat itt és most a nemzeti konzultációban való részvétellel tudjuk a leghatározottabban kifejezni!” – fogalmazott.

Nyitókép: Potápi Árpád János  (Fotó: MTI)