„Van egy ország, ahova mindig hazajöhetnek”

Az eseményhez kapcsolódó fotógalériát ITT tekintheti meg.

A kihívásokat lehetőségekké tudta alakítani nemzetpolitikájával az elmúlt bő egy évtizedben a magyar kormány, jelentette ki Budapesten, a Várkert Bazárban, a Magyar Diaszpóra Tanács XII. plenáris ülésén Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, aki arról is beszélt előadásában: nagy jelentősége volt annak, hogy 2010 után az állam újragondolta az összmagyar nemzeti koncepciót, melynek eredményeképpen egy teljesen új nemzetpolitikai irány vette kezdetét.

Az MDT ülésem, egyébként, a megszokott módon, a Himnusz éneklésével, valamint egy perces néma felállással indult azoknak az emléke előtt tisztelegve, akik az elmúlt évben, vagyis a legutóbbi ülés óta hunytak el, s jelentős szereppel bírtak a diaszpóra politikájának alakításában. Többek között Répás Zsuzsanna egykori nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt és Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök munkásságát emelte ki Semjén.

Beszédének folytatásában rámutatott arra, hogy 2010-ben lényegében azt kellett meghatározni, mi a magyar állam célja és érdeke, s abban tudtak e kérdést illetően megállapodni, hogy a nemzet fennmaradásának kell lennie minden egyes nemzetrésszel együtt ennek a célnak. A felismerésnek köszönhetően számos új törvény és projektum született, módosult az alaptörvény is, mely addig csak azt fogalmazta meg, hogy a magyar állam felelősséget érez a határon túli magyarok iránt, most már azonban a felelősség viseléséről nyilatkozik az alkotmány. A nemzetpolitikának egyaránt oda kell figyelnie az anyaországi magyarokra, a Kárpát-medence magyarságára és a diaszpóra magyarságára, húzta alá, ez a három csak együtt létezhet és együtt lehet sikeres is. A nemzetpolitika négy pillérre helyezte a gondoskodást: az identitásnak a megőrzésére, a közjogi egyesítésre, vagyis a honosításra, a kárpát-medencei gazdaságfejlesztésre, valamint a szintén kárpát-medencei magyar etnikai pártok támogatására, annak érdekében, hogy, ahol csak arra mód van, létezzen erős magyar érdekképviselet. Semjén kiemelte, nagy szükség volt a diaszpórával foglalkozó szervezeteknek a létrehozására, a meglévők felkarolására is, egyes kérdésekkel ugyanis ezekkel koordinációt alkotva lehet megoldásra jutni, nem kerülhet a diaszpóra a kárpát-medencei kérdéseknek az árnyékába, fejtette ki.

1300 MILLIÁRD FORINT

A tények is a nemzetpolitika változásáról tanúskodnak, értékelte a miniszterelnök-helyettes, 2010-hez képest legkevesebb megtízszerezte a magyar állam a külhoni magyarságnak juttatott támogatások összegét, akkor 13 milliárd forintot, ebben az évben 150 milliárdot tesz ki. Ez időszakban összesen 1300 milliárd forintot költött el erre a célra a magyar kormányzat, kétezer nagyberuházást hajtott végre 40 ezer támogatott személy bevonásával. Külhonban ma 220 ezer gyerek jár magyar oktatási intézménybe, a Határtalanul programnak köszönhetően 300 ezren vettek részt összesen 50 ezer tanulmányúton. Európában Magyarországon a legmagasabb a családtámogatás, mert a kormány abban hisz, hogy a fennmaradás érdekében magyar embereknek magyar gyerekeket kell nevelniük. Mintegy ötvenezren pályáztak a külhonból az anyasági támogatásra és a babakötvény-program támogatására.

Sikeresnek bizonyult a Kőrösi Csoma Sándor Program is, melynek köszönhetően a diaszpóra magyarsága még közelebb kerülhetett identitásának, nyelvének és kultúrájának megőrzéséhez. Jelenleg 225 hétvégi magyar iskola működik a világ különböző tájain.

KÖZEL 1,2 MILLIÓ ÚJ MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR

A honosítási folyamatot is nagy sikerűnek ítélte meg Semjén Zsolt, aki arról számolt be, ma már 1,175 millió új magyar állampolgárral büszkélkedhet az ország, hamarosan eléri a szám az 1,2 milliót. A diaszpóra egy ideje kéri, részesítsenek egyes elszármazottakat kedvezményes honosításban akkor is, ha az illetők nem felelnek meg minden kritériumnak, például nem beszélik a nyelvet. Semjén rámutatott, nem zárkózik ez elől el az anyaország, a diaszpóra szervezeteire bízza, hogy tegye meg ajánlásait a konzuli hivatalokkal együttműködve, s maga rá fog bólintani ezeknek a kérelmeknek a jóváhagyására.

HA BAJ VAN, SEGÍTSÉG IS VAN

A diaszpóra számára a magyar államnak az a legfontosabb üzenete − melyet a gyakorlatban az áldatlan venezuelai állapotok elszenvedői esetében bizonyított a repatriálás révén −, hogy a világ bármely pontján élő magyaroknak, bármi is történjék velük, van hova haza jönniük, van egy ország, amelyet az otthonuknak érezhetnek.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár a diaszpórát érintő programok lebonyolításáról tartott beszámolót, mint mondta, ma mintegy 2,6 millió magyar él a diaszpórában, 1,7 millióan Észak-Amerikában, 750 ezren Nyugat-Európában, mintegy 100 ezren Dél-Amerikában. Bejelentette, hogy amennyiben a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki plenáris ülése is egyetért a felvetéssel, 2024 a nemzeti együttműködés éve lesz.