A szerdán kezdődő tusványosi nemzetpolitikai szabadegyetem egyik fontos nyitónapi programpontja volt az a beszélgetés, amelyet Szórványok a népszámlálás tükrében címmel tartottak meg. A Kárpát-medencei kitekintésű panelben Varga Diósi Viola, a szabadkai Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ szakreferense, Horváth István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója, valamint Őry Péter, a felvidéki Pro Civis Polgári Társulás elnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere vett részt Telegdy Balázs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai oktatójának moderálása mellett.
A beszélgetőpartnerek a népszámlálási eredmények irányából közelítették meg a magyar kisebbségek helyzetének értékelését. Varga Diósi Viola a szerbiai népszámlálásról elmondta, nem történtek fennakadások annak ellenére, hogy – kérdezőbiztosok segítségével – először bonyolították le a folyamatot digitálisan. A kérdőívben nem szerepelt a kötelezően kitöltendő kérdések között a vallási és nemzeti hovatartozás, ám a vajdasági magyarok – többek között egy e céllal folytatott kampánynak köszönhetően – erre is válaszoltak, nem merültek fel félelmek ezek megvallása kapcsán. Gondot okozott viszont, hogy a sok időszakos külföldi munkavállaló miatt feltehetően sokan nem kerültek be az adatbázisba.
Varga Diósi Viola a népszámlálás konkrét adataira térve rámutatott, hogy Szerbiában a negatív népszaporulat és az elvándorlás miatt jelentős, 6,9 százalékos fogyást állapíthattak meg, ami közel félmillió embert jelent. A vajdasági magyarság esetében ez az adat letaglózó, hiszen az előző népszámlálás mintegy 250 ezres száma után most 184 ezer embert írtak össze, ami 27,4 százalékos fogyás. A VM4K szakreferense ugyanakkor kiemelte annak a jelentőségét, hogy a nagy népességfogyás és egyfajta lélektani határ ellenére a vajdasági magyarság nem veszítette el intézményrendszerét és politikai súlyát.
Mint mondta, a közösség számára a legfontosabb, hogy éljen a jogaival, ez a munka egyben nagy kihívás is. Megemlítette például, hogy a létfontosságú magyar iskolák a Magyar Nemzeti Tanács közbenjárásával alacsony létszámmal is tovább működhetnek a szórvány- vagy szigetmagyarság településein, ami elengedhetetlen a helyi közösség megmaradásához. Emellett hangsúlyozta a helyi kulturális élet és közeg, a helyi identitás megerősítésének jelentőségét, mert mint mondta, ezek az emberek számára az alapvető megtartó erők.
A romániai magyarság helyzetéről szólva Horváth István kifejtette a népszámláláson alkalmazott digitális váltás, illetve a vegyes rendszer problémáit, amelynek lényege, hogy az önként nem feliratkozó polgárok adatait automatikusan beemelték az adatbázisból, ezek esetében pedig hiányoznak a vallási és etnikai hovatartozást érintő információk. A romániai magyarság létszáma hivatalosan 1 millió lett, de az anomáliák figyelembe vételével ez a szám inkább 1,1 millióra becsülhető, ami országos szinten 6,2 százalékot tesz ki. A magyarság kétharmada tömbben él, de állandó problémát okozhat a közigazgatásban meglévő jogok érvényesítése vagy a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb, míg a szórványban már az intézményrendszerek fennmaradása is veszélybe került.
Szlovákiában is első alkalommal bonyolították le digitálisan a népszámlálást, és meglepő módon gyorsan magas kitöltési arányt értek el – árulta el Őry Péter. Mint mondta, először lehetett másodlagos identitást választani, ami a félelmek ellenére végül kedvezett magyar szempontból. A Felvidéken összességében 422 ezer magyart vettek nyilvántartásba az előző 458 ezerhez képest, miközben pozitív fejlemény, hogy 20 százalékról 15-re csökkent a kisebbségi nyelvhasználati törvény küszöbe. Az alkalmazásban azonban mutatkoznak hiányosságok, bár szavai szerint egyetlen európai országban nem történhetne meg, hogy az érdekképviselet csorbulása folytán egy nyelv és kultúra kevesebbet ér a másiknál. Ez utóbbi jelenség hangsúlyosabb a peremvidéki és szórványmagyar településeken, ahol folyamatos a lakosság kicserélődése. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a Pozsonytól Kassáig terjedő, korábban tömbmagyarnak tekintett rész gyakorlatilag megszűnt magyar tömbként létezni.
Nyitókép: Varga Diósi Viola beszél (Ótos András felvétele)
