Az űripar és a világűrben zajló emberi tevékenység a földi élet és a gazdaság szinte minden területén érezteti hatását, az esetleges „fönti” hibáknak, tévedéseknek, vagy károsodásoknak pedig beláthatatlan következményei lennének – hangzott el a vélemény abból az alkalomból, hogy tegnap Budapesten megkezdődött egy nemzetközi űrpolitikai konferencia, fontos szervezetek képviselőinek részvételével. Előző nap a Magyar Asztronautikai Társaság szervezett egynapos tanácskozást, amelyen beszámoltak a következő magyar űrhajósjelölt kiválasztásának folyamatáról is.
Nemzetközi űrpolitikai konferencia kezdődött tegnap Budapesten a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A többnapos rendezvény résztvevői, köztük az Európai Bizottság, az Európai Űrügynökség, valamint az európai űripar és több nemzeti űrügynökség képviselői tartottak előadást. Többségük az európai űrpolitika eredményeiről és jövőjéről beszélt.
Bartóki-Gönczy Balázs, a konferenciát szervező kutatóintézet vezetője kifejtette: a világűrbe telepített rendszerek mára a gazdaság alapvető folyamatait támogatják, elég a földmegfigyelésre, navigációra, internetre, a televíziózásra vagy a meteorológiai megfigyelésekre gondolni. Utalt arra is, hogy a modern hadviselés és védelmi rendszerek sem képzelhetők el az űrszegmens nélkül.
Megjegyezte: ez egy olyan iparág, amely az élet, a gazdaság szinte minden területén érezteti hatását, esetleges károsodása pedig beláthatatlan következményekkel járna a gazdaságban. „Egy új űrkorszak hajnalán vagyunk, amely egy kiújuló, de más jellegű űrversenyt vetít elénk” – fogalmazott.
A konferencia másnapján a hallgatóké lesz a főszerep. Tíz hallgató és doktorandusz nemzetközi zsűri előtt mutatja be a világűr fenntartó használatával, illetve biztonság- és védelempolitikai aspektusaival kapcsolatos kutatásait.
A konferencia előtti napon a magyar űrkutatással kapcsolatos tevékenységekről szervezett konferenciát Budapesten a Magyar Asztronautikai Társaság, hazai szakemberek részévtelével. Az Űrkutatás Napja 2022 című rendezvényen Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos az elmúlt négy év egyik legfontosabb sarokkövének nevezte, hogy a kormány tavaly elfogadta Magyarország űrstratégiáját. Elmondta: a terület önálló stratégiával rendelkezik, és kulcsfontosságú a XXI. századi gazdaságban, tudományban, biztonságpolitikában. Legfőbb feladatként jelölte meg azt, hogy a gazdaságban megtalálják és feltárják a növekedést ösztönző lehetőségeket, és tovább erősítsék a nemzetközi kapcsolatrendszert.
A terület zászlóshajójának nevezte a HUNOR (Hungarian to Orbit) programot, valamint kiemelte a CarpathiaSat együttműködést, amellyel Magyarország műholdas képességeit szeretnék erősíteni. Sikertörténetnek minősítette a UniSpace programot, amelyben 17 magyar egyetem állt össze egy konzorciumban, hogy segítse az űrszektor utánpótlását, szakirányú továbbképzés keretében.
A konferencián beszámoló hangzott el a következő magyar űrhajós kiválasztási folyamatáról is. Még nem született döntés arról, hogy ki lesz Farkas Bertalan után a második magyar asztronauta, de a jelöltek szűrése már a harmadik körnél jár. A folyamatról, az űrhajósjelöltekkel szemben támasztott egészségi, mentális és pszichés elvárásokról a válogató bizottság egyik tagja beszélt, Űrhajós kerestetik című előadásában.
Vári Péter, az eseménynek otthont adó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy „az űrtevékenység alapja a kommunikáció, enélkül elképzelhetetlen bármilyen, űrben keringő eszközzel való kapcsolattartás, vagy bármilyen űrtevékenység”.
