Zdenko Tomanović, Miroslav Mišković védőügyvédje kedden bejelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a Delta Holding tulajdonosa elleni büntetőlejárás okozta megterhelés miatt. A védőügyvéd szerint nem elég, hogy Mišković hét hónapig előzetesben volt, majd 12 millió eurós óvadékot fizetett ki a szabadságáért, miközben blokkolták 40 millió eurós vagyonának számláit, a bíróság elvette útlevelét és nem engedélyezik külföldi útjait. Hozzátette, ilyen bírói gyakorlattal még a legsúlyosabb bűnesetek során sem találkozott.
A bírósági tárgyaláson Mišković újfent kijelentette, hogy nem érti mivel vádolják.
– Az útkarbantartó vállalatok nem mehettek azért tönkre, mert 3,3 milliós kölcsönt vettek fel a Nibens csoporttól. Negyvenmillió eurós haszonnal üzleteltünk, ha akartunk volna, akkor vontunk volna ki pénzt. A Geneks-szel üzletelve 133 millió eurót veszítettünk, itt pedig 3,3 millióról beszélgetünk – mondta a Delta Holding tulajdonosa.
Mišković védelmének kérdéseire kedden Zoran Mihailović, a niši útkarbantartó vállalat és a Partizanski put vállalat volt igazgatója felelt a bíróság előtt. A tanú kiemelte, hogy az általa vezetett vállalatokban sohasem fordult meg Miroslav Mišković, és annak fia sem. Mišković ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy szokása körbejárni vállalatait. Az elsőrendű vádlott megkérdezte még a tanútól, tudta-e, hogy az útkarbantartó vállalatok 40 millió eurós haszonnal üzleteltek, amire a tanú nemleges választ adott, valamint kijelentette, arról sem tudott, hogy a vállalatokból kivontak volna pénzt. A tanú állásfoglalása szerint az útkarbantartó vállalatokat nem a 3,3 milliós hitel tette tönkre. Kijelentette, hogy Miškovićtyal csak egyszer találkozott, egy üzleti ebéden, amelyre Mile Đurašković hívta meg. Mint megjegyezte, az ebéden hétköznapi dolgokról beszéltek, majd kijelentette, hogy sem Miroslav Miškovićtól, sem annak fiától nem kapott utasításokat, parancsokat.
A Delta Holding tulajdonosát és még tíz személyt azzal vádolnak, hogy 16,95 milliárd dinárral megkárosították a magánosított útkarbantartó vállalatokat, az államkasszát pedig 427 millió dinárral rövidítették meg.
