2024. május 10., péntek

A magyar géniusz felvillanása

Orbán Viktor: Moszkva tragédia volt, míg Brüsszel egy rosszul sikerült kortárs paródia

A magyar géniusz felvillanásának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Orbán Viktor hétfőn, a nemzeti ünnepen Veszprémben.

Magyarország miniszterelnöke szerint hiba az, ha valaki csak a „rivaldafényben álló főváros” dolgának tartja az 1956-os forradalomról való megemlékezést. Veszprém kapcsán elmondta, hogy a város egy nappal korábban kezdett bele a forradalomba, így ott október 23-án már kalapáccsal bontották a vörös csillagot.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján a magyar fővárosban az állami ünnepség a hagyományos módon kezdődött, reggel 9 órakor katonai tiszteletadással. Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A Parlament főlépcsőjének két oldalán az ablakokban 1956-os lyukas zászlók lengtek. 10 órától egészen 18 óráig látogatható volt a Szent Korona, a Díszlépcsőház, valamint a Kupolacsarnok. A Terror Háza Múzeumba is ingyenes volt a belépés.

A nap folyamén átadták a Madách 200 címmel meghirdetett irodalmi vetélkedő díjait is. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Rákóczi Szövetség Madách-emlékév alkalmából megrendezett versenyén az első díjat a Szarvasról érkező Csodaszarvas csapata vehette át.

Orbán Viktor ünnepi beszédét, akárcsak tavaly, az idén sem Budapesten tartotta meg, a választás ezúttal Veszprémre esett, a dunántúli város ugyanis az idén Európa kulturális fővárosa cím büszke tulajdonosa.

A magyar miniszterelnök beszéde a forradalomról szóló megemlékezés mellett szokásosan aktuálpolitikai húrokat is megpendített, a Brüsszellel szemben megfogalmazott bírálata alapján pedig a jövő évi európai parlamenti választás kampányfelvezetőjének és értelmezhető volt.

VISSZATÉRÉS  EURÓPÁBA

A forradalomról szólva Orbán Viktor azt mondta „a magyar ’56-os forradalom és szabadságharc nem artikulálatlan üvöltés, nem az elnyomottak dührohama, nem a bosszúért lihegők zihálása és nem is a szabadságvágy zabolátlan kitörése volt”.

„A magyar forradalom minden lélegzetelállító hősiessége, halált megvető bátorsága mellett is józan, mértéktartó és felelősségteljes mozdulat volt. A forradalom maga volt a magyar géniusz felvillanása” – állapította meg.

„1956 végül 1990-ben győzött, mi, akik ott voltunk, akik a politikai csatákat vívtuk a Szovjetunió és a kommunista pártvezetés ellen, 1956 öröksége nélkül nem győzhettünk volna” – folytatta.

A kormányfő beszédében kiemelte: „nekünk 1989-ben csak az volt a dolgunk, hogy befejezzük azt, amit az ’56-osok elkezdtek, hogy megmutassuk, 30 év kényszerű hallgatás nem azonos a megbocsátással, és hogy a történelmi számlát előbb vagy utóbb meg kell fizetni”.

A kormányfő hangsúlyozta: „úgy szabadultunk ki a szovjetek megszállása alól, és úgy váltottuk le a kommunistákat, hogy Magyarországon nem volt polgárháború, egyetlen emberéletet sem vesztettünk, s ha kínnal és keservesen is, de elkerültük Magyarország gazdasági és politikai összeomlását”.

„Sőt, a mai napig Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol 33 év alatt egyszer sem kellett előrehozott választást tartani, s máig mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában” – jelentette ki Orbán Viktor.

„1956 győzött, és visszacsatlakoztunk az európai népek közösségébe” – mondta Orbán Viktor, majd aktuálpolitikai kérdésekre rátérve így folytatta: „Európa, ahová visszaérkeztünk, az már nem az a hely, ahonnan kiszakítottak minket.”

„A nyugatiak számára ma a szabadság menekülést jelent, szabadulj meg attól amibe születtél, az identitásodtól, a nemedtől. Mi ennek az ellenkezőjére vágytunk, hogy azok legyünk, akik akarunk lenni” – mondta.

„A szabadság megérkezés és hazatalálás, vállald hogy magyarnak és kereszténynek születtél” – tette hozzá.

„Moszkva tragédia volt, míg Brüsszel egy rosszul sikerült kortárs paródia”– mondta. „A Szovjetunió reménytelen volt, míg az unió még nem az” – tette hozzá emlékeztetve, hogy lesznek még európai választások.

Nem szabad hiábavalóvá tenni az 1956-os hősök tetteit – üzente beszéde zárásaként Orbán Viktor.

„Ma Veszprém megmutatja a magyar kultúrát egész Európának. A megmaradás legfontosabb törvényét a mai napig tudják a magyarok: a múlt nem mögöttünk, hanem alattunk van, mert azon állunk”– fogalmazott.

PÁRTVEZETŐI MEGSZÓLALÁSOK

A magyar forradalmárok szívében és lelkében 1956-ban mindennél erősebben élt a szabadság iránti vágy, az ő lelkületükkel és akaratukkal kell ma is kiállni a magyarok jogaiért és érdekeiért – írta a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője az ünnep kapcsán.

Simicskó István közleményében az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója alkalmából úgy fogalmazott: a világ egyik legnagyobb, akkoriban fél Európát megszállva tartó hadseregével szembeszállni nem sok jót ígért 1956-ban, mégis, a magyar forradalmárok szívében és lelkében mindennél erősebben élt a szabadság iránti vágy. Összekapaszkodtak és a kilátástalannak hitt harcot is vállalva csodát alkottak.

„1956 szelleme a valódi természete kell hogy legyen ennek az országnak” – jelentette ki Gyöngyösi Márton a Jobbik-Konzervatívok elnöke a párt hétfői budapesti megemlékezésén.

Pártját a forradalom szellemi örökösének nevezte, mondván, két évtizeddel ezelőtti megalakulásukkor Pongrátz Gergely szabadságharcos nekik adta át ’56 lyukas zászlaját.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint október 23-a mára megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni. Ha majd egyszer más lesz a világ, akkor sok mindent újra kell tanulni, közte újra kell tanulni ezt az ünnepet – jelentette ki. Újra közössé kell tenni, mert egy szabad, független, demokratikus Magyarország számára a 21. század elején továbbra is ’56 forradalmi, szabadságharcos függetlenségi küzdelme az origó, az eredőpont, ahonnan modern küzdelmünk indult – mondta a jobboldali kormánynak címezve üzenetét Gyurcsány Ferenc.

Budapesten hétfőn délután és este az Egységes Diákfront, az Országos Közös Akarat, az ADOM Diákmozgalom, a Tanítanék Mozgalom, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet hirdetett megemlékezéssel egybekötött tüntetést.

Fotó: MTI

Fotó: MTI

1956 végül 1990-ben győzött

Ezerkilencszázötvenhat végül 1990-ben győzött, mi, akik ott voltunk, akik a politikai csatákat vívtuk a Szovjetunió és a kommunista pártvezetés ellen, 1956 öröksége nélkül nem győzhettünk volna – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az október 23-i ünnepségen, Veszprémben.

A kormányfő beszédében kiemelte: nekünk 1989-ben csak az volt a dolgunk, hogy befejezzük azt, amit az '56-osok elkezdtek, hogy megmutassuk, 30 év kényszerű hallgatás nem azonos a megbocsátással, és hogy a történelmi számlát előbb vagy utóbb meg kell fizetni.

Hangsúlyozta: úgy szabadultunk ki a szovjetek megszállása alól, és úgy váltottuk le a kommunistákat, hogy Magyarországon nem volt polgárháború, egyetlen emberéletet sem vesztettünk, s ha kínnal és keservesen is, de elkerültük Magyarország gazdasági és politikai összeomlását.

Sőt, a mai napig Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol 33 év alatt egyszer sem kellett előrehozott választást tartani, s máig mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában – jelentette ki Orbán Viktor.

Nyitókép: MTI